A magyar valuta elmúlt hetekben tapasztalt gyengülése nyomán egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a forint értékének csökkenése milyen mértékben veszélyezteti a költségvetési folyamatokat. A felvetés abból a szempontból mindenképpen jogosnak tekinthető, hogy miközben a héten az ukrajnai helyzet miatt újra a 313 forintot is megközelítette az euró árfolyama (valamivel korábban pedig 314-nél is volt a csúcs), addig a költségvetés készítésekor még nagyon más számokkal kalkulált a szaktárca.
A 2014-es büdzsé összeállításához alapul szolgáló, tavaly júniusban publikált tervezési köriratban a tárca szakemberei 295,1 forintos árfolyamot prognosztizáltak idénre, az év végén elfogadott költségvetési törvény pedig azzal számol, hogy 2014. december 31-én 296,9 forintba kerül majd egy euró.
Csak a kamatot érinti
A közhiedelemmel ellentétben azonban ez érdemben nem veszélyezteti a hiánycélt. Ennek az az egyik oka, hogy a költségvetés a bevételeinek csaknem teljes egészét forintban realizálja. A költségvetési törvény által nevesített egyetlen kivétel a devizakötvények után járó kamatbevétel, ám ennek összege nem éri el a félmilliárd forintot sem, amely elhanyagolható a 14,5 ezer milliárd forintnyi összes bevételhez képest.
A kiadási oldalon egy olyan jelentős tétel van, amely érzékeny a forint árfolyamának alakulására: az államadósság után fizetendő kamatfizetési kötelezettség. Az idei évre tervezett 1165,1 milliárd forintos kamatkiadásból a devizakötelezettség után fizetendő teher 332,1 milliárd forint. Mivel az ÁKK az idei évre vonatkozó finanszírozás terve alapján 2014-ben kevesebb devizakibocsátásra készül, mint amennyi a devizában lejáró tartozás, ezért valószínűsíthető, hogy az említett összeg árfolyamkockázata a költségvetést terheli. Mindez azt jelenti, hogy 5 százalékos (nagyjából 15 forintos) árfolyamgyengülés a költségvetés számára mindössze 15 milliárd forint többletet jelent, ami a GDP fél ezreléke, és még egy 360 forintos euró árfolyam is csupán 60 milliárd forint kiadásnövekedést jelent, ami a GDP 0,2 százaléka.
Ez az eredmény összhangban áll a KFIB nemrég publikált elemzésével is.
Az infláción keresztül ellentétes a hatás
Az eddig bemutatott közvetlen hatások mellett az árfolyamváltozás közvetett módon, az infláción keresztül is hat az államháztartásra. A legfrissebb kutatások szerint 5 százalékos (nagyjából 15 forintos) árfolyamgyengülés 1 százalékkal emeli meg az inflációt. A begyűrűzés ütemével kapcsolatban megoszlanak a vélemények, de joggal feltételezzük, hogy ennek nagy része egy éven belül bekövetkezik.
A meglepetés-infláció államháztartásra gyakorolt hatása több irányú is lehet annak függvényében, hogy miként reagál az árszínvonal nem várt emelkedésére a magánszféra és az állam. A 2008-as konvergenciaprogramban szereplő érzékenységvizsgálat szerint a vártnál 1 százalékkal magasabb infláció GDP-arányosan 0,2 százalékponttal, mai árakon 60 milliárd forinttal javítja az egyenleget.
Veszélyben az alkotmány?
Mindez azt jelenti, hogy az árfolyamgyengülés közvetlen és közvetett hatása sem nevezhető jelentősnek, ráadásul jó eséllyel egymással ellentétes irányúak, azaz kioltják egymást. Ám amennyire nem érinti rövidtávon az árfolyam a költségvetési egyenleget, olyannyira fontos az államadósság szempontjából - ez utóbbi pedig visszahat a költségvetésre.
Az MNB legfrissebb statisztikája szerint a 23 ezer milliárd forintos államadósságból 9400 milliárd forintnyi devizában denominált. Ez azt jelenti, hogy a fenti példánál maradva 5 százalékos árfolyamgyengülés hatására 470 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,6 százalékponttal emelkedik meg a tavaly év végén 79,0 százalékon mért magyar adósságráta. Bár ez önmagában még nem veszélyezteti a költségvetési politika fenntarthatóságát, a költségvetési szabályok miatt mégis komoly gondokat okozhat.
Az alkotmányban ugyanis az szerepel, hogy ameddig az államadósság meghaladja a GDP 50 százalékát, addig az adósságrátának minden évben csökkennie kell. Ezt előírást sértheti meg, ha az elszámolási periódus végén (december 31-én) sokkal gyengébb az árfolyam, mint a költségvetési törvényben szerelő 296,9 forint.
Aleksandar Vucic szerb elnök a hanyatló Nyugat-római Birodalomhoz hasonlította Európát. 
