Donald Trump elnök kiszámíthatatlan külpolitikája – a szövetségesekre kivetendő vámoktól kezdve a Washington NATO-kötelezettségvállalásainak csökkentésével való fenyegetésig – súlyosan megterheli a Washington és európai szövetségesei közötti kapcsolatokat. Trump összes intézkedése közül talán az európai politikai intézményrendszer számára a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való nyilvános összecsapása volt a legmegdöbbentőbb. Nagyon is úgy tűnt, hogy mindez igazolja Emmanuel Macron francia elnök korábbi felhívását az Egyesült Államoktól független biztonsági architektúra kiépítésének szükségességére.
Macron színre lép
Az orosz agressziótól való növekvő félelmek és Trumpnak az európai védelem iránti ingadozó támogatása közepette Macron felajánlotta Franciaország nukleáris elrettentő erejét a kontinens védelmére. Az orosz agresszió „nem ismer határokat” és közvetlen fenyegetést jelent Európára, megkérdőjelezve, hogy Moszkva megállna-e Ukrajnánál – mondta Macron szerdán a televíziós beszédében.
„Úgy döntöttem, hogy megnyitom a stratégiai vitát az európai kontinensen lévő szövetségeseink védelméről nukleáris elrettentő erőnk révén” – tette hozzá. Jelezte, hogy Franciaország hajlandó markánsabb és befolyásosabb szerepet játszani a világpolitikában.
A francia vezető, aki 2019-ben a NATO-t még „agyhalottnak” nevezte, már régóta szorgalmazza egy „európai katonai és technológiai szuverenitáson” alapuló biztonsági keret kialakítását.
Varsó is lép
Az Oroszországgal szemben történelmi ellenségeskedést tápláló Lengyelország, a balti államok, és a Moszkvával viharos múltú volt szovjet köztársaságok üdvözölték Macron nukleáris elrettentésre vonatkozó javaslatát. A lépés azonban fokozhatja a feszültséget az EU és Oroszország között, amely „rendkívül konfrontatívnak” találta Macron javaslatát.
Trump orosz-barát és Ukrajna-ellenes lépéseire válaszul Donald Tusk miniszterelnök pénteken a parlamentben bejelentette: Lengyelország meg fogja vizsgálni, hogy hozzáférjen-e nukleáris fegyverekhez, és azt is biztosítani fogja, hogy minden férfi katonai kiképzésen vegyen részt annak érdekében, hogy 500 ezer fős hadsereget építsen ki az orosz fenyegetéssel szemben – mondta.
„Tudatában kell lennünk annak, hogy Lengyelországnak a legmodernebb képességekért kell küzdenie a nukleáris fegyverekkel és a modern nem hagyományos fegyverekkel kapcsolatban is... ez egy verseny a biztonságért, nem a háborúért” – mondta. Ukrajna példájára mutatott rá, amely lemondott nukleáris arzenáljáról, és most Oroszország támadja.
Újra naggyá tenni Európát
Valóban, Macron úgy képzeli el és támogatja Európát, mint ami több, mint egy gazdasági blokk – azt akarja, hogy Franciaország, a „La Grande Nation” visszaszerezze helyét, mint biztonsági hatalom. A közelmúltbeli Trump-Zelenszkij összecsapás lehetőséget adott Macronnak arra, hogy vezető szerepet vállaljon, és Trump Zelenszkijhez való hozzáállását instrumentalizálva előmozdítsa a kontinentális fegyveres erők megalakítását.
290 nukleáris robbanófej
Macron javaslata azután hangzott el, hogy Friedrich Merz német kancellár „történelmi” felhívást intézett Franciaországhoz, hogy terjessze ki nukleáris ernyőjét Berlinre. Miközben a nyugati államok az amerikai katonai pajzs nélküli jövőre készülnek, tartanak egy Trump által közvetített, Vlagyimir Putyinnal kötött békeszerződéstől, amely alááshatja az európai biztonságot.
Egy nemrégiben tartott brüsszeli rendkívüli ülésen az uniós vezetők kijelentették, hogy csak európai támogatással lehet sikeres az ukrajnai háborút lezáró, amerikai-orosz tárgyalásos béke. „Szeretném hinni, hogy az USA mellettünk marad” – mondta beszédében Macron –, de fel kell készülnünk arra, ha ez nem így lesz. Hozzátette: „Európa jövőjét nem Washingtonban vagy Moszkvában kellene meghatározni”.
Fotó: Depositphotos
Macron egyedülálló előnyökkel rendelkezik más európai vezetőkkel szemben. Franciaország, ellentétben Németországgal – a kontinens legerősebb gazdaságával – megtartja atomfegyvereit. És ellentétben a Brexit utáni Nagy-Britanniával, amely azt állítja, hogy Európa legerősebb hadseregével rendelkezik, Franciaország továbbra is az EU vezető tagja marad.
290 nukleáris robbanófejével Franciaország a negyedik legnagyobb nukleáris hatalom a világon – Oroszország, az USA és Kína mögött –, messze megelőzve az Egyesült Királyságot is. Televíziós beszédében Macron hangsúlyozta, hogy Ukrajna és Oroszország között „nem lehet mindenáron békét kötni”. Úgy fogalmazott, hogy Moszkva „fenyegetéssé vált Franciaország és Európa számára”, és hozzátette: „őrültség lenne szemlélője maradni ennek a veszélyekkel teli világnak”.
Washington szerint Ukrajna belépése a NATO-ba – amelyet 1949-ben hoztak létre a Szovjetunió fenyegetése ellen – „irreális”. Trump azzal is fenyegetőzött, hogy kivonja az amerikai csapatokat Európából, és arra kérte az európai szövetségeseket, hogy növeljék védelmi kiadásaikat.
Egy európai hadsereg felé?
Az európai francia (vagy francia-brit) nukleáris elrettentő erő állomásoztatásának módozatai egyelőre tisztázatlanok.
Az egyik lehetőség a francia nukleáris fegyverzetű repülőgépek állomásoztatása olyan országokban, mint Németország vagy Lengyelország, a kilövési döntés azonban továbbra is kizárólag a francia elnökön múlna. Alternatív megoldásként a francia bombázók járőrözhetnének az európai határokon, vagy gyorsan bevethető külföldi repülőtereken.
Bár Franciaország 290 robbanófeje korlátozottnak tűnhet Oroszország 5580 robbanófejével szemben, az Egyesült Királyság készletével együtt összesen 550 robbanófej – és az Egyesült Államok európai nukleáris jelenléte továbbra is tényező marad.
Jövő keddre Macron összehívta az európai katonai vezetőket, hogy megvitassák a lehetséges ukrajnai békefenntartó bevetéseket, amennyiben Kijev és Moszkva a Trump-Putyin-féle békeegyezményt kötne. A találkozó ugródeszkaként szolgálhat az egységesebb európai fegyveres erők felé vezető úton.
Szerdán, az Európai Tanács brüsszeli rendkívüli csúcstalálkozóján az uniós vezetők felkarolták Macron felhívását a felfegyverkezéshez, kijelentve, hogy Európának „szuverénebbé kell válnia, nagyobb felelősséget kell vállalnia saját védelméért, és jobban fel kell készülnie arra, hogy 360 fokos megközelítéssel, önállóan tudjon fellépni és kezelni a közvetlen és jövőbeli kihívásokat és fenyegetéseket”.
Ellentétben Trumppal, aki lekicsinyelte az orosz agressziót, az uniós vezetők úgy jellemezték a konfliktust, mint „Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját”, amely „egzisztenciális kihívást jelent az Európai Unió számára”. 800 milliárd eurót ígértek a védelmi kiadások megerősítésére, azzal a céllal, hogy biztosítsák a kontinens biztonságát és Ukrajna tartós támogatását.
De nem minden európai állam, illetve politikai mozgalom van egy hullámhosszon Macronnal. Az Európa-szerte, Franciaországtól Németországig felerősödő euroszkeptikus mozgalmak az Oroszországgal való jobb kapcsolatokat támogatják, és ellenzik mind a további egységesítést, mind az EU újrafegyverkezését, ami egyértelműen árt Macron kontinentális biztonsági rendezési törekvéseinek.
A Magyar Telekom is erős napot zárt. 
