Több ezer demokrácia párti tüntető vonult fel szerdán Hongkongban annak apropóján, hogy az egykori brit koronagyarmat 1997-ben ezen a napon került vissza Kína fennhatósága alá különleges közigazgatási övezetként.
A tiltakozók egy része összecsapott a rendőrökkel, akik vízágyút és könnygázt is bevetettek ellenük.
Hét rendőr megsérült, egyikőjüket karon szúrták. A felvonulás a koronavírus-járvány miatt be volt tiltva.
A BBC szerint a hatóságok 370 embert letartóztattak - köztük egy férfit, akinél függetlenségpárti zászlót találtak.
Még egy lépéssel közelebb Kínához
A szerdai tüntetésnek a 23 éves évforduló mellett a július elsején életbe lépett új nemzetbiztonsági törvény is alapul szolgált.
A törvény Peking szerint joghézagokat szüntet meg. Lehetőséget ad a hatóságoknak, hogy az „elszakadáspárti, felforgató és terrorista” tevékenységet végző személyeket akár életfogytig tartó börtönbüntetéssel sújthassák.
A tüntetők viszont úgy vélik, hogy
az új törvény erodálja azokat a szabadságjogokat, amelyeket az „egy ország, két rendszer” egyezmény 1997-től 50 évre garantált a városállam polgárainak. Szerintük a szigorítás megakadályozza a pekingi központi kormány elleni tevékenységeket és korlátozza az ellenzék cselekvési lehetőségeit.
A szerdán letartóztatott személyek közül tízet már az új törvény alapján "kapcsoltak le" a hatóságok.
Tegnap a helyi hatóságok betiltották a "Szabadítsátok fel Hongkongot, korunk forradalma" szlogent, amely a demonstrációk egyik fő jelmondata. Az egyik legismertebb demokrácia párti aktivista, Nathan Law pedig külföldre menekült.
Az új törvény erősen negatív nemzetközi visszhangot váltott ki, számos ország (Egyesült Államok, Nagy-Britannia), közösség (Európai Unió) és emberi jogi szervezet elítélte.
Az amerikai képviselőház már szankciókat is elfogadott: büntetné azokat a bankokat, amelyek üzleti együttműködést kötnek kínai tisztviselőkkel.
De mit jelenthet a szigorítás üzleti szempontból, és mennyire veszélyeztetheti Hongkong pénzügyi-gazdasági szerepét a térségben?
Pénzügyi központ – de meddig?
Hongkongot gyakran Ázsia elsőszámú pénzügyi központjaként, egyben Kína pénzügyi centrumaként emlegetik – a városállam a hatodik legnagyobb pénzügyi központ a világon.
A kínai cégek tőkeemelésre és befektetői bázisuk szélesítésére használják a városállamot, valamint gyakran innen indítják el tengerentúli terjeszkedésüket, illetve előszeretettel fektetnek be itt kínai invesztorok is.
Hongkong azonban nem csak Kína kapuja a világ felé, hanem egyben a világ kapuja a távol-keleti ország felé, azaz félautonóm jogi státusza és a „szárazföldi” Kínához fűződő szoros kapcsolata miatt fontos kapcsolódási pont a Kínába pályázó nyugati cégek számára.
Bár a városállamban kisebb-nagyobb szünetekkel már 2019 tavasza óta tartanak az összecsapásokba torkolló demokráciapárti tüntetések, a feszültség fokozódása eddig nem károsította az üzletet - sem a befektetők, sem a cégek nem vándoroltak el. A tőzsdei megjelenések (IPO) szempontjából pedig tavaly a hongkongi részvénypiac a világ top tőzsdéje lett.
Kína továbbra is a világ leggyorsabban növekvő piaca, a befektetők lelkesednek az itteni lehetőségekért. Nem hiszem, hogy az utcai történések miatt csökkenni fog Hongkong szerepe, mint fontos pénzügyi csatorna Kína és a világ többi része között. Legalábbis egyelőre
-mondta a CNN-nek Houston Huang, a JPMorgan kínai vezetője tavaly novemberben. Szerinte nem változtak azok a körülmények, amelyek Hongkongot az egyik legjobb kereskedelmi és befektetési platformmá teszik.
Senki sem nyerne a rombolással
A nagy kérdés, hogy változtat-e a ezen a helyzeten az új nemzetbiztonsági törvény.
Hongkong jelenleg a szabadkereskedelem, az erős kormányzás, a szabad információ-áramlás és a hatékonyság modellje. Senki sem nyer azzal, ha erodálják az alapját az elsődleges nemzetközi üzleti-pénzügyi központ státusának
-véli Robert Grieves, a hongkongi Amerikai Kereskedelmi Kamara elnöke.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter ugyanakkor már májusban figyelmeztetett, hogy az új nemzetbiztonsági törvény a szabadság végét jelentheti.
Stephen Innes, az AxiCorp ausztrál pénzügyi szolgáltató vezető elemzője szerint a törvény valószínűleg megkérdőjelezi majd Hongkong globális bankközpont státusát, és hasonló véleményt fogalmaztak meg más szakértők is. Az esetleges "elvándorlás" nagy nyertese pedig Szingapúr lehet.
Elemzők egy része szerint ugyanakkor „hirtelen elmozdulások” nem várhatók – ha lesz is negatív változás, az aligha egyik napról a másikra fog végbemenni.
Offshore-ból midshore
A hétköznapi emberek fejében Hongkong offshore adóparadicsomként él. Ez kétségtelenül így is volt hosszú éveken át, ám ez a helyzet az utóbbi időben megváltozott, mindenekelőtt az OECD nyomására és a banki adatcsere hatására. Ma már inkább „midshore” státuszúnak nevezném Hongkongot – közölte lapunk megkeresésére Magyar Csaba, a cégstruktúrákra és nemzetközi adótervezési megoldásokra szakosodott Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója.
Abban kétségtelenül offshore-nak tűnik a 263 szigetből álló városállam, hogy az úgynevezett territoriális adórendszere alapján a cégeknek nem kell a nyereségük után adózniuk, amennyiben az üzleti tevékenységüket kizárólag külföldön folytatják, tehát mindaddig, amíg a teljesítés helye az országhatárokon kívül található. A helyi teljesítésű ügyletek esetén azonban főszabály szerint már 16,5 százalék a társasági adó mértéke.
Ebből az következne, hogy még a 9 százalékos magyarországinál is kedvezőbb adózást kereső hazai befektetőknek is jó terep lehet Hongkong. Csakhogy ma már az említett automatikus banki adatcsere és az OECD miatt Magyar Csaba szerint csekély az esélye annak, hogy a városállamban tevékenykedő pénzintézetek bankszámlát nyissanak magyarok által tulajdonolt cégeknek, ha ténylegesen nem a hongkongi piacon végzik a tevékenységüket. Ettől az elvtől legfeljebb csak a jelentős befolyással és gazdasági erővel bíró cégek, jelesül a multik kedvéért térnek el. Céget alapítani tehát rendkívül könnyű Hongkongban, viszont a bankszámlanyitás során nem várják tárt karokkal az offshore-ozni vágyó magyarokat.
Szijjártó Sarolta is ügyes üzletasszony. 
