Franciaország fokozott ütemben erősíti hadiiparát, reagálva az ukrajnai háború okozta biztonsági kihívásokra. Az Euractiv értesülései szerint több mint három évvel a konfliktus kitörése után, a stratégiai autonómiára irányuló törekvések jegyében a francia védelmi ipar teljes sebességre kapcsol.
Csütörtökön Sébastien Lecornu hadügyminiszter és Éric Lombard gazdasági miniszter egy erősen szimbolikus látogatás keretében avatták fel az Eurenco csoport új üzemét a délnyugat-franciaországi Bergerac kisvárosában. Ide költöztetik és összpontosítják a lőporgyártást, amelyet eddig Németországban, Olaszországban és Svédországban végeztek. Évente 1800 tonna, főként tüzérségi célokra szánt lőport fognak itt előállítani. A vállalat 2022 óta megduplázta forgalmát, és rendelésállománya 2029-ig tele van.
Fotó: X/@SebLecornu
A védelmi kiadások idén felfutnak
Jean-Michel Jacques, az Együtt a Köztársaságért pártcsoport képviselője és a Nemzetgyűlés Védelmi és Fegyveres Erők Bizottságának elnöke szerint a francia védelmi ipar fejlesztése azon múlik, hogy a vállalatok tisztában legyenek a hadügyminisztérium igényeivel.
A védelmi kiadások növekedése felgyorsíthatja a nehéz helyzetben lévő iparágak – például az autóipar – átalakulását is. A csőd szélén álló Fonderie de Bretagne – egy Lorient régióban működő öntöde, amely korábban a Renault számára gyártott alkatrészeket – a francia Europlasma csoport kezébe kerül. A vállalat azt tervezi, hogy napi 24 ezer darab tüzérségi lövedék fémhüvelyét fogja itt előállítani.
Atomfegyveres légibázis fejlesztés
Franciaország korszerűsíti az egyik legfontosabb légibázisát, hogy nukleáris fegyvereket fogadhasson – jelentette be kedden Emmanuel Macron francia elnök, írja a Politico.
„A Luxeuil légibázis példátlan fejlesztés előtt áll, és visszanyeri teljes szerepét Franciaország nukleáris elrettentő erejében” – mondta Macron.
Az, hogy modern nukleáris rakéták tárolását jelentették be egy, Németországtól kevesebb mint 200 kilométerre lévő légibázison, stratégiai jelzésnek tekinthető. A bázison évtizedeken át állomásoztak nukleáris fegyverek, egészen addig, amíg 2011-ben a Rafale vadászgépeket más helyszínre nem helyezték át.
Most Franciaország 1,5 milliárd eurót fektet be a bázis fejlesztésébe, amely 2035-re F5 Rafale vadászgépeket és ASN4G hiperszonikus, levegőből indítható nukleáris rakétákat fog fogadni. A személyzet létszáma is megduplázódik, 2000 főre növekszik.
Macron megerősítette, hogy Franciaország további Rafale vadászgépeket fog rendelni a Dassault Aviationtól, de pontos darabszámot nem közölt. Sébastien Lecornu fegyveres erők minisztere korábban azt mondta, hogy a francia légierőnek mintegy 20 további Rafale gépre lesz szüksége, amivel a flotta létszáma meghaladja majd a 180 harci repülőt.
Fotó: Wikimedia
Állami finanszírozás a kisebb védelmi cégek számára
Franciaország állami befektetési bankja, a Bpifrance egy 450 millió eurós, védelmi célú alapot indít – jelentette be csütörtökön Eric Lombard pénzügyminiszter, amiről a Reuters is beszámolt.
„A francia állampolgárok 500 eurós részletekben fektethetik be pénzüket hosszú távon” – mondta Lombard a TF1 csatornának.
Az alap része annak az országos törekvésnek, amelynek célja a katonai kiadások növelése az orosz támadástól való félelem és az Egyesült Államok védelmi szerepével kapcsolatos bizonytalanságok miatt.
Eric Lombard pénzügyminiszter aznap később azt is bejelentette, hogy Franciaország pénzhiánnyal küzdő kormánya 5 milliárd euró további állami és magánfinanszírozást kíván bevonni, hogy megerősítse az alultőkésített védelmi iparág pénzügyi helyzetét – jelentette a Reuters.
„Az állami befektetők 1,7 milliárd eurónyi tőkét fektetnek be, amely a magánbefektetőkkel való társberuházásnak köszönhetően akár 5 milliárd eurónyi többlettőkét biztosít a szektor számára” – mondta Lombard egy konferencián.
Bár Franciaországban több nagy védelmi vállalat is működik, például a Thales, a Safran és az Airbus, az iparág alapja nagyban támaszkodik arra a mintegy 4 ezer kis- és középvállalkozásra, amelyek általában tőkeszegényebbek és kevésbé nyereségesek más ágazatokhoz képest.
Mivel számos cég már most is nehezen tart lépést a meglévő védelmi megrendelésekkel, Lombard szerint a vállalatoknak a következő években további 1-3 milliárd eurónyi tőkére lesz szükségük, ahogy Franciaország fokozza védelmi kiadásait.
A költségvetés helyzete nem rózsás
A Francia Nemzeti Bank elnöke, François Villeroy de Galhau csütörtökön hangsúlyozta, hogy bár a megnövekedett védelmi kiadások szükségesek Franciaország számára, nem lehetnek korlátlanok az ország magas költségvetési hiánya és államadóssága miatt. „Nem folytathatunk olyan védelemfinanszírozási politikát, amely a korlátlan költekezés elvén alapul” – húzta alá.
A nemzeti bank elnöke hozzátette, hogy a védelmi kiadások növelése nem kezelhető ugyanúgy, mint a koronavírus-járvány idején bevezetett gazdaságélénkítő csomagok, amikor Franciaország hatalmas pénzügyi forrásokat mozgósított a gazdaság támogatására.
Emmanuel Macron elnök, aki két elnöki ciklusa alatt megduplázta Franciaország védelmi költségvetését, nemrég még ambiciózusabb célt tűzött ki: az ország védelmi kiadásait a GDP jelenlegi 2 százalékáról 3-3,5 százalékra kívánja növelni.
Fotó: X/@SebLecornu
A francia fegyverexport bővülő keresletre számíthat
A francia védelmi ipar számíthat az exportbevételeire is: 2024-ben 18 milliárd eurós exportot ért el, ami az eddigi második legjobb eredmény 2022 után. A világban egyre szaporodó konfliktusok és az Egyesült Államokkal való növekvő feszültségek új vevőket ösztönözhetnek francia katonai felszerelések vásárlására.
A Rafale vadászgépek, tengeralattjárók, drónok, rakéták és Caesar tarackok értékesítéséből természetesen olyan nagyvállalatok profitálnak, mint a Dassault Aviation, vagy a már említett Safran és Thales, amelyek mind erős profitot könyvelhettek el 2024-ben. Ugyanakkor számos kis- és középvállalat is sikeresen köt külföldi szerződéseket.
Az Rtsys, amely víz alatti akusztikára és robotikára szakosodott, bevételének közel 90 százalékát Európában és Ázsiában történő exportból szerzi. „A következő években jelentős növekedésre számítunk” – mondta François-Xavier de Cointet, a cég igazgatója az Euractivnak. „A Dél-kínai-tengeren növekvő feszültségek és a Balti-tengeri kábelek elleni legutóbbi támadások miatt mindenki ráébredt arra, mennyire fontos a víz alatti infrastruktúra ellenőrzése.”
Európai szintű gondolkodás
Az Európai Bizottság nemrég mutatta be azt a tervet, amely 800 milliárd eurót mozgósítana védelmi célokra hitelek és kötvények révén. A francia védelmi vállalatoknak ezért európai szinten kell koordinálniuk a tevékenységüket – tette hozzá Jean-Michel Jacques, a védelmi bizottság elnöke.
„Az új fegyverek európai szintű gyártásának összehangolása – ellentétben azzal, amit egyesek gondolnak – valójában erősítené a francia ipart” – mondta. „El tudjuk képzelni, hogy francia vállalatok gyárakat alapítanak más európai országokban, ahogyan külföldi cégek is betelepülhetnek Franciaországba.”
Mindazonáltal „nem kizárt, hogy az európai országok nemzeti fegyverkezése növeli az ipari versenyt és gyengíti az EU közös védelmi képességeit” – figyelmeztetett Samuel B. H. Faure, a Sciences Po Saint-Germain-en-Laye egyetem politikatudományi oktatója a Le Grand Continent című lapban.
Jelenleg az európai védelmi ipari és technológiai bázis a globális fegyverexport 33 százalékát adja, beleértve azokat az amerikai vállalatokat is, amelyek az EU-ban gyártanak.
