A G20-as csoport képviselői a kétnapos tanácskozáson elfogadott nyilatkozatban kerülték a jen zuhanásához vezető expanzív japán pénzügypolitika direkt bírálatát. Elemzők szerint a japán fizetőeszköz árfolyama, amely az agresszív monetáris politika miatt 20 százalékot zuhant, tovább csökkenhet.
A szombatról vasárnap éjszakába nyúló megbeszéléseken a G20-as csoport pénzügyminiszterei és jegybanki elnökei a leggazdagabb országokat tömörítő G7-es csoport kedden közzétett nyilatkozatához sokkal közelebb álló állásfoglalást fogadtak el annál, mint amilyenre sokan számítottak.
G7 és a G20 két jóbarát
A hetek a piac szabályozta árfolyamot támogattak, a húszak pedig ígéretet tettek arra, hogy nem bocsátkoznak devizaháborúba, a nemzeti gazdaságok élénkítése érdekében tartózkodnak a fizetőeszközök kompetitív leértékelésétől. A monetáris politika pedig az árak stabilitását és a gazdasági növekedést szolgálja majd.
A moszkvai tanácskozás résztvevői ha nem is teljes mértékben, de lényegében megerősítették az Egyesült Államok, Japán, Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Németország és Olaszország állásfoglalását. A G7-es csoport beavatkozásának köszönhetően Japán szabad utat kapott, hogy ellenőrizetlenül folytassa eddigi politikáját.
Taro Aso japán pénzügyminiszter azt nyilatkozta az orosz fővárosban, hogy a tanácskozáson megértést tapasztalt, amikor azzal érvelt, hogy kormánya elsősorban a defláció elkerülése érdekében avatkozik be a nemzeti fizetőeszköz árfolyamának alakulásába. "Biztosak vagyunk abban, ha Japán felélénkíti gazdaságát, az a világgazdaságra is hatni fog" - mondta a szigetország tárcavezetője.
A növekedés még kicsi, a munkanélküliség viszont magas
A G20-as csoport pénzügyi vezetői az orosz fővárosban kötelezettséget vállaltak egy hiteles középtávú pénzügypolitikára, de megtorpantak a specifikus célok meghatározásakor. A küldöttségek többsége úgy értékelte, hogy a gazdasági fellendülés túlságosan törékeny még. A moszkvai nyilatkozat szerint a világgazdasági kockázatok háttérbe szorultak, de a növekedés még csekély, a munkanélküliség viszont túl magas.
"Kitartó erőfeszítésekre van szükség egy erősebb gazdasági és pénzügyi szövetség létrehozatalának folytatásához az eurózónában és ahhoz, hogy megoldódjanak a pénzügyi helyzet okozta bizonytalanságok az Egyesült Államokban és Japánban, valamint hogy a többletgazdaságok növeljék a hazai forrásokat" - áll a G20-as csoport moszkvai nyilatkozatában.
A 2010-ben Torontóban elfogadott adósságcsökkentő paktum az idén lejár, ha a szeptemberben a G20-as csoport államfőinek szentpétervári csúcstalálkozóján azt nem hosszabbítják meg. "Széles körben egyetértettünk abban, hogy ragaszkodni fogunk a torontói célok teljesítéséhez" - nyilatkozta Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter.
A G20-as csoport 2009-ben nagyszabású pénzügyi óvintézkedési csomagot fogadott el, hogy megállítsa a piaci összeomlást, de azóta sem sikerült elérnie a kitűzött célokat. Berlin nyomást gyakorolt az Egyesült Államokra és más országokra is, hogy tegyenek többet adósságuk csökkentése érdekében. Washington viszont Berlint sürgette, hogy növelje a keresletet.
Keményen a nagy cégek ellen
Moszkvában támogatást kapott Nagy-Britannia, Franciaország és Németország azon kezdeményezése, hogy új nemzetközi szabályozást vezessenek be annak érdekében, hogy megakadályozzák: a nagy cégek ne bújhassanak ki adófizetési kötelezettségük alól. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) felmérése szerint a nemzetközi cégek visszaélnek a különböző országokban eltérő adószabályozással, jövedelmük egy részét abban az országban vallják be, ahol alacsonyabb az adó.
A G20-as csoport a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő szervezet. A 20 ország gazdasága a világ bruttó GDP-jének 90 százalékát és a világkereskedelem 80 százalékát adja. Tagállamaiban él a világ népességének kétharmada. Oroszország 2012 december elsején vette át a soros elnöki teendőket.
A szervezet szerint az maga a megadás.
