Azonnali humanitárius tűzszünetre szólított fel kedden az ENSZ-közgyűlés a palesztin Hamász szélsőséges iszlamista szervezet és Izrael közötti háborúban.
Kisebbségben a magyar kormány
A határozatot – amely nem kötelező érvényű, de politikailag mégis fajsúlyos – az ENSZ-tagállamok elsöprő többséggel támogatták:
186 ország közül 153 voksolt igennel, köztük az EU-tagországok csaknem kétharmada.
Ez 82 százalékos arány, és érdemi növekedés ahhoz képest, hogy az október végi szavazáson „csak” 120 ország követelte a harcok azonnali beszüntetését. (Az elfogadáshoz egyébként kétharmados többség is elég.)
Csupán 23 ENSZ-tagország – az uniós tagállamok közül Magyarország, Bulgária, Hollandia, Litvánia, Németország, Olaszország, Románia és Szlovákia – tartózkodott, és 10 ország szavazott nemmel: Izrael, az Egyesült Államok, Ausztria, Csehország, Guatemala, Paraguay, Libéria, a Mikronéziai Szövetségi Államok, Nauru és Pápua Új-Guinea.
A magyar kormány október végén még nemet mondott a tűzszünetre, tehát mostanra mérsékelte az álláspontját. Ugyanakkor még a tartózkodással is egyértelmű kisebbségben maradt az ENSZ-tagországok között.
A nemmel szavazók száma egyébként 14-ről 10-re csökkent október óta. Horvátország például anno nemmel, kedden viszont már igennel voksolt.
A határozat súlyos aggodalmát fejezi ki a Gázai övezetben uralkodó „katasztrofális humanitárius helyzet” és „a palesztin civil lakosság szenvedése” miatt. Kiemeli, hogy a palesztin és az izraeli civil lakosságot is meg kell védeni a nemzetközi humanitárius joggal összhangban, és mindegyik felet ennek betartására szólítja fel.
Egyúttal követeli a (Hamász által fogva tartott) túszok „azonnali és feltétel nélküli” szabadon bocsátását, valamint a humanitárius segélyek bejutásának biztosítását (Izrael részéről).
Elszigetelődik Izrael
A tegnapi szavazás eredménye is azt jelzi, hogy Izrael egyre inkább elszigetelődik a nemzetközi közösségen belül az óriási civil áldozatokkal járó gázai hadjárata miatt, amelyet a Hamász október 7-i terrortámadása után indított. (Utóbbiról itt írtunk részletesen.)
Kedden Joe Biden amerikai elnök – miközben jelezte, hogy Izrael biztonságát tekintve továbbra is számíthat az Egyesült Államokra – már figyelmeztette Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt, hogy a zsidó állam Gáza „válogatás nélküli bombázása” miatt kezdi elveszíteni Európa és a világ nagy részének támogatását.
Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő pedig egyenesen azt mondta, hogy a gázai pusztítás mértéke példa nélküli a történelemben. Szerinte az nagyobb annál, mint ami Drezdát és Kölnt érte a II. világháborúban, és hasonló a hamburgihoz, ahol az épületek és az infrastruktúra kétharmada megsemmisült.
Drezda szőnyegbombázását 1945 februárjában az amerikai és brit légierő által a II. világháború egyik legpusztítóbb és legvitatottabb bombázásaként tartják számon történészek.
Hozzátette: a halálos áldozatok száma akár 20 ezer is lehet. "Ezt a borzalmat nem lehet igazolni azzal a szörnyűséggel, amelyet a Hamász terroristái követtek el a gázai határhoz közeli kibucok ellen Izraelben. (…) Ha erkölcsileg nézzük, kell lennie egy alternatívának annyi ártatlan ember halálával szemben. Sajnos, amit tapasztalunk, azt nem lehet igazolni” - mondta az MTI szerint az izraeli légicsapások okozta pusztításra utalva.
Az általa idézett adatok szerint a gázai áldozatok 60-70 százaléka civil, a teljes lakosság 85 százaléka (1,9 millió ember) pedig menekültté vált.
Borrell egyúttal aggodalmát fejezte ki a ciszjordániai zsidó „szélsőséges telepesek erőszakos cselekedetei” miatt. Elítélte azt is, hogy az izraeli kormány a kelet-jeruzsálemi telepek további bővítése mellett döntött, annak ellenére, hogy ezek a telepek a nemzetközi jog értelmében illegálisak.
Apokaliptikus viszonyok
Ami a Gázai övezet illeti, helyi közlések szerint eddig több mint 18 ezer ember vesztette életét az izraeli hadműveletekben október 7-e óta (ennyi halottat regisztráltak),
Az áldozatok között több mint 5100 nő és több mint 7700 gyerek van. További 8 ezer ember feltehetően a romok alatt fekszik, 50 ezer ember pedig megsérült.
Ciszjordániában legkevesebb 275 palesztin, köztük 63 gyerek vesztette életét a zsidó telepesek, illetve az izraeli rendfenntartók támadásaiban október 7-e óta. Izraeli oldalon mintegy 1200 áldozatot regisztráltak (köztük mintegy 800-an civilek), többségük a Hamász október 7-i terrortámadásában halt meg.
A gázai áldozatok számáról közölt adatokat az Egészségügyi Világszervezet, a WHO sem vonja kétségbe, a gázai közlések korábbi háborúk idején valósnak bizonyultak a későbbi ellenőrzés során.
Az izraeli hadsereg azt állítja, hogy törekszik a civil áldozatok minimalizálására, egy izraeli tényfeltáró portál, a +972 cikke szerint ugyanakkor ez nem igaz. A portál izraeli hírszerzési forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy Izrael a mostani hadműveletei során a korábbinál szélesebb körben engedélyezi a nem katonai célpontok elleni támadásokat, fellazította a várható civil áldozatok miatti korlátozásokat, valamint tömegesen támad lakóépületeket, toronyházakat és középületeket.
A bombázások okozta katasztrófát súlyosbítja, hogy nem jut be elég segély az övezetbe. Egy magasrangú ENSZ-tisztviselő a hétvégén arra figyelmeztetett, hogy a gázaiak fele már éhezik (az övezetben 2,2 millióan laknak, csaknem ötven százalékuk gyerek), 10-ből 9 ember pedig nem jut mindennap élelemhez.
A kórházak többsége már leállt, és tömeges fertőzés veszélye fenyeget: a túlzsúfolt menekültszállásokon eddig 360 ezer embernél állapítottak meg betegséget.
Erről is beszélt Davosban, miután találkozott Trumppal. 
