Növekedési várakozások

Jó formában a gazdaság: a GDP növekedése idén és jövőre megközelítheti a 4 százalékot, utána a beruházási ciklus lezárultával valamelyest csökkenhet. Ez egy megemelt növekedési szám, miután időközben kedvezőbben alakultak a folyamatok a korábban számítottnál. Segít a nemzetközi konjunktúra, jobb az exportpiacaink helyzete. Emellett rövidtávon igen élénk az EU-pénzek felhasználása, ami felfuttatja a beruházásokat, ez azonban 2019-től mérséklődhet, így 2020-ra nagyjából 2,7 százalékos GDP növekedést vár a jegybank.

Bérdinamika, fogyasztás

Jelentős a nagyfokú béremelkedés hatása is: ez egyelőre fenn fog maradni, miután a munkaerőpiacon teljes foglalkoztatottság alakult ki, amelyet sok ágazatban munkaerőhiány kísér. A versenyszférában kétszámjegyű a béremelkedés, a lakossági fogyasztás messze nem nő ekkora ütemben, de ez érthető is, mivel egyrészt a nem bérből élők (nyugdíjasok stb) jövedelme nem nő ilyen mértékben, másrészt a bérnövekedés egy része kifehéredési hatás, tehát az eddigi zsebbe fizetett jövedelmek egy része most már legális, adózott jövedelemként jelenik meg a statisztikában.

Infláció

Az infláció továbbra is viszonylag alacsony, legalábbis ahhoz képest, amelyet ilyen makrogazdasági környezet indokolna. Méretes GDP növekedést és igen dinamikus béremelkedését gyakran kísér magasabb infláció, most azonban ennek nyoma sincs, ez azonban egy általános trend a fejlett és a felzárkózó közép-kelet-európai országokban az utóbbi években. Így az MNB idén 2,3 százalékos inflációval számol, ami már megfelelő, tehát szó sincs deflációs veszélyről, ugyanakkor még az elmarad a jegybank 3 százalékos céljától, ami magasabb, mint amit általában a legtöbb európai ország kitűz.

Kell a magasabb

Mindezek hatására az infláció a várakozások szerint 2019-re éri el a 3 százalékos célt, így vélhetően ez lehet az időpont, amikor a rendkívül laza monetáris politika változhat. A kissé magasabb inflációra azért is szükség lehet, mert a magas béremelkedési ütem miatt különösen a szolgáltatások költségei nőnek, aminek elkerülhetetlenül a fogyasztói árakban is jelentkeznie kell.

A jóval alacsonyabb bérek részben eleve annak köszönhetőek, hogy az árszínvonal is alacsonyabb, mint a fejlett országokban, más megközelítésben a forint kissé alulértékelt. A gazdaság egyensúlyi helyzete viszont csak úgy maradhat fenn magas béremelkedési ütem mellett, ha valamelyest az árak is emelkednek, nem lehetetleníti el a vállalkozásokat a költségek túlzott növekedése.

Egyensúly

Az erős GDP-növekedés és a különösen gyors bérdinamika ellenére a gazdaság nem került túlhevült állapotba, így ahogy az infláció sem szállt el, nem borult fel a makrogazdasági egyensúlyi helyzet. Alacsony az államháztartási hiány, így még az adósság törlesztésére is jut pénz, vagyis csökken az államadósság, ugyanakkor továbbra szép exporttöbbletünk van. A lakossági fogyasztás emelkedése ugyan növeli az importot, de az exportdinamika olyan erős, hogy ezt bőven kompenzálja.