6p

Az Orbán-kormány október végén még a gázai tűzszünet ellen voksolt, kedden már tartózkodott. Azonban még így is a kisebbséghez tartozik: az ENSZ-tagállamok elsöprő többsége ugyanis azonnali tűzszünetet szeretne. Eközben már Joe Biden amerikai elnök is az elszigetelődés veszélyére figyelmeztette Izraelt, Josep Borrell uniós külügyi főképviselő pedig azt mondta: a gázai pusztítás nagyobb annál, mint ami Drezdát és Kölnt érte a II. világháborúban.

Azonnali humanitárius tűzszünetre szólított fel kedden az ENSZ-közgyűlés a palesztin Hamász szélsőséges iszlamista szervezet és Izrael közötti háborúban.

Kisebbségben a magyar kormány

A határozatot – amely nem kötelező érvényű, de politikailag mégis fajsúlyos – az ENSZ-tagállamok elsöprő többséggel támogatták:

186 ország közül 153 voksolt igennel, köztük az EU-tagországok csaknem kétharmada.

Ez 82 százalékos arány, és érdemi növekedés ahhoz képest, hogy az október végi szavazáson „csak” 120 ország követelte a harcok azonnali beszüntetését. (Az elfogadáshoz egyébként kétharmados többség is elég.)  

Csupán 23 ENSZ-tagország – az uniós tagállamok közül Magyarország, Bulgária, Hollandia, Litvánia, Németország, Olaszország, Románia és Szlovákia – tartózkodott, és 10 ország szavazott nemmel: Izrael, az Egyesült Államok, Ausztria, Csehország, Guatemala, Paraguay, Libéria, a Mikronéziai Szövetségi Államok, Nauru és Pápua Új-Guinea.

A magyar kormány október végén még nemet mondott a tűzszünetre, tehát mostanra mérsékelte az álláspontját. Ugyanakkor még a tartózkodással is egyértelmű kisebbségben maradt az ENSZ-tagországok között.

Az ENSZ-közgyűlés szavazásának végeredménye a gázai tűzszünetre felszólító határozatról. A zöld szín igent,  a piros nemet, a sárga tartózkodást jelent.  Fotó: Twitter/UN News
Az ENSZ-közgyűlés szavazásának végeredménye a gázai tűzszünetre felszólító határozatról. A zöld szín igent, a piros nemet, a sárga tartózkodást jelent. Fotó: Twitter/UN News

A nemmel szavazók száma egyébként 14-ről 10-re csökkent október óta. Horvátország például anno nemmel, kedden viszont már igennel voksolt.  

A határozat súlyos aggodalmát fejezi ki a  Gázai övezetben uralkodó „katasztrofális humanitárius helyzet” és „a palesztin civil lakosság szenvedése” miatt. Kiemeli, hogy a palesztin és az izraeli civil lakosságot is meg kell védeni a nemzetközi humanitárius joggal összhangban, és mindegyik felet ennek betartására szólítja fel.

Egyúttal követeli a (Hamász által fogva tartott) túszok „azonnali és feltétel nélküli” szabadon bocsátását, valamint a humanitárius segélyek bejutásának biztosítását (Izrael részéről).      

Elszigetelődik Izrael

A tegnapi szavazás eredménye is azt jelzi, hogy Izrael egyre inkább elszigetelődik a nemzetközi közösségen belül az óriási civil áldozatokkal járó gázai hadjárata miatt, amelyet a Hamász október 7-i terrortámadása után indított. (Utóbbiról itt írtunk részletesen.)   

Kedden Joe Biden amerikai elnök – miközben jelezte, hogy Izrael biztonságát tekintve továbbra is számíthat az Egyesült Államokra – már figyelmeztette Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt, hogy a zsidó állam Gáza „válogatás nélküli bombázása” miatt kezdi elveszíteni Európa és a világ nagy részének támogatását.

Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő pedig egyenesen azt mondta, hogy a gázai pusztítás mértéke példa nélküli a történelemben. Szerinte az nagyobb annál, mint ami Drezdát és Kölnt érte a II. világháborúban, és hasonló a hamburgihoz, ahol az épületek és az infrastruktúra kétharmada megsemmisült.

Drezda szőnyegbombázását 1945 februárjában az amerikai és brit légierő által a II. világháború egyik legpusztítóbb és legvitatottabb bombázásaként tartják számon történészek.

Hozzátette: a halálos áldozatok száma akár 20 ezer is lehet. "Ezt a borzalmat nem lehet igazolni azzal a szörnyűséggel, amelyet a Hamász terroristái követtek el a gázai határhoz közeli kibucok ellen Izraelben. (…) Ha erkölcsileg nézzük, kell lennie egy alternatívának annyi ártatlan ember halálával szemben. Sajnos, amit tapasztalunk, azt nem lehet igazolni” - mondta  az MTI szerint az izraeli légicsapások okozta pusztításra utalva.

Izraeli légitámadásban megsebesült palesztin gyerekek egy kórházban Khan Yuniszban a Gázai övezet déli részén 2023. december 5-én. Fotó: EPA/HAITHAM IMAD
Izraeli légitámadásban megsebesült palesztin gyerekek egy kórházban Khan Yuniszban a Gázai övezet déli részén 2023. december 5-én. Fotó: EPA/HAITHAM IMAD

Az általa idézett adatok szerint a gázai áldozatok 60-70 százaléka civil, a teljes lakosság 85 százaléka (1,9 millió ember) pedig menekültté vált.

Borrell egyúttal aggodalmát fejezte ki a ciszjordániai zsidó „szélsőséges telepesek erőszakos cselekedetei” miatt. Elítélte azt is, hogy az izraeli kormány a kelet-jeruzsálemi telepek további bővítése mellett döntött, annak ellenére, hogy ezek a telepek a nemzetközi jog értelmében illegálisak.

Apokaliptikus viszonyok

Ami a Gázai övezet illeti, helyi közlések szerint eddig több mint 18 ezer ember vesztette életét az izraeli hadműveletekben október 7-e óta (ennyi halottat regisztráltak),

Az áldozatok között több mint 5100 nő és több mint 7700 gyerek van. További 8 ezer ember feltehetően a romok alatt fekszik, 50 ezer ember pedig megsérült.

Ciszjordániában legkevesebb 275 palesztin, köztük 63 gyerek vesztette életét a zsidó telepesek, illetve az izraeli rendfenntartók támadásaiban október 7-e óta. Izraeli oldalon mintegy 1200 áldozatot regisztráltak (köztük mintegy 800-an civilek), többségük a Hamász október 7-i terrortámadásában halt meg.

A gázai áldozatok számáról közölt adatokat az Egészségügyi Világszervezet, a WHO sem vonja kétségbe, a gázai közlések korábbi háborúk idején valósnak bizonyultak a későbbi ellenőrzés során.

Az izraeli hadsereg azt állítja, hogy törekszik a civil áldozatok minimalizálására, egy izraeli tényfeltáró portál, a +972 cikke szerint ugyanakkor ez nem igaz. A portál izraeli hírszerzési forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy Izrael a mostani hadműveletei során a korábbinál szélesebb körben engedélyezi a nem katonai célpontok elleni támadásokat, fellazította a várható civil áldozatok miatti korlátozásokat, valamint tömegesen támad lakóépületeket, toronyházakat és középületeket.

A bombázások okozta katasztrófát súlyosbítja, hogy nem jut be elég segély az övezetbe. Egy magasrangú ENSZ-tisztviselő a hétvégén arra figyelmeztetett, hogy a gázaiak fele már éhezik (az övezetben 2,2 millióan laknak, csaknem ötven százalékuk gyerek), 10-ből 9 ember pedig nem jut mindennap élelemhez.

A kórházak többsége már leállt, és tömeges fertőzés veszélye fenyeget: a túlzsúfolt menekültszállásokon eddig 360 ezer embernél állapítottak meg betegséget.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Kármán András: Nehéz költségvetési helyzetet fogunk örökölni
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 10:57
A Tisza szakértője szerint mivel még hónapok vannak hátra a választásokig, ezért rengeteg átgondolatlan és megalapozatlan döntést hozhat a kormány.
Makro / Külgazdaság A vállalkozók rárepültek a 3 százalékos hitelre
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 10:00
A 3 százalékos konstrukció nagyon kedvezményes.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor szerint különös élmény a Türk Tanács
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 09:05
Azerbajdzsánban beszélt a magyar kormányfő.
Makro / Külgazdaság Nem is olyan vészes a magyar infláció?
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 08:32
Augusztushoz viszonyítva átlagosan nem változtak az árak.
Makro / Külgazdaság Bárki is nyer, kőkemény lesz a 2026-os év? Ma délután Csaba Lászlót kérdezzük a Klasszis Klub Live-ban
Privátbankár.hu | 2025. október 8. 08:00
A közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja 15 óra 30-tól élőben válaszol a mi és olvasóink, nézőink kérdéseire. Hangoljon a Klasszis Média YouTube-csatornájára!
Makro / Külgazdaság Történelmi csúcson az oroszok nemzetközi tartalékai
Privátbankár.hu | 2025. október 7. 19:51
Soha nem volt még ekkora.
Makro / Külgazdaság Bármit is akar a kormány, nem vág az alapkamaton az MNB
Privátbankár.hu | 2025. október 7. 18:23
Válaszolt az MNB alelnöke Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek. 
Makro / Külgazdaság Már most aggódnak, mi lesz jövőre a globális kereskedelemben
Privátbankár.hu | 2025. október 7. 17:51
A WTO főtitkára szerint a kilátások borúsak. 
Makro / Külgazdaság Lesznek meglepetések a kormány adócsomagjaiban
Privátbankár.hu | 2025. október 7. 17:11
Idén ősszel a kormány rendhagyó módon két adócsomagot tervez bevezetni, amelyek jelentős változásokat hoznak a vállalkozásoknak és magánszemélyeknek. Az első csomag már társadalmi egyeztetésen van, technikai módosításokat, szigorításokat és kedvező változásokat is tartalmaz, míg a második csomagban várhatóan jelentős adócsökkentések szerepelnek. „A második csomag költségvetési hatása várhatóan sokkal nagyobb lesz, különösen, ha a szociális hozzájárulási adó csökkentése is megvalósul” – emeli ki Módos András, az EY adótanácsadási üzletágának vezetője.
Makro / Külgazdaság Nagy az egyetértés Orbán Viktor és Nagy Márton között
Privátbankár.hu | 2025. október 7. 15:33
A miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter szerint is itt az ideje a kamatcsökkentésnek. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG