Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Bár a forint árfolyama jócskán elszakadt már attól a szinttől, amellyel a költségvetést számolták, a közhiedelemmel ellentétben ez nem igazán veszélyezteti a hiánycélt. Problémát legfeljebb az okozhat, hogy az államadósságot viszont érdemben megdobja a gyenge forint, márpedig ez veszélyezteti az alkotmányban előírt adósságcsökkentést.

A magyar valuta elmúlt hetekben tapasztalt gyengülése nyomán egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a forint értékének csökkenése milyen mértékben veszélyezteti a költségvetési folyamatokat. A felvetés abból a szempontból mindenképpen jogosnak tekinthető, hogy miközben a héten az ukrajnai helyzet miatt újra a 313 forintot is megközelítette az euró árfolyama (valamivel korábban pedig 314-nél is volt a csúcs), addig a költségvetés készítésekor még nagyon más számokkal kalkulált a szaktárca.

 

 

A 2014-es büdzsé összeállításához alapul szolgáló, tavaly júniusban publikált tervezési köriratban a tárca szakemberei 295,1 forintos árfolyamot prognosztizáltak idénre, az év végén elfogadott költségvetési törvény pedig azzal számol, hogy 2014. december 31-én 296,9 forintba kerül majd egy euró.

Csak a kamatot érinti

A közhiedelemmel ellentétben azonban ez érdemben nem veszélyezteti a hiánycélt. Ennek az az egyik oka, hogy a költségvetés a bevételeinek csaknem teljes egészét forintban realizálja. A költségvetési törvény által nevesített egyetlen kivétel a devizakötvények után járó kamatbevétel, ám ennek összege nem éri el a félmilliárd forintot sem, amely elhanyagolható a 14,5 ezer milliárd forintnyi összes bevételhez képest.

A kiadási oldalon egy olyan jelentős tétel van, amely érzékeny a forint árfolyamának alakulására: az államadósság után fizetendő kamatfizetési kötelezettség.  Az idei évre tervezett 1165,1 milliárd forintos kamatkiadásból a devizakötelezettség után fizetendő teher 332,1 milliárd forint. Mivel az ÁKK az idei évre vonatkozó finanszírozás terve alapján 2014-ben kevesebb devizakibocsátásra készül, mint amennyi a devizában lejáró tartozás, ezért valószínűsíthető, hogy az említett összeg árfolyamkockázata a költségvetést terheli. Mindez azt jelenti, hogy 5 százalékos (nagyjából 15 forintos) árfolyamgyengülés a költségvetés számára mindössze 15 milliárd forint többletet jelent, ami a GDP fél ezreléke, és még egy 360 forintos euró árfolyam is csupán 60 milliárd forint kiadásnövekedést jelent, ami a GDP 0,2 százaléka.

Ez az eredmény összhangban áll a KFIB nemrég publikált elemzésével is.

Az infláción keresztül ellentétes a hatás

Az eddig bemutatott közvetlen hatások mellett az árfolyamváltozás közvetett módon, az infláción keresztül is hat az államháztartásra. A legfrissebb kutatások szerint 5 százalékos (nagyjából 15 forintos) árfolyamgyengülés 1 százalékkal emeli meg az inflációt. A begyűrűzés ütemével kapcsolatban megoszlanak a vélemények, de joggal feltételezzük, hogy ennek nagy része egy éven belül bekövetkezik.

A meglepetés-infláció államháztartásra gyakorolt hatása több irányú is lehet annak függvényében, hogy miként reagál az árszínvonal nem várt emelkedésére a magánszféra és az állam. A 2008-as konvergenciaprogramban szereplő érzékenységvizsgálat szerint a vártnál 1 százalékkal magasabb infláció GDP-arányosan 0,2 százalékponttal, mai árakon 60 milliárd forinttal javítja az egyenleget.

Veszélyben az alkotmány?

Mindez azt jelenti, hogy az árfolyamgyengülés közvetlen és közvetett hatása sem nevezhető jelentősnek, ráadásul jó eséllyel egymással ellentétes irányúak, azaz kioltják egymást.  Ám amennyire nem érinti rövidtávon az árfolyam a költségvetési egyenleget, olyannyira fontos az államadósság szempontjából  - ez utóbbi pedig visszahat a költségvetésre.

Az MNB legfrissebb statisztikája szerint a 23 ezer milliárd forintos államadósságból 9400 milliárd forintnyi devizában denominált. Ez azt jelenti, hogy a fenti példánál maradva 5 százalékos árfolyamgyengülés hatására 470 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,6 százalékponttal emelkedik meg a tavaly év végén 79,0 százalékon mért magyar adósságráta. Bár ez önmagában még nem veszélyezteti a költségvetési politika fenntarthatóságát, a költségvetési szabályok miatt mégis komoly gondokat okozhat.

Az alkotmányban ugyanis az szerepel, hogy ameddig az államadósság meghaladja a GDP 50 százalékát, addig az adósságrátának minden évben csökkennie kell. Ezt előírást sértheti meg, ha az elszámolási periódus végén (december 31-én) sokkal gyengébb az árfolyam, mint a költségvetési törvényben szerelő 296,9 forint.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Moszkva és Peking agresszívabb információs hadviselésre kapcsolt
Káncz Csaba | 2021. április 14. 19:29
A második hidegháború korában újra a nagyhatalmi vetélkedés dominál, ahol a Kreml stratégiai ambíciói eléréséhez Új Generációs Hadviselést alkalmaz. A Vuhanban kitört COVID-19 járvány miatt Kína is magasabb szintre kapcsolta (dez)információs műveleteit világszerte. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság A chiphiány több, mint gazdasági kérdés - az amerikai-kínai vetélkedés újabb terepe
Király Béla | 2021. április 14. 16:59
Az elmúlt hónapokban a félvezetők hiánya meghatározó téma volt mind a járműgyártás, mind az elektronikai ipar szempontjából. A kereslet-kínálat megbillenésén túl a háttérben érdekes folyamatok zajlanak, amelyek tovább bonyolítják a helyzetet.
Makro / Külgazdaság Burgenlandban feloldják a teljes zárlatot
MTI | 2021. április 14. 16:00
Burgenland - Ausztria két másik két keleti tartományával, Béccsel és Alsó-Ausztriával szemben - a koronavírus-járvány megfékezése érdekében bevezetett, április 1-e óta tartó teljes zárlat feloldása mellett döntött - jelentette be Hans Peter Doskozil tartományfőnök szerdán.
Makro / Külgazdaság Budapestország vagyunk Trianon óta - interjú Lázár Jánossal
Baka F. Zoltán | 2021. április 14. 11:40
Nagyinterjú a kormánybiztossal a vidékkel szembeni adósságok törlesztéséről, a kiskereskedelmi multik megregulázásáról, Csányi Sándorról és Mészáros Lőrincről.
Makro / Külgazdaság KSH: 1,9 százalékkal nőtt az ipari termelés februárban
MTI | 2021. április 14. 10:41
Az ipari termelés volumene februárban 1,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit a januári 6,7 százalékos visszaesés után. Munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 3,9 százalékkal nőtt a termelés. Az előző hónaphoz képest 4,8 százalékkal nőtt a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás, a tavaly áprilisi mélyponthoz képest 67 százalékkal emelkedett, és a járvány előtti csúcsot is meghaladta - erősítette meg szerdán második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Makro / Külgazdaság Koronavírus: a németek második adagként sem adnak AstraZeneca-oltást
MTI | 2021. április 14. 10:08
Hatvan éven aluliaknak abban az esetben sem adnak többé az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) elleni AstraZeneca-féle védőoltásból Németországban, ha már csak a második adag van hátra.
Makro / Külgazdaság Magyarország inkább megvárja az EU-s Facebook-törvényt
MTI | 2021. április 14. 08:36
Varga Judit nemrég nagy lendülettel állt bele a hazai közösségimédia-szabályozásba, de ezek szerint változott a terv és a tempó.
Makro / Külgazdaság Az EU nem ijedt meg a Janssen-vakcinától, magyarázatot kért az USA-tól az oltóanyag-szállítmányok késleltetése miatt
MTI | 2021. április 14. 07:42
Az Európai Gyógyszerügynökség szerint nincs bizonyíték az összefüggésre a vakcina és az amerikai vérrögképződéses esetek között.
Makro / Külgazdaság Egyre nő az oltakozási hajlandóság Nyugaton – mutatjuk, hol áll Magyarország
Wéber Balázs | 2021. április 14. 06:07
A nyugat- és dél-európai országokban a lakosság 60-75 százaléka oltatná be magát koronavírus ellen – a franciák kivételével –, az oltakozási kedv pedig jelentősen emelkedett az elmúlt hónapokban. Magyarországon tavaly év vége óta egyenesen megugrott az oltakozási hajlandóság: ma már 60 százalék biztosan elfogadná a vakcinát. Ebben alighanem döntő szerepe van a rekordszintű halálozási hullámnak. Ugyanakkor egyelőre csak 40 százalék regisztrált.
Makro / Külgazdaság Leállíthatják a Janssennel való oltást az USA-ban, mert vérrögképződést okozott
Privátbankár.hu | 2021. április 13. 14:19
Hat nőnél, két héttel az oltás után. Egyikük belehalt.
hírlevél
depositphotos