Az eurózóna pénzügyminisztereinek szerda este kell előkészíteniük a görög mentőcsomag utolsó, 7,2 milliárd eurós részlete és a cserébe Athén által végrehajtandó intézkedéscsomagról szóló egyezséget, amelyet csütörtökön tárgyalnak majd meg a tagállamok vezetői - közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, miután véget ért hétfőn késő este az eurózóna állam-, illetve kormányfőinek rendkívüli csúcstalálkozója.
A Görögországot fenyegető fizetésképtelenség miatt összehívott rendkívüli csúcs után tudatta, hogy az Athén által benyújtott legújabb javaslat a hitelfolyósítást és a reformprogramot ellenőrző, illetve koordináló, korábban csak trojkának nevezett intézmények előzetes elemzése szerint pozitív lépésnek tekinthető, de a munkának folytatódnia kell a pénzügyminiszterek szintjén szerda este, hogy csütörtökre az egyeztetések eredménye az unió állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozója elé kerülhessen.
Az Európai Tanács elnöke hétfő este a tárgyalás előtt még azt mondta, hogy a legújabb görög javaslat hosszú hetek óta az első valódi ajánlat Athén részéről a patthelyzet feloldására. Részletesen a görög helyzetről itt beszélgettünk a Privátbankár.hu főszerkesztőjével, Gáspár Andrással:
Alekszisz Ciprasz görög kormányfő hétfőn késő este, az államcsőddel fenyegető görög adósságválság rendezését célzó rendkívüli eurózóna-csúcs után közölte: kormánya legutóbbi megállapodási javaslatát az európai intézmények elfogadták a további tárgyalások alapjául. Ezzel "a labda az európai intézményeknél van" - fogalmazott.
Adódhat még probléma
Uniós források az AFP francia hírügynökségnek azt mondták, Athén vasárnap benyújtott új javaslata 90 százalékban eleget tett a hitelezők elvárásainak. Az egyik fennmaradó vitás kérdés az áfaemelés: a hitelezők a GDP arányában 1 százalékos többletbevételt hozó emelést akarnak, Athén viszont 0,75 százalékos áfanövelést irányzott elő. A hitelezők egyebek mellet azt várják, hogy a görög kormány növelje a szállodákra és éttermekre kivetett forgalmi adót.
Másodpercekre a végtől
"Az a legfontosabb, hogy a tagállami vezetők vállalják a teljes felelősséget a politikai folyamatban a legrosszabb forgatókönyv elkerülése érdekében, ami az ellenőrizhetetlen és kaotikus Grexident volna" - utalt angol műszóval Donald Tusk arra, hogy megegyezés hiányában Athén akár mindenki legjobb szándéka ellenére is kisodródhat az eurózónából.
"Nemcsak Görögország, hanem mindannyiunk számára is fogytán az idő" - húzta alá Tusk, nyomatékosítva: a maga felelősségét abban látja, hogy mindent meg kell tenni a helyzet megoldása érdekében, ugyanakkor minden tagállam adófizetőit tiszteletben kell tartani. "Ha nem viselték volna el ők maguk is a megszorításokat, ma nem segíthetnének Görögországnak" - mondta.
"Azt akarom, hogy mindenki kiterítse a lapjait; nem azt, hogy technikai részletekről vitatkozzunk, hanem hogy véget vessünk a politikai hazárdjátéknak" - fogalmazott az Európai Tanács elnöke.
Az IMF és az Európai Bizottság is reménykedik
Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője közölte, hogy a legutóbbi görög javaslat "valamelyest előrelépést jelent, és sokkal részletesebb, mint ami eddig rendelkezésünkre állt". Leszögezte azonban, hogy "még korántsem vagyunk a (megállapodáshoz vezető) út végén".
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság vezetője úgy fogalmazott, hogy a görög javaslat jelentős lépés abba az irányba, amelyet az intézmények elvárnak, s bízik abban, hogy a valutaövezet pénzügyminisztereiből álló Eurócsoport olyan eredményt ér el, amelyet az uniós csúcs elé lehet vinni. "Az a benyomásom, hogy most nem csak a szándék lesz meg a megállapodásra, hanem maga a megállapodás is" - hangoztatta Juncker, hozzátéve, hogy az idő szorítása miatt nem is nagyon van más lehetőség.
Mark Rutte holland miniszterelnök világossá tette, hogy a görög javaslatot a mentőprogramot koordináló és ellenőrző intézményi hármasnak, az Európai Bizottságnak, az Európai Központi Banknak (EKB) és a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) kell megítélniük. A holland kormányfő úgy tudja, hogy Athén erőfeszítést tett a nézetkülönbségek áthidalására, de nem tudni, hogy ez elegendő-e.
Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök közölte: bízik benne, hogy érdemi tájékoztatást kap a javaslatról, mert ez most már tényleg az utolsó előtti pillanat.
"Nem öt perccel vagyunk a határidő előtt, hanem 30 másodperccel" - érzékeltette Bettel, aki szerint sok idő ment kárba, Görögország kilépésével pedig mindenki veszítene, éppen ezért nem ezt a megoldást pártolja. Kitért ugyanakkor arra, hogy ő maga is felelősséggel tartozik a saját adófizetőinek. Aláhúzta: megoldást kell találni, amely azonban nem lehet az, hogy "felejtsük el az adósságot".
Szűkszavúan nyilatkozott a csúcstalálkozó előtt Angela Merkel német kancellár, aki mindössze annyit mondott, hogy Görögország szerepel a napirenden, az euróövezeti pénzügyminiszterek mai tanácskozását követően ugyanakkor nincs döntési javaslat a tanácskozáson, "csak eszmecseréről lehet szó".
Francois Hollande francia államfő is megerősítette, hogy ma nem számít nagy horderejű döntésre, de bízik abban, hogy megnyílhat a megállapodáshoz vezető út. Leszögezte: Franciaország nem pár hétre vagy hónapra szóló megoldásban érdekelt, hanem átfogóan és tartósan szeretné rendezni a kérdést.
Charles Michel belga miniszterelnök üdvözölte, hogy Athénban született egy javaslat, de az álláspontra helyezkedett, hogy meg kell vizsgálni: reális, hiteles és fenntartható-e a dokumentum.
"Lehetséges, hogy megszületik a héten a megállapodás, de a siker nem garantált" - fogalmazott Michel.
Erről szól a huzavona
Athén 2012-ben, a második mentőcsomag keretében 130 milliárd euró kedvezményes kölcsön lehívására kapott lehetőséget, ha cserébe megfelelő reformintézkedéseket hajt végre. Ennek utolsó, 7,2 milliárdos részlete vár még lehívásra, de ezt a hitelezők csak akkor engedélyezik, ha Athén is meghozza a tőle várt intézkedéseket. Ezekről nem sikerül hónapok óta megállapodni.
Az olcsó hitelből és a cserébe várt intézkedésekből álló görög program február végén lejárt volna, de az Eurócsoport akkor abban állapodott meg, hogy négy hónappal, június végéig meghosszabbítják. A program így épp akkor jár le, amikor Athénnak több mint másfél milliárd eurót kell törlesztenie az IMF-nek. Mára viszont világossá vált, hogy erre Görögországnak nincs pénze.
A görögök kilépését az válthatja ki, ha az Európai Központi Bank, amely jelenleg úgynevezett rendkívüli likviditási segítségnyújtással (ELA) tartja fenn a görög bankok fizetőképességét, nem lesz képes ezt folytatni. A görög bankokból ugyanis nap nap után szivárognak el az eurómilliárdok, egyre többen veszik ki ott tartott pénzüket, de egyelőre nincs roham, és a pénzintézetek az EKB segítségével fizetőképesek.
Az EKB viszont csak fizetőképes félnek nyújthat ilyen segítséget, és államcsőd esetén nem tudná tovább biztosítani a bankrendszer likviditását. Akkor pedig ezt a görög jegybanknak kell megtennie, amely csak úgy lehetséges, ha Athén saját törvényes fizetőeszközt vezet be, amivel de facto kilép az eurózónából.
Újabb szankciók jönnek. 
