Alig két hete volt, hogy az USA negyedik legnagyobb városát, Houstont elárasztotta a Harvey hurrikán, számos vegyiüzemből rákkeltő anyagokat a vízbe juttatva és összességében mintegy 200 milliárd dolláros kárt okozva - ehhez képest múlt pénteken a kongresszus csupán 15 milliárdos kormányzati segélyt szavazott meg a károk felszámolására. De erre már a közember nem figyel, hiszen az elmúlt órákban megérkeztek a Florida Keys szigetcsoportra az Irma hurrikán orkán erejű széllökései. Az ország történelme egyik legnagyobb evakuációjának keretében 6.2 millió embert, azaz Florida szövetségi állam lakosságának 30 százalékát szólították fel a távozásra. Közben Los Angelest „minden idők legnagyobb erdőtüzei” fenyegetik.
Szervezetlen evakuáció
Washington viszont az elmúlt években nem tervezte meg kellően a természeti katasztrófák polgári védelmét, holott ezek a csapások előrejelezhetők, sőt elkerülhetetlenek voltak. Az óvóhelyek Floridában nem elégségesek ennyi ember számára, a tengerparti Fort Myers városa például egyetlen óvóhellyel sem rendelkezik. Florida a nyugdíjasok kedvenc lakhelye és sokan már nincsenek olyan fizikai vagy szellemi állapotban, hogy most autóval félnapos araszolással északra meneküljenek.
A túlzsúfolt autópályák helyett az evakuációt a központi kormányzatnak személyvonatokkal kellett volna végrehajtani, de azt az utóbbi évtizedekben leépítették. Az Amtrak nemzeti vasúttársaság országosan már csak 1200 személyvagonnal rendelkezik. Az 1960-as években csupán Floridában üzemeltetett ugyanennyi vagont.
Kormányzat az üzleti lobbik markában
A sűrűn egymást érő természeti csapások komoly kérdéseket vetnek föl az USA politikai rendszerével kapcsolatban. Hiszen egy főre jutóan ez az ország felelős a világon a legtöbb károsanyag-kibocsátásért és jelenleg ennek az országnak a kormányzata tagadja hivatalosan is a globális ökológiai válság tényét. A Trump adminisztráció ezekben a napokban éppen a katasztrófavédelmi ügynökség és a segélyszervezetek költségvetésének további drasztikus csökkentését tervezi. Washington ráadásul lesöpör az asztalról minden átfogó tudományos művet, amely már évek óta figyelmeztet az extrém időjárási események gyakoribbá válására.
|
| Káncz Csaba |
Trump hatalomra kerülésekor a Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) vezetésére azt az oklahomai államügyészt, Scott Pruittot nevezte ki, aki korábban komoly küzdelmeket folytatott az EPA szabályozásai ellen. Pruitt az elmúlt órákban elutasította a természeti katasztrófák összekapcsolását a klímaváltozással, azzal érvelve, hogy „az most érzéketlenség lenne Florida lakosaival szemben” (sic). Rick Perry energiaügyi miniszter egy tavalyi interjújában megkérdőjelezte a globális felmelegedés mögött álló kutatások értelmét. Az EPA-t a „munkahelyek temetőjének nevezte”, egy kampánykönyvében pedig egyenesen kijelentette, hogy „Földünk egy lehűlő trendben van”.
2015-ben Obama elnök az Amerika Tisztaenergia-terve elnevezésű program kihirdetésekor 32 százalékban határozta meg azt az arányt, amellyel az erőműveknek 2030-ig országszerte csökkenteniük kell majd a széndioxid-kibocsátásukat a 2005-ben regisztrált szintről. A párizsi klímatárgyalásokon az USA hivatalosan is vállalást tett, és tavaly alá is írta a Párizsi Jegyzőkönyvet. Nos ez az egész, nemzetközileg is megállapodott terv és vállalás ment a kukába azzal, hogy Trump idén júniusban kiléptette országát a Párizsi Klímaegyezményből.
Káncz Csaba jegyzete
Megvan az oka, miért jönne ismét. 
