Klasszis Klub - a Privátbankár.hu, az Mfor.hu és a Piac&Profit magazin prémium tartalmaira Klub csomagban előfizetők számára havonta egy alkalommal interaktív szerkesztőségi találkozót szervezünk - a járvány idején természetesen online formában. Februárban Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök és Káncz Csaba külpolitikai szakértő volt a vendégünk, márciusban pedig Lantos Gabriella egészségügyi menedzser, akitől a résztvevők is szabadon kérdezhettek. Amennyiben szívesen venne részt hasonló találkozókon, illetve érdeklődik prémium tartalmaink iránt, lépjen be előfizetőink egyre népesebb táborába! Részletek itt >>
A cikk eredetileg laptársunknál, az Mfor.hu-n jelent meg.
Vannak kormányok, amelyek időben lépnek
„Nem fatális véletlennek köszönhető, hogy nálunk is megjelent a brit mutáns, mindenki látta, hogy közelít, mégsem lépett a kormány időben, amikor elindult a harmadik hullám” – vágott bele a témába a szakértő.
Január végén látható volt, hogy nem csökken, hanem újra elkezdett nőni a halálozás. Ilyenkor minél hamarabb lép egy kormány, annál kisebbet kell lépni, minél később cselekszik, annál nagyobbat kell lépni. Nálunk február közepétől hetekig nem történt semmi.
Van, ahol szeretnek lépni, például Skandináviában, vagy a kelet-ázsiai régióban, de a német kormány is gyorsan reagál. Az olasz, francia lassan lép, viszont tanulékony. Akik nem tanulnak, de folyamatosan ugyanazt a hibát elkövetik, azok a csehek, vagy a szlovákok, akik kezdeti előnyeiket elvesztették. A magyar kormány pedig az első hullám kivételével szinte mindig későn lép.
Arra a kérdésre, hogy létezik-e jó recept a járványkezelésre egyáltalán, Lantos Gabriella azt mondja, Ázsia nagyon jól vizsgázott, (Dél-Korea, Szingapúr, Vietnám, Tajwan, Hong-kong, Kína), igaz, itt volt már egy MERS-járvány, de Ausztrália és Új-Zéland is gyorsan és határozottan cselekedett. A tesztelés-kontaktkutatás-izolálásra fókuszáltak, és olyan profi járványügyi tervük van, ami a személyes izolációt valósítja meg, míg az európai kormányok a társadalmi szintű izolációt valósítják meg a lezárással, ami óriási pszichés károkat okoz az emberekben. Gondolhatnánk, hogy eltérő demokráciákról van szó, tehát amilyen nyomkövető rendszert alkalmaztak Dél-Koreában, azt nálunk lehetetlen lett volna megtenni, de Ausztrália és Új-Zéland nem ázsiai állam. Ezekben az államokban gyorsan lépnek, míg Európa egyes országaiban addig hezitálnak, amíg késő.
„Ha belegondolunk, a rövidebb ideig tartó nyomkövetés kisebb korlátozás, mint a hosszabb időre szóló kijárási szigorítás. Nem az eltérő állami berendezkedésektől függ a vírus, az a biológiai szabályait követve semmibe veszi a demokráciát, a genetikát vagy a vallást is. Csak megfelelő mennyiségű gazdatest kell neki, s ha ezt nem vesszük figyelembe, kulloghatunk utána”.
Más ez a hullám
Márpedig ahogy Angela Merkel is mondta, ez teljesen más járvány, mint az előzőek, csak a neve ugyanaz. De minden más: a veszélyessége, fertőzőképessége, más csoportokat is támad meg, más eszközöket kell bevetni ellene, a sima maszk sem elég, már FFP2 maszkot kéne hordanunk, és a távolságtartást is jobban be kéne tartanunk. Egészen máshogy kell(ett volna) reagálni rá.
Márpedig az egészségügy önmaga nem tud előre vagy máshogy felkészülni, mert a kapacitásai adottak, és nagyon kicsi tartalék volt csak benne. Bergamóban akkor történtek a tragédiák, amikor 30 százalékkal haladta meg a betegszám az olasz egészségügy kapacitását, Magyarországon ez mindössze 5 százalék!
Nem gép vagy épület hiányzik, hanem szakképzett munkaerő nincs.
1200 lélegeztetett beteg középszintű ellátására nincs szakápoló, s ebből nem lehet 800-nál több covidos, hiszen számos beteg van, akit más betegség miatt kell lélegeztetni.
Az emberek felét meg lehetne menteni egy jobb helyzetben. Ahol van jól működő háziorvosi rendszer, amiben van elég nővér és orvos. Csehországban hasonló a helyzet, mint nálunk, mégis, ott a lakosság általános állapota sokkal jobb, ezért halnak meg kevesebben, de Németországban a betegek fele, Ausztriában a kétharmada gyógyul meg. Nálunk pedig eleve egy rosszabb állapotban lévő egészségügyre jött a járvány.
„Be lehetne látni, hogy nálunk is elfogyott a kapacitás, a szlovákok be merték vallani, hogy összeomlott az egészégügyük, Orbán Viktor szerint azonban mi nem szorulunk senki támogatására” – mondja Lantos Gabriella.
Miközben azt mondják, van személyzet, dietetikusok, háziorvosok is ott vannak az intenzíven, önkénteseket 4 óra alatt képeznek ki, akiknél nem szempont a beoltotottság, ezért még haza is vihetik a vírust - eszement ötletek, hogyan kell túlélni a járványt.
„Egyes matematikai számítások 500 fős napi halálozást jósolnak, de én nem merek erre gondolni, ez tömeggyilkosság lenne. Szerintem 300-ig fog elmenni.”
Isten óvjon meg minket a negyedik hullámtól
A szakértő arról is beszélt, hogy a kormány narrativájába tartozik, hogy mi döntjük el, mikor nyitunk, pedig valójában ezt a járvány dönti el. A Robert Koch Intézet mérései alapján az országok nem csak a zárást, hanem a nyitást is ki tudják számolni, például a 10 milliós Bajorországban, ha napi 350 fertőzöttre megy le a járvány, akkor már talán lehet kávézókat nyitni.
„De mi nagyságrendekkel vagyunk ettől, ezért nem szabadna az embereknek nyitásról beszélni, mert ha nem szakmai szempontok alapján döntenek, jöhet az újabb hullám”
– véli a szakember, aki azt sem tartja kizártnak, könnyen lehet, hogy egyfajta Orbán-stratégia a fertőzöttség általi immunizáció. Hiszen, ha tesztelni és kontaktust kutatni nem tudtunk, marad a lockdown és oltások.
A számokra azonban érdemes figyelni. Ha 2,5 millió embert április végéig beoltanak, ők még csak részimmunitással fognak rendelkezni. Csak azok lesznek teljesen immunisak addigra, akik korábban megkapták a második oltást. Közben sokan a fertőzésen átesve szereznek immunitást, de ki tudja, hogy valójában a lakosságból tényleg minden 10. ember fertőzött-e, vagy inkább minden 5., s akkor 3 millió ember lehet talán immunis. Április közepéig, a tervezett nyitásig újabb tízezrek kapják meg a vírust, de addigra akkor sem tud összejönni 6-7 millió fő a nyájimmunitáshoz.
„Akkor pedig az isten óvjon meg minket a negyedik hullámtól” – mondja a szakértő.
Védettségi igazolvány: a kamu kamuja
Arról, hogy az első oltás után kiküldik a védettségi igazolványokat, Lantos Gabriellának az a véleménye, hogy ez a kamu kamuja, hiszen akkor még senki nem védett.
„Még szerencse, hogy nem tud sehova menni vele”.
Tudni kell, hogy a Pfizer 90 százalékos védettsége például azt jelenti, hogy 100-ból 90 embernél működik. A Sinopharm 70 százalékos, tehát 100 emberből 70-nél alakít ki védettséget. Az AstraZeneca második oltását sokan csak három hónap múlva kapják meg, tehát ha nyitáskor ők is elkezdenek kozmetikába, fodrászhoz járni, baj lesz.
„Látható, hogy megváltozott az életünk. Nagy kérdés, hogy el tudja-e viselni a mai ember, hogy nincs totális biztonságban? Meg kell barátkoznunk azzal, hogy bizonytalansággal kell élnünk az életünket” – jelenti ki az egészségügyi menedzser.
Az egyik néző arra volt kíváncsi, reálisan mikor csenghet le a harmadik hullám?
„Ha megnézzük, hogy a második hullám szeptembertől decemberig tetőzött, akkor azt vártuk, hogy március végén, április elején jutott volna vissza a napi 2 halotthoz. Ha 4 hónap alatt ’melegedett fel’ a járvány, ugyanennyi idő kell a ’lehűléséhez’ is. Ha a februári 100 halottról megyünk most fel 300 halottig, amit március végére jósolnak, akkor onnan kell megint két hónap, tehát május vége lehet a realitás” – válaszolta Lantos Gabriella.
Arról is szó esett, hogy nincs egységes háziorvosi protokoll. Van, aki azt mondja a covidos betegnek, hogy igyon sokat. De létezik egy informatikusok által kifejlesztett oxigénmérő műszer, ami a covidosoknál fontos oxigénszintet mutatja, azt sem ajánlják, még jó, hogy favipiravirt legalább felírhatnak már az enyhe vagy középsúlyos tünetekkel rendelkező otthoni betegeknek.
„De nagy gond az is, hogy a nem covidosok ellátása közel egy éve ellehetetlenült, aminek komoly következményei vannak és lesznek. Egy felmérés szerint 50 százalékkel kevesebb rákműtétet végeztek a világon, aminek komoly későbbi veszteségei lesznek. Egyesek meg sem érik majd a műtétjüket, áttétjeik lesznek, vagy olyan állapotromlásuk, amikor már meg sem éri a műtét. Vannak olyanok, akik kéthetente fájdalmas eperohamokkal élnek, vagy egyre fájdalmasabb gerincsérvvel, és még sorolhatnám”.
A post-Coviddal is együtt kell élnünk. A Covid azokat betegségeket erősítette fel egyeseknél, amik meg voltak addig kicsiben: az ingadozó vérnyomás magasvérnyomás lett, a gyógyszert szedő cukrosok már inzulinra szorulnak, de neurológiai és vesetünetek is előfordulnak később az akár addig teljesen egészségeseken is. Ezért sem volt jó ötlet, hogy a kormány épp most alakította át az egészségügyet, mert 5000 kilépett dolgozóból 4500 szakápoló volt. Feladták, mert nem lehet elvárni az egészségügytől, hogy ők egyedül kezeljék a járványt. Eleve rosszabb állapotban érte a járvány a magyar egészségügyet, mint más országokban.
Vakcina: miért kérnénk Trabantot, ha Jaguár is van?
„Az, hogy vakcinát sikerült fejleszteni és forgalmazni ennyi idő alatt, az első globális teljesítménye az emberiségnek a járványban. Igaz, volt előtte egy MERS- és SARS-előzmény is, ami hozzátett a sikerhez” – jelenti ki a szakértő, aki szerint óriási szükség van a vakcinákra, de a jó vakcinákra.
Lehet, hogy ezek mind jók, csak éppen ezt nem tudjuk, mert nincs szakmai bizonyíték, s ez nagy baj, mert nem növeli a bizalmat. A háziorvosok mesélik, hogy 120 embert kell felhívniuk, mire húszat találnak, aki a kínai vakcinát elfogadja.
„Mégis, aki veszélyeztetett csoportba tartozik és alapbetegségei is vannak, akkor minden jobb, mint a semmi. Ám akinek nincsenek veszélyességei faktorai, miért kérne Trabantot, ha Jaguárt is kérhet?”
Ezzel együtt, a vektorvakcinákat jobbnak találja, mint az elölt vírusokkal készülteket, ugyanis ez alattomos vírus, nem olyan, mint az influenza-vírus, amely nem költözik be az agyunkba, a vesénkbe, a szívünkbe.
Lantos Gabriella számtalan sikeres orvostudományi fejlesztést is felsorolt, ami segíteni fog minket, ennek ellenére úgy gondolja, ismét Dél-Kelet-Ázsia lesz a következő járvány kiindulópontja. Most is egy környezeti katasztrófa volt a koronavírusjárvány kiindulópontja, ami a szegény emberek kis farmjaiból indult el, és továbbra is ketyegő bombát jelent az a régió.
Arról, hogy tanulunk-e vajon ebből a járványból, pesszimistán úgy véli, az emberek gyorsan felejtenek, és gyorsan be fogják pótolni az életüket.
„Nem elég halálos ez a járvány ahhoz, hogy komoly lenyomatot adjon, ezért is tudott ennyire elterjedni. Nem olyan, mint a SARS-járvány, ahol minden 3. ember meghalt. Ezért van, hogy kevésbé ijedtek meg emberek, ezért nem számítok arra, hogy valóban tanulunk ebből.”
Félszáz drónnal támadott Ukrajna. 
