Az első világháborút lezáró békeszerződések közismerten elég gyatrára sikerültek, de különösen nagy baklövés volt a jelenleg 35 milliósra becsült kurd népet saját ország nélkül hagyni, és felosztani Törökország, Irán, és az akkor létrehozott Szíria és Irak között. Igaz, hogy az eredeti terv nem ez volt: a legyőzött Törökországgal aláírandó békeszerződés a kurdoknak egy év után megadta volna a választási lehetőséget, hogy önálló államot hozzanak létre.
Magukra maradtak
A törökök azonban Musztafa Kemal vezetésével elkezdték visszafoglalni az elvesztett területeket, akárcsak Kun Béla a Felvidéket. Ők azonban, szemben utóbbival, ki is tartottak a megszerzett területeken, megvetették a lábukat, és a győztes hatalmak ezt végül rájuk hagyták. Az angolok és a franciák megelégedtek a bőséges szerzeménnyel: Irakkal, Jordániával, Palesztinával, illetve Szíriával és Libanonnal. A kurdok voltak a nagy vesztesek.
Eljött a felszabadulás
Sok lehetőségük később sem volt az önállósulásra, de Szaddam megdöntése Irakban, és a 2011-ben indult szíriai forradalom majd polgárháború meghozta a lehetőséget legalább ezen két ország kurdjainak a viszonylagos önállóságra. Mind az iraki, mind a szíriai Kurdisztán viszonylag független állam, talán szuverénebbek, mint mi voltunk a szovjet megszállás alatt. Igaz, más országok nem ismerték el őket eddig.
Kvázi teljes függetlenségüket paradox módon az Iszlám Államnak köszönhetik, amely területükből méretes darabokat hasított ki, de szemben a szíriai és iraki arabokkal, a kurdok képesek voltak önálló haderőt szervezni, amely eredményesen vette fel a harcot az dzsihádistákkal, és mostanra teljesen ki is szorították az Iszlám Államot a kurd területekről, sőt arab területeket is megszereztek tőlük. A folyamat nem fejeződött be, hisz Irakban Moszul ostrománál serénykedik a kurd haderő, Szíriában Rakka városának visszavételében akarnak döntő szerepet játszani.
A nők is védik a hazát
Az YPG tavaly év végén 60 ezer fős volt (ebből 24 ezer, azaz 40 százalék a csak nőkből álló alakulat, az YPJ), és idén 10 új egységet állítottak fel, egyenként 300 fővel. Szóvivőjük, Redur Xelil azt nyilatkozta a Reutersnek, hogy még idén el akarják érni a 100 ezer fős létszámot. Ha figyelembe vesszük, hogy a szíriai kurdok létszáma 2 millió körüli, ez rendkívüli teljesítmény, mondhatni teljes mozgósítás (Irakban 5-6, Iránban 6-8, Törökországban nagyjából 15 millió kurd él). A nagy hadsereg nem csak az Iszlám Állam elleni harchoz kell, hisz azzal idén feltehetően végeznek: a nehezen kivívott önálló haza megvédése lesz a nagy feladat.
A szabad hazát két lehetséges irányból érheti fenyegetés: dél felől a szír diktátor seregei akarhatnák visszaszerezni egykori tartományukat (bár jelenleg úgy tűnik, beletörődtek a kurd önállóságba, hisz még országuk többi részét sem képesek kontrollálni), észak felől pedig Törökország jelenthet veszélyt, amely attól fél, hogy a kvázi önálló iraki és szíriai kurd állam a törökországi kurdok szeparatizmusát is felfűtheti. Az YPG politikai szárnyát, a PYD nevű pártot a PKK, a Kurdisztáni Munkáspárt, a törökországi kurdok függetlenségéért harcoló szervezet helyi tagozatának tekintik.
Az államfő nem állít miniszterelnök-jelöltet. 
