Gerald Seymour 1975-ös regényében („Harry játszmája”) hangzik el az elhíresültté vált mondás: „Valakinek a terroristája az egy másiknak a szabadságharcosa”. Valóban, napjainkban komoly zavar uralkodik még az ukrán-orosz háborúba belépő külföldi harcosok között is, hogy kinek a terroristái vagy szabadságharcosai legyenek.
Ki kivel van?
Példának okáért egyrészt Szalak Mezjev csecsen iszlamista tudós az orosz inváziót „dzsihádnak” nevezte, amelyet „a Koránért és Allahért” kell megharcolni, hogy megvédjék az iszlámot és Oroszországot a NATO-csapatok „mocskától”.
Másrészt viszont a Hajat Tahrir al-Szam (HTS) nevű szír dzsihadista csoport leszögezte, hogy „az oroszokkal harcoló csecsenek hitehagyottak”. A HTS szerint a csecsenek olyanokkal szövetkeznek, akik nyíltan megvetik az iszlámot. Ezért az orosz hadsereg kötelékeiben önkéntesként harcolni Ukrajna ellen istenkáromlást jelent.
A zűrzavar végül teljessé válik, ha a Muszlim Testvériség ideológusát, Jasszer Al-Naggart is figyelmesen meghallgatjuk. Ő ugyanis azt állítja, Ibn Hazem középkori jogász már annak idején engedélyezte a muszlimoknak, hogy a hitetetlenek harcában mindkét oldalon részt vegyenek. Így a muszlimok nyugodtan vegyenek részt az orosz-ukrán háború mindkét oldalán, hogy még jobban összeugrasszák a két csoportot.
A dzsihadisták belépnek a küzdelembe
A városi harcokra és rendfenntartásra a Kreml engedélyezte a csecsenek főnökének, Ramzan Kadirov tábornoknak, hogy muszlim martalócait az ukrán frontra küldje. Igen ám, de szeparatista csecsen csoportok, mint a Dzsohar Dudajev Zászlóalj és a Manszur Sejk Zászlóalj egyes jelentések szerint az ukrán oldalon vesznek részt a harcokban és folytatnak dzsihádot a hazájukat megszállás alatt tartó orosz erők ellen. Ezek a csoportok Kadirovot az oroszok bábjának tartják.
Mindennek tetejébe az orosz külső hírszerzés (SVR) arra figyelmeztet, hogy a brit és az amerikai titkosszolgálat Lengyelországból hontalan közel-keleti és nyugat-ázsiai milicistákat dob át az ukrán frontra. Az orosz titkosszolgálat leszögezi, hogy Lengyelország „logisztikai központja lett” a fegyverek és milicisták Ukrajnába szállításának.
Fehér felsőbbrendűséget hirdető harcosok
Érdekes módon azonban nem a dzsihadista milicisták jelentik a külföldi harcosok többségét. Megjelent ugyanis az aggodalom, hogy az ukrán-párti úgynevezett Nemzetközi Légióba nagy számban férkőznek be fehér felsőbbrendűséget hirdető csoportok, amelyek támogatják Ukrajna saját szélsőjobboldali szervezeteit. Ilyen az Azov Zászlóalj, amelyet az Egyesült Államok külföldi terrorista szervezetként (FTO) tart nyilván a neonáci kapcsolatai miatt.
Az Azov Zászlóalj tagjai már évek óta erősítik kapcsolati hálójukat szerte az Egyesült Államokban és Európában. Megteremtették az intézményi kapcsolatot a görög Arany Hajnal párttal, Olaszország újfasiszta CasaPound mozgalmával, a lengyel Szturmowcy (Rohamosztagosok) szervezetével és a német euroszkeptikus AfD-vel.
Benjamin R. Young biztonságpolitikai szakértő úgy látja, hogy Ukrajna mágnesként vonzza a szélsőjobboldali önkénteseket, akik ezt ideális gyakorlótérnek tekintik olyan harci tapasztalat megszerzéséhez, amelyet majd az általuk várt „rasszok közötti háború” során hazájukban felhasználhatnak. Young figyelmeztet, hogy a Nyugat legyen figyelmesebb, hiszen az ukrán hadsereg mellett ezt a globális fehér felsőbbséget hirdető milicista csapatot is felfegyverzi.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a napokban kijelentette, hogy a világ 52 országából jelentkeztek önkéntesnek hazájába. Cristian Nitoiu, a londoni Loughborough Egyetem oktatója eközben 40 – 100 ezer közötti tartományba tette azon külföldi önkéntesek számát, akik Ukrajnába áramlottak az invázió kezdete óta.
A Soufan Központ 2019-es jelentése már felhívja a figyelmet arra, hogy Ukrajna egyre inkább központjává válik a transznacionalista fehér felsőbbrendűséget hirdetőknek és az egész világból áramolnak oda az ilyen beállítottságú önkéntesek.
De akárcsak a dzsihadistáknál, ebben a csoportban is megosztottság tapasztalható. Egyesek ugyanis nem akarnak harcolni azért a Volodimir Zelenszkij elnökért, akinek a nagyapja túlélte a Holokausztot.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
