Ez nem háború, hanem különleges támadás

– így kommentálta egyik kollégánk Budapesten élő orosz ismerőse azt a hírt, hogy hazája átfogó katonai inváziót indított Ukrajna ellen. Az ötvenes éveiben járó hölgynek már a szóválasztása is jelzi a véleményét – Oroszországban ugyanis a nyilvánosság előtt nem szabad háborúnak hívni a háborút, hanem „különleges katonai műveletnek” kell azt nevezni.

A hölgy nem szereti a háborút, de szerinte Putyinnak nem volt más választása.       

Ez olyan, mintha egy balhés társaság költözött volna a szomszédba. Előbb-utóbb csinálni kell velük valamit

– mondta. Arra a felvetésre pedig, hogy az inváziónak sok civil áldozata van és lesz – eddig mintegy ötszáz civil halottat jegyeztek fel, de a valós szám ennél jóval nagyobb lehet –, azt válaszolta: Putyin elnök nem lövet civil épületeket.

Véleménye jól mutatja, hogy mekkora szakadék tátong az ukrajnai háború nyugati és orosz percepciója között. De jellemző-e ez a hozzáállás az orosz társadalom egészére? Támogatják-e az oroszok a háborút, mi a véleményük Putyinról, és hogyan tűrik majd a gazdasági szankciókat?

A tévében nincs háború

Közvélemény-kutatások szerint egyelőre többen vannak a pártolók az ellenzőknél. Egy február 28. és március 1. között készült felmérés szerint az oroszok 58 százaléka támogatja és 23 százaléka ellenzi az orosz „katonai műveletet” Ukrajnában. A kutatás során, amelyet a Washington Post idézett, mintegy 1600 embert kérdeztek meg független szervezetek telefonon országszerte.

Egy másik, orosz állami megbízásból végzett felmérés szerint 71 százalék támogatja és 21 százalék ellenzi a „különleges katonai műveletet”, ami а független Levada-központ februári mérései szerint is megfelel Vlagyimir Putyin támogatottságának, fejtette ki lapunknak Mikola Gyöngyi.

A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Orosz Filológia Tanszékének adjunktusa szerint ennek oka, hogy mára alig maradt független médium Oroszországban – a szinte egyetlen kivétel a Novaja Gazeta –, a putyini propaganda pedig eddig hatásosan működött.

Mint mondja, a háború kitörése utáni héten még tudták hallgatni, nézni a független  Eho Moszkvü (Moszkvai visszhang) rádió és a Dozsgy (Eső) televízió adásait a diákokkal, mára azonban ezek a médiumok megszűntek.

Az oroszok többsége úgy tudja, hogy nincs háború Ukrajnában, hanem egy különleges katonai művelet zajlik az ukrán fasiszták ellen. Aki mégis háborúról beszélne a médiában, az 15 év börtönt kockáztatna egy új törvény értelmében. Amikor pedig az utca emberét szembesítik azzal, hogy civil célpontokat is támadás ér, az idősebbek azt mondják: ilyet Putyin nem tenne

– fűzi hozzá. (Bár Ukrajna valóban jobbra tolódott az elmúlt években és szélsőjobboldali szervezetek beépültek egyes állami intézményekbe – erről a 444.hu írt a napokban egy háttéranyagot –, a kormány nem szélsőjobbos: a 2019-es választásokat fölényesen megnyerő Nép Szolgája egy Európa-párti, centrista politikai erő.)

A fiatalok beintenek

Mikola Gyöngyi szerint az idősek jellemzően támogatják, a fiatalok pedig inkább ellenzik az ukrajnai háborút. Erről tanúskodik a Washington Post által közölt kutatás, a német ZDF televízió helyszíni felmérése, valamint az 1420 nevű moszkvai YouTube-csatorna videója is.   

 Nagyon szomorú. Rossz dolog. Teljesen hiábavaló. Embertelen. Senkinek sem hiányzik

– mondják a megkérdezettek a „speciális műveletről”.

Szerintük a 21. században békében kellene élni, és amúgy is sok orosznak van rokona Ukrajnában. Mindössze egyetlen olyan fiatal volt, aki szükségesnek nevezte a háborút.

Az 1420 egy másik aktuális videójából az is kiderül, hogy a megkérdezett fiatalok többsége nem tartja jó vezetőnek Putyint, és ennek a véleményének hangot is mer adni.

Az értelmiség és a művészvilág megosztottabbnak tűnik a fiataloknál. Vannak például olyan orosz művészek, akik továbbra sem határolódnak el az orosz elnöktől, és ez külföldön a munkahelyükbe kerül: Valerij Gergijev karmestert például a müncheni szimfonikusoktól, Anna Netrebko operaénekest pedig a New York-i Metropolitantól bocsátották el Putyin-pártisága miatt az elmúlt hetekben.

Számos orosz értelmiségi és művész ugyanakkor felemelte hangját a háború ellen: a minap a moszkvai Lomonoszov Egyetem 7500 diákja és tanárja is tiltakozó levelet írt, mondja Mikola Gyöngyi.

Ahogy itthon is, Oroszországban is már régebb óta megosztott a társadalom a Nyugathoz való viszony tekintetében. És a szakadékok egyre mélyülnek. Pszichológusok már arról adnak tanácsot a független újságírók még működő Youtube-csatornáin, hogyan ne vesszünk össze a rokonainkkal

– teszi hozzá.

Szankciók és koporsók

A szankciók okozta gazdasági válság pedig egyre növeli majd az elégedetlenséget. A háború ellen eddig több mint ötven orosz városban voltak pár száz vagy pár ezer fős tüntetések, amelyeken eddig csaknem 13 ezer embert vettek őrizetbe a hatóságok sajtóhírek szerint.

A nemzetközi szankciók a vártnál hamarabb, már az első napokban éreztették hatásukat. A gyógyszertárakban például máris hiány van inzulinból, amit külföldről szereztek be eddig. Több tízezer orosz már külföldre menekült, mert érzik, hogy ebből katasztrófa lesz

– véli az Orosz Filológiai Tanszék adjunktusa. Szerinte a „kisemberek” akkor fognak tömegesen tüntetni, ha „a valóság belöki majd az ajtót”.

Kérdés, hogy mikor ébred majd fel a propagandával elaltatott társadalom. A napokban Putyin elnök ezt cáfoló nyilatkozataival ellentétben már elismerte a hadsereg, hogy nem csak szerződésesek, hanem sorkatonák is vannak Ukrajnában. Rosztov megyében pedig titokban állítólag megindult a sorozás. Amint hazaérnek a koporsók, indulnak a sorozások, kiürülnek a polcok a boltokban és üresek maradnak a hűtők, az emberek kimennek majd az utcára                        

– mondja. Az amerikai hírszerző szolgálatok szerint 2-4 ezer, más becslések szerint pedig 5-6 ezer orosz katona vesztette életét Ukrajnában – többen annál, mint amennyi amerikai katona meghalt az afganisztáni háborúban 20 év alatt.

Ráadásul a háború brutális pénzeket emészt fel, a rendszer korrupt, a hadsereget pedig pénzmosásra használták

– teszi hozzá Mikola Gyöngyi. Mint mondja, a Putyinhoz közel álló kör ugyan összetart, de a szankciók nekik is komoly károkat okoznak, ezért nehéz megjósolni, ki mit fog majd lépni.

Forradalom készül? 

Kérdés, hogy meghallja-e még Putyin a kritikákat, és szembesül-e tettének katasztrofális következményeivel. A napokban pszichológusok a világ minden tájáról nyílt levéllel fordultak az orosz elnökhöz, amiben politikájának negatív következményeire figyelmeztették.

Mint írják, a háború a felelősnek tartott politikusok „elutasításához, izolációjához és fizikai fenyegetéséhez” vezet. Hozzáteszik: a háborúban részt vevő országok polgárai izolálva és a gazdasági krízis miatt hátrányosan megkülönböztetve érzik magukat (ez most az oroszokra igaz), amin változtatni szeretnének.

Ez az érzés gyakran ellenállást, tiltakozást és forradalmakat szül az állami intézményekkel szemben

– áll a levélben. Magyarul: Putyin a háborúval saját hatalmát ássa alá.