12p

Az Egyesült Államok azt állítja, hogy nemzetközi technológiai politikájával jóindulatúan támogatja a demokráciát a tekintélyelvű törekvésekkel szemben. A valóságban azonban a szegényebb országok adatait szeretné birtokolni, állítja egy amerikai elemző. 

Kevin Klyman, az USA-Kína kapcsolatok és az adatvédelem, illetve a harvardi „Avoiding Great Power War” (A nagyhatalmi háború elkerülése) elnevezésű projekt kutatója, éles hangvételű kritikát fogalmazott meg az Egyesült Államok állítólagos demokráciaexportjával szemben, és ez a kritika elsősorban az úgynevezett „digitális demokrácia” fogalmát illette.

Az Egyesült Államok újdonsült törekvése a „digitális demokrácia elterjesztésére” nemhogy nem ártatlan és jóindulatú, hanem komoly adatgyűjtési szándék áll mögötte, és a célja nem más, mint az USA piaci fölényének bebiztosítása, állítja Klyne a baloldali irányultságú Jacobin magazinban.

A "demokrácia" mindig jó retorikai fordulat - de mi van mögötte?

Bár a demokrácia előmozdítása mindig is hívószó volt az Egyesült Államok politikai retorikájában, „az amerikai demokrácia más országokba történő bevezetése finoman szólva is szerencsétlenül alakult”, írja Klyman.

„Csak ebben az évszázadban az Egyesült Államok segített erőszakkal megdönteni Irak, Afganisztán, Líbia, Haiti, Bolívia és Honduras kormányát, milliók haltak meg és több tízmillióan kényszerültek lakóhelyüket elhagyni, mindezt persze a demokrácia nevében.

A rombolás és a képmutatás ellenére azonban a demokrácia előmozdítása továbbra is az USA külpolitikájának központi eleme maradt, és az amerikai célok igazolásaként szokták előhúzni az érvek közül, bármi legyen is a cél. A technológia tekintetében például az amerikai döntéshozók a ’digitális demokrácia’ előmozdítására és a Kínából kiinduló ’digitális önkényuralommal’ szembeni ellenállásra szólítottak fel”.

Csakhogy Amerika valódi célja Klyman szerint az, hogy keresztbe tegyen Pekingnek, és ne engedje magát kiszorítani a globális megfigyelő szerepéből. Ennek következtében az USA maradhasson a világ internetes infrastruktúrájának első számú tulajdonosa, és így az ország új piacokhoz juthasson, ahol a termékeit értékesítheti.

Az a fontos, hogy lássanak. Fotó: Pixabay
Az a fontos, hogy lássanak. Fotó: Pixabay

Három ok, amiért a digitális demokrácia is veszélyes

„A digitális demokrácia előmozdítása három okból veszélyes”, állítja Klyman. „Először is, az Egyesült Államok és más demokráciák világszerte válogatás nélkül tömeges megfigyelést folytatnak. Másodszor, az USA kormánya olyan technológiai politikákat erőltet a szegény országokra, amelyek főként a Big Tech (a Google, az Amazon, a Facebook, az Apple és a Microsoft) számára előnyösek. Harmadszor, az a narratíva, hogy az innovatív amerikai vállalatok igazságosabbak, mint illiberális kínai társaik, érvet szolgáltat arra, hogy az USA maga figyelje meg a felhasználókat”.

Klyman megjegyzi, hogy a Google, a Facebook és az Amazon által támogatott Brookings Institution a digitális önkényuralmat úgy definiálja, mint "a digitális információs technológiának az autoriter rezsimek általi felhasználása a hazai és külföldi lakosság megfigyelésére, elnyomására és manipulálására". Az Apple, a Microsoft és az Uber által támogatott think tank, a The Information Technology and Innovations Foundation pedig azt teszi mindehhez hozzá, hogy a demokráciák, az autoriter rezsimekkel szemben, sosem használnák ki a technológia nyújtotta lehetőségeket: "Az autoriter nemzetek autoriter célokra használják a technológiát. A demokratikus nemzetek pedig törvényes és a polgári szabadságot védő célokra", mondja a think tank.

Minél több adatot akar mindenki. Fotó: Pixabay
Minél több adatot akar mindenki. Fotó: Pixabay

Csakhogy, ahogy Klymen felhívja a figyelmet, a két definíció egy fekete-fehér, leegyszerűsített logikát hoz létre, míg a valóságban a kémkedés és az adatlopás elítélendő függetlenül attól, hogy a kormány viszi végbe a megfigyelést, vagy éppen szankcionálja azt. Sajnálatos módon ráadásul a „megfigyelés kapitalizmusa” a világgazdaság mozgatórugója lett. „A világ demokráciáiban, köztársaságaiban, oligarchiáiban, monarchiáiban, teokráciáiban és diktatúráiban az adatgyűjtés a profit érdekében számos vállalat általános működési módjává vált.”

Most akkor ki tör globális technológiai uralomra?

Jake Sullivan, Joe Biden nemzetbiztonsági tanácsadója azt állította, hogy Kína "globális uralomra" tör azzal, hogy internetes infrastruktúrát épít ki Eurázsiában és Afrikában, csakhogy az Egyesült Államok sokkal meghatározóbb szereplője a globális technológiai infrastruktúrának, állítja Klyman:

az amerikai kormány és az amerikai cégek háromezer műholdat birtokolnak, a világ összes műholdjának 60 százalékát, beleértve a globális helymeghatározó rendszert, a GPS-t. Az amerikai vállalatok tervezik a félvezetők háromnegyedét, az okostelefonokhoz és számítógépekhez szükséges mikroelektronikát. A Google Android operációs rendszere pedig a világ mobiltelefonjainak 72 százalékát működteti - a fennmaradó 28 százalékot az Apple iOS rendszere teszi ki -, így a Google éjjel-nappal 2,5 milliárd ember személyes adatait szivárogtathatja ki.

Persze az ügy támogatói azzal támasztják alá szerzett előnyeiket, hogy az amerikai cégek minőségileg különböznek a kínaiaktól, és céljaik is tisztábbak, könnyebben legitimálhatók, ráadásul nem kapcsolódnak össze az állammal. A valóságban azonban az amerikai technológiai vállalatok szoros kapcsolatban állnak a kormánnyal. A Big Tech évente több milliárd dollárnyi vállalati segélyt kap támogatások és adókedvezmények formájában. A Pentagon és a Belbiztonsági Minisztérium milliárdokat fizet a technológiai cégeknek felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokért, biztonságos adatbázisokért és kiterjesztett valóságrendszerekért cserébe. A pénzbeli támogatáson kívül a Big Tech és a szövetségi kormányzat közötti forgóajtó is hírhedt, ahol a technológia által támogatott jelöltek töltik be - érdekes módon - a kulcsfontosságú szabályozói pozíciókat.

Mindent magadról. Fotó: Pixabay
Mindent magadról. Fotó: Pixabay

Nem csak Kína exportál megfigyelési technológiát

A kínai cégeket jogosan kritizálják azért, mert megfigyelési technológiát exportálnak külföldre olyan autokratikus kormányoknak, mint Uganda, Zambia és Kazahsztán, mondja Klyman. De hasonlóképpen elítélendő az is, hogy az amerikai vállalatok arcfelismerő technológiát adnak el Szaúd-Arábiának, Egyiptomnak, Izraelnek és az Egyesült Arab Emírségeknek, ezzel segítve az említett "totalitárius" államokat a másként gondolkodók elleni fellépésben. 2020-ban Fehéroroszország a Sandvine amerikai cég által szállított berendezéseket használta arra, hogy az Alekszandr Lukasenko látszatújraválasztását követő tömegtüntetések közepette weboldalak millióit blokkolja, valamint a híreket és a közösségi médiát cenzúrázza.

Egyébkén Kína megfigyelési képességei, amelyek felülmúlják az Egyesült Államokét, szintén határozott elítélést érdemelnek. Hszincsiangban például az adatgyűjtést a népirtás fokozására használták fel, ráadásul az ország megfigyelési apparátusa nem korlátozódik Hszincsiangra. Kínának 500 millió megfigyelő kamerája van, ami a világ összes kamerájának több mint a fele, ezekkel biztosítja az adatokat az arcfelismerő algoritmusok számára.

Az USA megfigyelő rendszerei jelenleg nem használnak annyi eszközt, mint amennyit a kínaiak, csakhogy nem a magánélet iránti alapvető és megingathatatlan elkötelezettség miatt, ahogy azt egyes kommentátorok állítják.

A valóság az, hogy nem lehet levezetni egy államnak a megfigyeléssel kapcsolatos politikáját abból, hogy tart-e választásokat. Ezt az is mutatja, hogy a liberális demokráciák több mint fele használ mesterséges intelligencia-rendszereket a lakosság megfigyelésére, míg az autokráciáknak csak 40 százaléka.

A legális kémkedés terepe még mindig szinte határtalan

Érdemes tudni azt is, hogy az NSA titkosszolgálat megfigyelési programjai kilenc évvel Edward Snowden leleplezése után is teljesen érintetlenek, lehetővé téve az amerikai kormány számára, hogy titokban gyűjtse a világ többi részének internetes forgalmára vonatkozó adatokat, elolvassa az emberek e-mailjeit és feltörje az eszközeiket. Emellett továbbra is hatályosak azok a rendelkezések, amelyek felhatalmazzák a kormányt arra, hogy felügyelet nélkül kémkedjen az amerikaiak és az Egyesült Államokon kívüli személyek után.

Fontos tudni továbbá, hogy az amerikai technológiai vállalatok birtokolják a lehető legtöbb érzékeny adatot. A Microsoft, az Amazon és a Google tudhatja magáénak a világ nagy adatközpontjainak több mint felét, és a Metával együtt ők rendelkeznek a világ tenger alatti optikai kábelkapacitásának kétharmadával, amelyek az internet gerincét alkotják. Ahogy a Google társalapítója, Larry Page húsz évvel ezelőtt megjósolta:

"Minden, amit valaha hallottál, láttál vagy tapasztaltál, kereshetővé válik. Az egész életed kereshető lesz."

Mit is akarnak elérni az amerikai tech-cégek külföldön?

Amerika technológiapolitikai prioritásai külföldön három fő célkitűzést foglalnak magukban Klyman elemzése szerint: az adatok lokalizálásának betiltását, az adatvédelmi törvények gyengítését és a digitális szolgáltatások adójának megszüntetését. Ez a deregulációs menetrend megszüntetné a nem vámjellegű akadályokat, amelyeket a szegény országok alkalmaznak helyi technológiai ökoszisztémáik fejlesztésére, és sakkban tartanák a ragadozó multinacionális vállalatokat. Az amerikai kormány és a Big Tech viszont könyörtelen nyomást gyakorolt az országokra, hogy tartózkodjanak az ilyen intézkedések elfogadásától - állítólag a demokrácia érdekében.

Mindent kiadunk, és ők mindent akarnak. Fotó: Pixabay
Mindent kiadunk, és ők mindent akarnak. Fotó: Pixabay

Ki és hol tárolja az adatokat? 

Az adatok lokalizálása, vagyis lokális tárolása azt jelenti, hogy az adott ország maga tárolja az adatokat, ezt igyekeznek megakadályozni az amerikai vállalatok, a Facebook által támogatott Center for Strategic and International Studies szerint azért, mert az adatok lokalizálása eszközként szolgálhat egy autoriter rezsim létrehozása és a demokrácia korlátozása során. Ennek az érvelésnek van létjogosultsága, csakhogy az adatok lokalizálásának jelentős gazdasági előnye is lehet az alacsony bevételű országok számára.

Emellett a multinacionális cégeket arra ösztönözheti, hogy helyi adatközpontokat hozzanak létre, mindez a helyi digitális szolgáltatások sebességét is növelheti, a kiadásokat pedig csökkentheti. Részben ez az oka például annak, hogy az EU adatlokalizálási kötelezettséget vezetett be. Tény viszont, hogy egyes külföldi cégek kevésbé fognak belépni a helyi piacra ilyen követelmények mellett, és az online cenzúra is könnyebben megvalósíthatóvá válik. Ennek ellenére Amerika adatlokalizáció-ellenessége nem csak a demokrácia iránti olthatatlan vágyából ered.

Az adatvédelmi szabályzatok gyengítése

Hasonlóképpen „demokrácia-párti” digitális stratégia Amerika részéről Klyman szerint más országok adatvédelmi szabályzatának és a magánélet védelmére vonatkozó szabályainak gyengítése. A nagy technológiai vállalatok ennek megfelelően világszerte a szilárd adatvédelmi és magánélet védelmére vonatkozó törvények vezető ellenzőivé váltak. (Ezek között az egyik legszigorúbb az Európai Unió szabályozása a GDPR - a szerk.) A Facebook kiszivárgott dokumentumaiból kiderült, hogy Malajziában úgy tudta megakadályozni az adatvédelmi törvények megalkotását, hogy a kormánynak a beruházások növelését ígérte. Kenyában a Google és az IBM élen jár a kenyai adatvédelmi törvény aláaknázásában azzal, hogy a személyes adatok továbbítására vonatkozó lazább korlátozásokért lobbizik. Európában, ahol az EU az algoritmikus károkozásért kiszabható szigorúbb büntetéseket fontolgat, az Apple, a Google, a Facebook és a Microsoft a kontinens legnagyobb lobbistái.

Nem feltétlenül a privát adatok védelme a cél. Fotó: Pixabay
Nem feltétlenül a privát adatok védelme a cél. Fotó: Pixabay

A tech-vállalatok többször megsértették továbbá azt a törvényt, amely megtiltotta nekik, hogy monopóliumokat hozzanak létre a tengerentúlon. 2019-ben az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet 25 millió dollárra bírságolta a Microsoftot, amiért Magyarország, Szaúd-Arábia, Thaiföld és Törökország kormányát megvesztegette a Microsoft szolgáltatásainak használatáért. A Microsoft egyik szivárogtatója 2022 márciusában felfedte, hogy a vállalat évente 200 millió dollár kenőpénzt fizet azért, hogy kedvező kormányzati szerződéseket szerezzen a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, többek között Ghánában, Nigériában, Zimbabwéban és Katarban.

Pedig az adatvédelem a demokrácia alapja, ez pedig különösen paradox a leginkább demokrácia mellett érvelő ország vállalati kultúráját nézve.

Nem akarnak adót a digitális szolgáltatást nyújtó multinacionális cégek

Az Egyesült Államok digitális stratégiájának másik veszélyes aspektusa az olyan országok büntetése, amelyek adót vetnek ki a digitális szolgáltatásokat nyújtó multinacionális vállalatokra. Pedig ezeknek az adóknak vannak előnyei is, például jelentős bevételt biztosíthatnak a korlátozott adóbevételekkel rendelkező országok számára. Mindemellett az Egyesült Államok Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága megállapította, hogy az összes globális digitális kereskedelmi korlát felszámolása mindössze 0,1 százalékkal növelné az Egyesült Államok GDP-jét. Ennek ellenére az USA "háborút indít" azon országok ellen, amelyek nem vámjellegű akadályokat állítanak a digitális kereskedelem elé - még a demokratikus országok ellen is.

A kínai digitális tekintélyelvűség által jelentett állítólagos egyedülálló fenyegetés felfújása nemcsak abban segít az amerikai vállalatoknak, hogy elkerüljék a külföldi felügyeletükkel kapcsolatos vizsgálatokat, hanem abban is, hogy meggyőzze a törvényhozókat: a Big Tech-et célzó trösztellenes jogszabályokkal a technológiai verseny Kínának való átengedését kockáztatják, zárja elemzését Kevin Klyman.             

Ezzel szemben viszont az elemző véleménye szerint

„mindenképpen aggódnunk kell amiatt, hogy a kormányok megfigyelik a lakosságukat, és a technológiai vállalatok az emberek adatait a beleegyezésük nélkül pénzzé teszik. De amikor megnevezzük a felelősöket, a listán Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin mellett Jeff Bezos-nak és Joe Bidennek is szerepelnie kellene”.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság A kínai jegybank nem változtatott az éves és az ötéves kamatfokon
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 20. 08:40
A kínai központi az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változtatott a bank és az ötéves kamat szerdán.
Makro / Külgazdaság Hosszú idő után lehet őszintébb Orbán Viktor mosolya
Csabai Károly | 2025. augusztus 20. 06:11
Az adataikat cikkünk megjelenéséig közlő 40 európai állam éves inflációs rangsorában ugyanis viszonylag nagyobbat lépett előre Magyarország, miután a júniusihoz képest 0,3 százalékponttal lassuló pénzromlás mellett az eddig előttünk lévők közül többen is az előző havinál gyengébb adattal rukkoltak elő. Ennek ellenére az az első ránézésre furcsaság fordult elő, hogy az egyik leghatékonyabb antiinflációs ellenszerrel, a kamatemeléssel egyetlen kontinentális jegybank sem élt, sőt öten még szigorítottak is. Emellett egyéb érdekességek is kiderülnek a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.
Makro / Külgazdaság Rémisztő mértékben emelkedik az államadósság
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 19. 14:50
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a második negyedévben elérte a GDP 76 százalékát.
Makro / Külgazdaság Ősszel lesújt a Fidesz ellehetetlenítési pallosa? Martin József Péter lesz a Klasszis Klub Live vendége
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 19. 13:21
A közgazdász, szociológus, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója augusztus 27-én, szerdán délután 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
Makro / Külgazdaság Trump elégedett lehet: az S&P nem rontott a hitelminősítésen
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 19. 10:21
Az S&P megerősítette az Egyesült Államok „AA plusz” besorolását.
Makro / Külgazdaság Trump: jöhet a béke, hármas találkozó készül Zelenszkijjel és Putyinnal
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 19. 06:24
Elérhetővé vált egy békemegállapodás az ukrajnai háború lezárására – közölte hétfőn Donald Trump amerikai elnök európai vezetőkkel és a NATO főtitkárával tartott megbeszélésének sajtónyilvános részén.
Makro / Külgazdaság 200 forintos euró? Ilyen sajnos csak a vécében létezik, készpénzben
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 18. 20:22
Mit üzen a szabályosan működő magyar cégeknek a Ruszwurm évtizedekig elhúzódó ügye? Erről is beszélgetett a Trend FM reggeli műsorában munkatársunk. Emellett szóba kerültek a turistákat fenyegető veszélyek és az azok elleni védekezési lehetőségek is.
Makro / Külgazdaság Nagy Márton elárulta: szocho csökkentést kértek a kormánytól
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 18. 15:41
A miniszter fontos egyeztetésen járt.
Makro / Külgazdaság Befékeztek az euróval rendelkező országok
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 18. 12:34
Az euróövezet külkereskedelmi többlete a vártnál kisebb lett júniusban.
Makro / Külgazdaság Durván felborult az ukrán-kínai egyensúly
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 18. 12:01
Míg az ukránok több mint 50 százalékkal kevesebbet exportáltak Kínába, addig az importjuk 25 százalékkal nőtt.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG