A G20-as országok együtt a világ GDP-jének 80, összlakosságának pedig 60 százalékát tömörítik. Csúcstalálkozójuk mai közös zárónyilatkozata szerint "a mostani nem a háború kora kell, hogy legyen", ezen belül pedig elutasítja az atomfegyverek használatát.
Kína rugalmas leválása
Az a tény, hogy még Oroszország is egyetértett a szövegtervezettel, azt jelzi, hogy Moszkva többé nem számíthat nagyhatalmú partnere, Kína teljes támogatására a G20-ban, ha Ukrajnáról van szó. Holott a diplomaták még múlt pénteken arról számoltak be, hogy Peking határozottan Moszkva oldalán áll a csúcstalálkozó előzetes tárgyalásain, ami megnehezíti a közös nyilatkozatról való megegyezést.
Kína nyilvánvalóan eltávolodott ettől az állásponttól. Egy lehetséges magyarázat az, hogy a vezető ázsiai nagyhatalom exportfüggősége miatt nagyon érdekelt a pozitív világgazdasági fejlődésben, és nem érdekelt abban, hogy az USA-val és az EU-val fenntartott rossz kapcsolatok gátolják saját fejlődését.
India is nagy szerepet játszott a közösen elfogadható szöveg összeállításában, amelyet a globális kooperáció jeleként értelmeznek megfigyelők, bár természetesen nem oldja meg a létező konfliktusokat.
A geopolitikai válságok viharai ellenére a G20-ak indonéziai vendéglátói ambiciózus napirendet tűztek ki. A vezetők megvitatták a környezettel, biztonsággal és fejlesztéssel kapcsolatos kérdéseket.
Az amerikai és kínai vezető találkozója
Joe Biden és Hszi Csin-ping indonéziai találkozója nem hozott áttörést. De a lényeg, hogy egyáltalán sor került rá - és hogy a két szuperhatalom elmélyíti párbeszédét. Örvendetes, hogy Biden világossá tette: Washington Tajvannal kapcsolatos politikájában semmi sem változott.
Továbbra is hallgatnak a sziget helyzetéről, de ellenzik a status quo egyoldalú megváltoztatását. Ezért az USA önvédelmi fegyverekkel látja el Tajvant, miközben nyitva hagyja, hogy beavatkozna-e egy kínai támadás esetén.
Kínai-ausztrál áttörés
A közeledés Kína és Ausztrália között is nyilvánvalóvá vált. A G-20 csúcstalálkozóján Hszi és Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök találkozott. Hat év óta ez volt az első magasrangú találkozó Kína és Ausztrália között. A két ország viszonya különösen feszült Ausztrália és az USA közötti egyre szorosabb biztonsági együttműködés miatt.
Az AAP ausztrál hírügynökség szerint a kínai kereskedelmi szankciók és az ausztrálok fogva tartása is szóba került. Például Cseng Lei ausztrál újságíró, aki a kínai állami televíziónak dolgozott, és több mint két éve van kínai őrizetben állítólagos kémkedés miatt. Albanese "nagyon konstruktívnak" nevezte a találkozót.
A kínai párt- és államvezető hangsúlyozta, hogy az élelmiszer- és energiahiány komoly kihívást jelent. Óva intett attól, hogy élelmet és energiát használjanak fegyverként. Hszi ezzel bírálta Oroszországot anélkül, hogy megnevezte volna.
A Nemzetközi Valutaalap vezetője, Krisztalina Georgieva ijesztő forgatókönyvet vázolt föl. A járvány utáni további gazdasági fellendülés reményei az ukrajnai orosz invázió után szertefoszlottak.
A fosszilis tüzelőanyagok árának emelkedése különböző csatornákon keresztül befolyásolja az élelmiszerek előállítási költségeit. Egyrészt drágul az öntözés és az élelmiszerszállítás. Drágulnak másrészt a vetéshez, betakarításhoz használt gépek is. "Most 345 millió ember szenved élelmiszerválságtól" - mondta Georgieva.
Mit mond a csúcstalálkozó az atomfegyverekről?
A nyugati iparosodott nemzetek a nukleáris fegyverekről szóló zárónyilatkozat tárgyalásain is sikereket értek el. Diplomaták szerint Oroszország egyetértett abban, hogy nemcsak az atomfegyverek bevetését, hanem a bevetésével való fenyegetést is megengedhetetlennek kell minősíteni.
Hogyan tovább az energiabiztonság érdekében?
A Nyugat nem tudott nagy sikereket elérni az energiabiztonság kérdésében, amelyet különösen Európában veszélyeztet az oroszországi olaj- és gázszállítás drasztikusan csökkentése. A zárónyilatkozat tervezetében a G-20 tagok csak azt hangsúlyozzák, hogy sürgősen tenni kell valamit az energiapiac nagyobb stabilitása érdekében. Az energetikai átállásnak tisztának és fenntarthatónak kell lennie.
Egy letűnt korszak relikviája
A G20 esetében nincsenek szavazatok, nincs többségi szabály – ha a klub állást foglal, egy politikát hirdet vagy támogat egy projektet, ahhoz minden tagjának egyhangúlag bele kell egyeznie. A G20-ak változatos tagsága legitimebbé teszi azt globális intézményként. A G20 tagállamok azonban több ponton is összetűzésbe kerültek egymással, éppen akkor, amikor a világnak szüksége van egy konstruktív válságbizottságra.
Az intenzív geopolitikai verseny új korszakában újra át kell tekinteni azokat az intézményeket, amelyek a hidegháború utáni egypólusú időszakban jöttek létre.
A G20-ak globális, reprezentatív és legitim kormányzásra irányuló törekvése továbbra is tiszteletre méltó, de a világ, amelyben élünk, megváltozott. A mai nemzetközi politika rideg valósága azt jelenti, hogy hacsak nem történik hirtelen és drámai megfordulás a politikai trendekben, a G20 hamarosan utópisztikus emlékként a múltba kerülhet.
A Fehér Ház egyelőre kivár. 
