A Meloni vezette jobboldali olasz kormány a többmilliárd eurós projektet kulcsfontosságúnak tartja az ország régiós befolyásának növeléséhez és a szegényebb déli régió gazdasági fejlődéséhez. Az olasz parlamentnek 60 nap áll rendelkezésére, hogy a kormány által elfogadott rendeletet törvénnyé alakítsa.
Az építkezés 2024 közepén kezdődhet.
A projekt menetrendjét és költségvetését még nem hozták nyilvánosságra, de a korábbi becslések szerint megépítése legalább 6 évig tartana, és 8,5 milliárd euróba (3315 milliárd forint) kerülne.
A 3666 méter hosszú messinai híd a világ leghosszabb függőhídja lenne, naponta 4500 gépjármű és 200 vasúti szerelvény haladhatna át rajta, és a tervezők szerint elviselne egy a Richter skála szerint 7,1-es erősségű földrengést és óránként 200 kilométeres sebességű szélvihart is.
A projekt támogatói szerint megépítése életet lehelne az olasz gazdaságba, csökkentené a szakadékot a gazdag észak és a szegény dél között. A bírálói szerint viszont a gigaberuházás túl sokba kerül, és jelentős környezetvédelmi aggályokat is felvet. Jelenleg a szigetről a szárazföldre csak komppal vagy repülővel lehet eljutni.
Matteo Salvini, Olaszország kikötőkért felelős infrastrukturális és közlekedési minisztere szerint a projekt környezetbarát lesz, és csökkenti a közlekedéssel járó üvegház hatású gázkibocsátást, élénkíteni fogja az ipart és a turizmust a térségben.
A szicíliai Messinát a szárazföldön fekvő Reggio Calabriával összekötő híd tervét már az ókortól dédelgetik Itáliában. A rómaiak a Karthágó ellen viselt pun háborúk idején csónakokból akartak pontonhidat építeni, amelyen Metellus római konzul harci elefántjai kellhettek volna át, de kudarcot vallottak. Állítólag Nagy Károly is tervezte, hogy hídon juthasson el a szigetre. A 19. század végén pedig az vetődött fel, hogy alagutat építenek a messinai tengerszoros alatt.
A híd a 2001-2006 közötti Berlusconi-kormány idején vált konkrét elképzeléssé, még egy szerződést is aláírtak egy nemzetközi konzorciummal. A már elkezdett beruházást végül a feltételek hiányára hivatkozva 2013-ban törölte Mario Monti miniszterelnök leköszönő kormánya.
Az olasz infrastrukturális és közlekedési minisztérium közleményében egyenesen az itáliai mérnöki teljesítmény koronaékszerének nevezte a leendő építkezést.
A Hajrá Olaszországot vezető Silvio Berlusconi is üdvözölte a projekt újraindítását, és méltatta a hatalmas mérnöki vállalkozást, amely szerinte nem csak Szicíliát és Calabriát köti össze majd, hanem Olaszországot egész Európával.
(MTI)
Ez a „gig economy.” 
