Az eurózóna pénzügyminisztereinek szerda este kell előkészíteniük a görög mentőcsomag utolsó, 7,2 milliárd eurós részlete és a cserébe Athén által végrehajtandó intézkedéscsomagról szóló egyezséget, amelyet csütörtökön tárgyalnak majd meg a tagállamok vezetői - közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, miután véget ért hétfőn késő este az eurózóna állam-, illetve kormányfőinek rendkívüli csúcstalálkozója.
A Görögországot fenyegető fizetésképtelenség miatt összehívott rendkívüli csúcs után tudatta, hogy az Athén által benyújtott legújabb javaslat a hitelfolyósítást és a reformprogramot ellenőrző, illetve koordináló, korábban csak trojkának nevezett intézmények előzetes elemzése szerint pozitív lépésnek tekinthető, de a munkának folytatódnia kell a pénzügyminiszterek szintjén szerda este, hogy csütörtökre az egyeztetések eredménye az unió állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozója elé kerülhessen.
Az Európai Tanács elnöke hétfő este a tárgyalás előtt még azt mondta, hogy a legújabb görög javaslat hosszú hetek óta az első valódi ajánlat Athén részéről a patthelyzet feloldására. Részletesen a görög helyzetről itt beszélgettünk a Privátbankár.hu főszerkesztőjével, Gáspár Andrással:
Alekszisz Ciprasz görög kormányfő hétfőn késő este, az államcsőddel fenyegető görög adósságválság rendezését célzó rendkívüli eurózóna-csúcs után közölte: kormánya legutóbbi megállapodási javaslatát az európai intézmények elfogadták a további tárgyalások alapjául. Ezzel "a labda az európai intézményeknél van" - fogalmazott.
Adódhat még probléma
Uniós források az AFP francia hírügynökségnek azt mondták, Athén vasárnap benyújtott új javaslata 90 százalékban eleget tett a hitelezők elvárásainak. Az egyik fennmaradó vitás kérdés az áfaemelés: a hitelezők a GDP arányában 1 százalékos többletbevételt hozó emelést akarnak, Athén viszont 0,75 százalékos áfanövelést irányzott elő. A hitelezők egyebek mellet azt várják, hogy a görög kormány növelje a szállodákra és éttermekre kivetett forgalmi adót.
Másodpercekre a végtől
"Az a legfontosabb, hogy a tagállami vezetők vállalják a teljes felelősséget a politikai folyamatban a legrosszabb forgatókönyv elkerülése érdekében, ami az ellenőrizhetetlen és kaotikus Grexident volna" - utalt angol műszóval Donald Tusk arra, hogy megegyezés hiányában Athén akár mindenki legjobb szándéka ellenére is kisodródhat az eurózónából.
"Nemcsak Görögország, hanem mindannyiunk számára is fogytán az idő" - húzta alá Tusk, nyomatékosítva: a maga felelősségét abban látja, hogy mindent meg kell tenni a helyzet megoldása érdekében, ugyanakkor minden tagállam adófizetőit tiszteletben kell tartani. "Ha nem viselték volna el ők maguk is a megszorításokat, ma nem segíthetnének Görögországnak" - mondta.
"Azt akarom, hogy mindenki kiterítse a lapjait; nem azt, hogy technikai részletekről vitatkozzunk, hanem hogy véget vessünk a politikai hazárdjátéknak" - fogalmazott az Európai Tanács elnöke.
Az IMF és az Európai Bizottság is reménykedik
Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője közölte, hogy a legutóbbi görög javaslat "valamelyest előrelépést jelent, és sokkal részletesebb, mint ami eddig rendelkezésünkre állt". Leszögezte azonban, hogy "még korántsem vagyunk a (megállapodáshoz vezető) út végén".
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság vezetője úgy fogalmazott, hogy a görög javaslat jelentős lépés abba az irányba, amelyet az intézmények elvárnak, s bízik abban, hogy a valutaövezet pénzügyminisztereiből álló Eurócsoport olyan eredményt ér el, amelyet az uniós csúcs elé lehet vinni. "Az a benyomásom, hogy most nem csak a szándék lesz meg a megállapodásra, hanem maga a megállapodás is" - hangoztatta Juncker, hozzátéve, hogy az idő szorítása miatt nem is nagyon van más lehetőség.
Mark Rutte holland miniszterelnök világossá tette, hogy a görög javaslatot a mentőprogramot koordináló és ellenőrző intézményi hármasnak, az Európai Bizottságnak, az Európai Központi Banknak (EKB) és a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) kell megítélniük. A holland kormányfő úgy tudja, hogy Athén erőfeszítést tett a nézetkülönbségek áthidalására, de nem tudni, hogy ez elegendő-e.
Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök közölte: bízik benne, hogy érdemi tájékoztatást kap a javaslatról, mert ez most már tényleg az utolsó előtti pillanat.
"Nem öt perccel vagyunk a határidő előtt, hanem 30 másodperccel" - érzékeltette Bettel, aki szerint sok idő ment kárba, Görögország kilépésével pedig mindenki veszítene, éppen ezért nem ezt a megoldást pártolja. Kitért ugyanakkor arra, hogy ő maga is felelősséggel tartozik a saját adófizetőinek. Aláhúzta: megoldást kell találni, amely azonban nem lehet az, hogy "felejtsük el az adósságot".
Szűkszavúan nyilatkozott a csúcstalálkozó előtt Angela Merkel német kancellár, aki mindössze annyit mondott, hogy Görögország szerepel a napirenden, az euróövezeti pénzügyminiszterek mai tanácskozását követően ugyanakkor nincs döntési javaslat a tanácskozáson, "csak eszmecseréről lehet szó".
Francois Hollande francia államfő is megerősítette, hogy ma nem számít nagy horderejű döntésre, de bízik abban, hogy megnyílhat a megállapodáshoz vezető út. Leszögezte: Franciaország nem pár hétre vagy hónapra szóló megoldásban érdekelt, hanem átfogóan és tartósan szeretné rendezni a kérdést.
Charles Michel belga miniszterelnök üdvözölte, hogy Athénban született egy javaslat, de az álláspontra helyezkedett, hogy meg kell vizsgálni: reális, hiteles és fenntartható-e a dokumentum.
"Lehetséges, hogy megszületik a héten a megállapodás, de a siker nem garantált" - fogalmazott Michel.
Erről szól a huzavona
Athén 2012-ben, a második mentőcsomag keretében 130 milliárd euró kedvezményes kölcsön lehívására kapott lehetőséget, ha cserébe megfelelő reformintézkedéseket hajt végre. Ennek utolsó, 7,2 milliárdos részlete vár még lehívásra, de ezt a hitelezők csak akkor engedélyezik, ha Athén is meghozza a tőle várt intézkedéseket. Ezekről nem sikerül hónapok óta megállapodni.
Az olcsó hitelből és a cserébe várt intézkedésekből álló görög program február végén lejárt volna, de az Eurócsoport akkor abban állapodott meg, hogy négy hónappal, június végéig meghosszabbítják. A program így épp akkor jár le, amikor Athénnak több mint másfél milliárd eurót kell törlesztenie az IMF-nek. Mára viszont világossá vált, hogy erre Görögországnak nincs pénze.
A görögök kilépését az válthatja ki, ha az Európai Központi Bank, amely jelenleg úgynevezett rendkívüli likviditási segítségnyújtással (ELA) tartja fenn a görög bankok fizetőképességét, nem lesz képes ezt folytatni. A görög bankokból ugyanis nap nap után szivárognak el az eurómilliárdok, egyre többen veszik ki ott tartott pénzüket, de egyelőre nincs roham, és a pénzintézetek az EKB segítségével fizetőképesek.
Az EKB viszont csak fizetőképes félnek nyújthat ilyen segítséget, és államcsőd esetén nem tudná tovább biztosítani a bankrendszer likviditását. Akkor pedig ezt a görög jegybanknak kell megtennie, amely csak úgy lehetséges, ha Athén saját törvényes fizetőeszközt vezet be, amivel de facto kilép az eurózónából.
Egy drón támadt egy katonai járműre.
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
