Összevetettük a tavaly épp ilyenkor zajló második hullám adatait, valamint a most dübörgő negyedik hullám ugyanezekre vonatkozó statisztikáját, hogy még tisztábban lássunk: vajon a kormány által hangoztatott szlogen, hogy mindenre elegendő az oltás, vajon megállja-e a helyét. A vizsgált időszak 2020 és 2021 augusztus 30-november 16. Miközben persze van egy óriási különbség: tavaly ilyenkor még nem volt oltás.
Ezen kívül azt is megnéztük, hogy tavaly milyen járványügyi intézkedések történtek, idén pedig milyen szigorításokat nem hoz meg az állam. A járványügyi szakemberek szerint a magyar társadalom épp egy katasztrófába megy bele (hasonlóan a harmadik hullámhoz, amikor szintén a megkésett intézkedések miatt hetekig vezette Magyarország a 100 ezer főre jutó halálozások statisztikáját).
Első ábránkon a napi halálozási adatok láthatók a megadott időszakban. Látható, hogy a negyedik hullámban közel kétszer annyian haltak meg, mint a másodikban. A két hullám közül egyébként épp tegnap volt extrán magas a halottak száma.
Második grafikonunkon az új fertőzötteket mutatja mindkét év azonos időszakában. Bár november 16-án épp a 2021-es adat vezet, idén november 10-én épp kétszer annyi új beteget regisztráltak, mint tavaly ugyanilyenkor. Egy ideig fej fej mellett haladt a két grafikon, ám november 5. óta tendenciában kezd a 2021 felé dőlni a mérleg, azaz idén jóval több a fertőzött. Nem is véletlen, hogy épp ez időtájt derült ki, hogy Magyarországon a legmagasabb a reprodukciós ráta (1,85), azaz egy fertőzött ennyi embert képes megfertőzni átlagosan.
Harmadik ábránk az összes napi fertőzöttek számát mutatja, itt alig van különbség a tavalyi és az idei hullám között. Azaz – amit sokan még mindig nem értenek -, az oltás nem a fertőzés ellen véd, hanem a betegség súlyos lefolyása ellen.
Negyedik grafikonunkon a kórházban kezeltek száma még mindig alacsonyabb, mint tavaly ilyenkor, jelenleg 1500 beteggel kevesebbet ápolnak egészségügyi intézményekben, de a görbék meredeksége hasonló, azaz hiába gondoltuk még nyáron, hogy laposabban kúszik fel ez a szám is, nem így történik.
Ötödik ábránk a lélegeztetőgépen fekvő betegeket mutatja, amiről kijelenthető, hogy szinte azonos mértékű mindkét évben. Bár hivatalos adatok hiányában nem lehet kijelenteni, hogy a lélegeztetőgépre kerültek közül alig van kétszer oltott, Zacher Gábor toxikológus, a Hatvani Kórház munkatársa szerint hét-nyolc oltatlanra jut egy oltott beteg. Október 31-én Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora szerint két oltással senki nem volt lélegeztetőgépen.
És most a szigorító intézkedésekről tavaly és most
2020. szeptember 7.:látogatási és kijárási tilalom lép életbe a szociális otthonokban.
2021-ben csak november 2-tól hozzák meg ugyanezt az intézkedést.
2020. szeptember 21.:kötelezővé teszik a megfelelő maszkviselést már nem csak a tömegközlekedési eszközökön és az üzletekben, hanem a bevásárlóközpontok, mozik, színházak, múzeumok, könyvtárak közönség által látogatott területén, valamint egészségügyi és szociális intézményekben, közszolgálati és postai ügyfélszolgálatokon is. Ettől a naptól a PCR-teszteket hatósági árasítják, maximum 19 500 forintot kérhetnek el érte.
2021-ben kötelező maszkviselést csak a tömegközlekedési eszközökön rendelik el, és csak november 1-jétől.
2020. október 1.: már szeptemberben is sok iskola reggelente hőmérőzéssel kezdte a napot, de a kormány csak október 1-jétől tette kötelezővé (érthetetlen, hogy az óvodákban és bölcsődékben miért nem). Tavaly még voltak hírek arról is, hogy tanévkezdéskor az iskolák fertőtlenítőszereket kaptak.
Ezzel szemben 2021. október 1-jén, de azóta sem kötelező az iskolai, óvodai vagy bölcsődei lázmérés, és fertőtlenítőszer-szállítmányokról sem érkezett hír.
2020. október 20.: amikor 38-an haltak meg, 989 új fertőzöttet detektáltak, 1960 embert ápoltak kórházban, akik közül 197 fő volt lélegeztetőgépen, 46 óvodában és 21 iskolában rendeltek el rendkívüli szünetet, 153 osztálynál és 17 teljes iskolánál pedig digitális munkarendet a koronavírus-megbetegedések miatt.
2021. október 20-án a koronavirus.gov.hu szerint a beoltottak kevesebb mint 1 százaléka betegszik meg, és a betegség lefolyása az oltottaknál általában jóval enyhébb, ezért oltásra buzdítják az oltatlanokat. Több statisztika nem jön ki arról, milyen a kórházba kerülő oltott és oltatlan betegek megoszlása.
2020. október 23.: az őszi szünet kezdetén 47-en haltak meg, 2066 új fertőzött volt, 2209 főt ápoltak kórházban, közülük 200 ember volt lélegeztetőgépen. A tavalyi őszi szünetben még fertőtlenítő nagytakarítást végeztek az iskolákban. Nincs kizárva, hogy ez idén is megtörtént, a sajtóban mindenesetre ennek semmi nyomát nem találtuk.
A kormány tavaly épp az 1956-os forradalom kitörésének ünnepnapján tette kötelezővé a maszkviselést a szabadtéri rendezvényeken és a sportrendezvényeken is.
Ezzel szemben idén, 2021. október 23-án, amikor 30 ember halt meg ezen a napon, 1668 új fertőzött, 1058 fő volt kórházban, köztük 145 lélegeztetőgépen, épp ennek az ellenkezőjéről dönt a kormány: „veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket nem kell alkalmazni az október 23-i ünnepek és a Mindenszentek, valamint a halottak napja alkalmával. Azaz korlátozás nélkül lehetett szervezni és tartani rendezvényeket. Ilyen volt az ünnepi rendezvényekhez köthető Békemenet is, ahová például az igen rossz járványhelyzetű Romániából is érkeztek résztvevők. Ezelőtt egyébként az augusztus 20-i ünnepségre, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra, futballmérkőzésre vagy a Vadászkiállításra sem vonatkoztak a veszélyhelyzeti szabályok.
2020. november 1.: amikor tavaly 69 halott volt, 3878 új fertőzött, 4201 embert ápoltak kórházban, közülük 306 főt lélegeztetőgépen, tovább szigorodtak a maszkviselési szabályok. Már nem csak az üzletekben és a tömegközlekedési eszközökön, hanem a mozikban, színházakban, a bevásárlóközpontok területén, az egészségügyi és szociális intézményekben, az ügyfélfogadási irodákban, a szabadtéri rendezvényeken és a sportrendezvényeken, hanem már a vendéglátóhelyeken és a szórakozóhelyeken is kötelező a maszkot viselni. A rendőrök fokozottan ellenőrzik a maszkviselést az üzletekben és bevásárlóközpontokban és emelkedett a hatósági házi karantént megszegőkre kiszabható bírság összege is. A vendéglátóhelyeket és a szórakozóhelyeket 23 óra után be kell zárni.
2021. november 1-jére és 2-ra ugyan mindenféle korlátozást feloldott a kormány, bár ettől a naptól ismét kötelező a szájat és az orrot eltakaró maszk viselése a közösségi közlekedési eszközökön, így a BKK járatain is. De bevásárlóközpontokra, beltéri helyszínekre azóta sem hoztak semmilyen szigorítást. Több önkormányzat, oktatási intézmény, egyéb munkáltató saját hatáskörben hozta meg újra a beltéri maszkviselési szabályait.
2020. november 3.: 56 óvodában és 5 iskolában rendeltek el rendkívüli szünetet, 32 osztályban és 15 iskolában digitális munkarendet.
2021 őszén, a negyedik hullámban az Operatív Törzs már egyáltalán nem jelent az oktatási intézmények fertőzöttségéről, legfeljebb a sajtóorgánumoknak küldött jelentésekből lehet tudni pár fertőzöttségi adatot. Egyáltalán: a köztévében sugárzott Operatív Törzs-tájékoztatók a negyedik hullámban teljes mértékben szünetelnek.
2020. november 4.: a kormány ettől a naptól állította vissza a rendkívüli jogrendet, s a Magyar Közlönyben kihirdette a veszélyhelyzetet.
- éjféltől életbe lépett az éjszakai kijárási korlátozás (24-05 óráig mindenki köteles volt otthon tartózkodni, kivételt képezett a munkavégzés, vagy életveszélyes helyzet).
- ismét ingyenessé vált a parkolás (erről Gulyás Gergely a legutóbbi Kormányinfón azt monda, még nem látják indokoltnak)
- Budapesten, valamint a megyei jogú városokban helyi tömegközlekedési szolgáltatást végző gazdasági társaság köteles volt járatsűrítési tervet készíteni a munkanapokon reggel 7 óra és délelőtt 9 óra közötti, valamint délután 15 óra és este 19 óra közötti időszakokra.
- be kellett zárni a szórakozóhelyeket
- a rendezvényeken, sportrendezvényeken, mozikban és színházakban csak minden harmadik széken lehetett ülni, és kötelező volt a maszkviselés
- a rendőrség ellenőrizte a hatósági házi karanténban lévő személyeket.
Ezen a napon Orbán Viktor miniszterelnök a Karmelita kolostorba összehívta a megyei kormánymegbízottakat, akik a helyi védelmi bizottságok vezetői is, és felhívta a figyelmüket arra, hogy nehéz hónapok következnek, és a most meghozott intézkedéseket minden megyében a lehető legszigorúbban végre kell hajtani, és a korlátozásokat következetesen be kell tartatni.
2021 novemberében Orbán Viktor Kossuth rádióbeli interjúiban rendszeresen elmondja, hogy nincs jobb védekezés az oltásnál.
2020. november 6.: 98 óvodában és 7 iskolában rendeltek el rendkívüli szünetet, 78 osztályban és 23 iskolában digitális munkarendet.
2020. november 7.: ma, amikor 103 elhunyt, 4140 új fertőzött, 6153 kórházi beteg, köztük 461 lélegeztetőgépen volt, Kásler Miklós, az EMMI minisztere november 10-től elrendeli a halasztható beavatkozások - ideértve az egynapos sebészetek – felfüggesztését. Az érintett egészségügyi intézmények 2020. november 9-től kötelesek voltak elkülöníteni a Covid-betegek ellátására az összes NEAK finanszírozott ágyszámuk 40 százalékát, az ágyak 7 százalékát pedig lélegeztetésre alkalmas ágyként kellett a fertőzöttek ellátására biztosítani.
Napra pontosan egy évre rá, 2021. november 7-én megy körbe a centrumkórházak vezetőinek az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) igazgatóhelyettesének levele, amely szintén a műtétek elhalasztására utasítja az intézményeket. Csakhogy a várólisták az előző hullámok miatt megnövekedett betegszámmal rendelkeznek, ezért még a második hullámnál is rosszabb helyzetben kapják az utasítást. Nem beszélve a tavaly kiesett többezer egészségügyi dolgozóról, akivel eleve kevesebb a humánerőforrás a negyedik hullámban.
2021. november 8.: az EMMI szerint az iskolák kevesebb mint két százalékát érintette tanügyi intézkedés a járvány miatt, ami 60 iskolát érint. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Totyik Tamás ugyanakkor azt mondta: „a járvány egyre erősebben terjed az oktatási intézményekben, és olyan pedagógusok is táppénzre kerülnek, akik már két oltást is felvettek.”
2020. november 11.: ezen a napon olyan szigorítások léptek életbe, mint
- a 20-05 óra közötti éjszakai kijárási tilalom, mely alól csak munkavégzéssel lehet távol lenni, melyet igazolnia kellett a munkáltatónak
- az üzletek - a gyógyszertárak és a benzinkutak kivételével - este 7 óráig maradhattak nyitva és utána a kijárási tilalom lejártával, tehát leghamarabb reggel 5 órakor nyithattak ki
- a maszkviseléssel és távolságtartással kapcsolatosan eddig bevezetett szabályok továbbra is érvényesek voltak, azzal, hogy a 10 000 főnél nagyobb település egyes közterületein a maszkviselés kötelező volt
- minden gyülekezés tilos volt
- az éttermek vendéget nem fogadhattak, vendégnek ott csak az étel elvitele céljából lehetett tartózkodni.
- a szállodák turistákat nem fogadhattak, csak üzleti, gazdasági vagy oktatási célból érkezett vendégeket
- mindennemű rendezvény tilos volt, ide értve a kulturális eseményeket és a karácsonyi vásárokat is
- a sportmérkőzéseket zárt kapuk mögött kellett megtartani
- tilos volt a szabadidős létesítményeket használni, beleértve különösen a fitnesztermeket, fedett uszodákat, múzeumokat, könyvtárakat, mozikat és állatkerteket, korcsolyapályákat
- a középfokú oktatásban 9. osztálytól felfelé, valamint az egyetemek és főiskolák digitális munkarendre tértek át. A felsőoktatási intézmények kollégiumai bezártak
- a magán és családi rendezvények 10 főig voltak megtarthatóak
- temetés legfeljebb 50 fővel tartható meg. Esküvők lakodalom nélkül tarthatóak meg, azonban az eseményen csak meghatározott személyek vehetnek részt.
2021. november 14-én Kásler Miklós elrendeli, hogy minden súlyos állapotú COVID intenzív osztálynak 20 ágyas egységenként egy szakorvost, egy orvost és 5 ápolót kell biztosítani. Kunetz Zsombor Facebook-posztjában mindezt úgy kommentálta, hogy ez a lehetetlennel egyenlő. Ugyanezen a napon az ATV Naplójában Rékassy Balázs orvos, népegészségügyi szakértő látványos bemutatójával elmagyarázza az úgynevezett „svájci sajt-elméletet”. Ebből még az is megérthette a különösen kemény koronavírus elleni védekezést, aki vajmi keveset ért a járványtanhoz. Az elmélet szerint a régen beadott két oltás messze nem elég a teljes védelemhez, már fontossá vált a harmadik oltás is, amelyhez szorosan kapcsolódik a maszkviselet, a higiénés szabályok betartása, a kötelező távolságtartás, a tömegrendezvények betiltása és egyéb korlátozások (amelyeket sok környező ország rajtunk kívül már meg is lépett).
Az Európai Unió határozottan elítéli, hogy Izrael olyan légicsapást hajtott végre a libanoni Baalbek mellett, amelyben meghalt tizenkét egészségügyi dolgozó. 
