7p

A digitális világban néhány internetes platform világszintű dominanciája és megkerülhetetlensége közismert, a pálya most még feléjük lejt - de Európában már készül az a szabályozás, amely gátat szabhat versenyellenes magatartásuknak. Dr. Márky Gábor, a bpv JÁDI NÉMETH Ügyvédi Iroda Partnerének szakcikke.

A pálya most még az internet „kapuőrei” felé lejt

A digitális világban néhány internetes platform világszintű dominanciája és megkerülhetetlensége közismert. Manapság az internet nem is értelmezhető például a Google, a Facebook (Meta), az Amazon, az Apple, vagy a Microsoft nélkül. A platformjaikat - vagy közülük legalább egyet - szinte mindegyikünk használja nap mint nap.

Ezek a szolgáltatók szinte felbecsülhetetlen gazdasági hatalommal, országok GDP-jét meghaladó bevételekkel rendelkeznek, mert óriási értékű felhasználói adattömeg összpontosul náluk. A felhasználók adatai, az azokhoz való kizárólagos és tömeges hozzáférés ugyanis zöld utat nyit a személyre szabott reklámokhoz és egyéb szolgáltatásokhoz, amelyek bevételgeneráló hatása minden képzeletet felülmúl.  

A tech-óriások online dominanciája és a birtokukban levő adatmennyiség adta gazdasági erőfölény komoly kérdéseket vet fel, hiszen az interneten jelen levő kisebb-nagyobb vállalkozások sora szinte végeláthatatlan. Csak az Európai Unióban tízezernél is több olyan cég működik, amelyek kereskedési piactereken, alkalmazás-áruházakon, vagy akár például közlekedési navigációs platformokon keresztül tevékenykednek, így elérhetőségüket a tech-óriások teszik lehetővé. Sőt, a reklámozásukra is sokszor csak a platformokon biztosított felületeken (pl. Google Ads, Facebook Ads Manager) van online lehetőség.   

dr. Márky Gábor
dr. Márky Gábor

A digitális piacra tehát szinte kizárólag néhány nagy platformon, úgynevezett ,,kapuőrön” (angolul: „gatekeeper”) keresztül vezet az út, így a digitális térben bonyolított tranzakciók kifejezetten tőlük függenek, ideértve sokszor a mások közötti tranzakciókat is. Ez a függési helyzet táptalaja lehet tisztességtelen piaci magatartásoknak, amelyek kiküszöbölése nagyon nehéz. Az online kereskedelem egyik legfontosabb jellemzője a határok nélküliség, ezért az Európai Unióban egyik tagállamban sincsenek nemzeti szabályok a kapuőr platformok túlterjeszkedő, és adott esetben versenyt korlátozó magatartásainak megfékezésére. A probléma kezelésére jelenleg kizárólag az uniós, vagy nemzeti versenyjogi szabályok lennének alkalmazhatóak, azonban ezek hatálya sok esetben pont a kapuőrök tevékenységére nem terjed ki, vagy nagyon csak nehezen, hosszú idő alatt kikényszeríthető szankcionálási lehetőséget nyújtanak. Bár sokan a GDPR-tól is azt várták, hogy megakadályozza majd a személyes adatok egy kézben történő koncentrációját, és közvetetten elejét veszi a versenykorlátozó magatartásoknak is, ezek a várakozások nem teljesültek. A Big Tech továbbra is rengeteg személyes adatot gyűjt, az adatkoncentráció okozta versenytorzulás nemhogy csökkent, de inkább nőtt az elmúlt években.

Uniós rendelettervezet a digitális piacok védelméről

A fenti problémát felismerte az Európai Bizottság is, és rendeletjavaslatot dolgozott ki a digitális piacok tisztességes és nyitott működésének biztosítása érdekében. A Digital Markets Act (DMA), vagy magyarul a digitális piacokról szóló jogszabály szövegét az Európai Parlament tavaly decemberben már jóvá is hagyta, így várhatóan a DMA még 2022-ben kihirdetésre is kerül, és az összes tagállamban közvetlenül alkalmazandó lesz. De kérdés, hogy a DMA be fogja-e tudni váltani a hozzá fűzött reményeket. A jogszabály kifejezett célja a tisztességes verseny biztosítása a digitális szektorban. A DMA olyan követelményrendszert tervez bevezetni a digitális piacok legnagyobb szereplőivel szemben, amelyek kiegészítik az Európai Bizottság meglévő versenyjogi hatásköreit és ezzel remélhetőleg gátat szabnak a Big Tech cégek versenyellenes magatartásainak.  

A DMA személyi hatályát illetően a tervezet szövege elég homályos. Ami biztos, hogy a legerősebb gazdasági pozícióval rendelkező, az uniós piacon jelen levő, szilárd és sokmilliós piaccal rendelkező Big Tech vállalatokra, illetve az általuk üzemeltetett platformokra fog vonatkozni. A jogalkotói szándék, hogy ezek a platformszolgáltatók csak felületet biztosítsanak a fogyasztók és a kereskedők találkozására, de ne korlátozzák a piaci folyamatokat. A tervek szerint például a DMA alkalmazásának alapfeltétele lesz, hogy az adott vállalat éves árbevétele legalább 6,5 milliárd euró legyen a megelőző három üzleti év mindegyikében, illetve legalább havi negyvenötmillió végfelhasználóval, valamint éves szinten legalább tízezer olyan üzleti felhasználóval rendelkezzen, amely a végfelhasználóknak valamilyen szolgáltatást nyújt, vagy terméket értékesít. A számok egy halandó számára gigantikusak, a DMA-t tehát „személyre lesz szabva” néhány óriásvállalat részére, amelyek nem fognak tudni kibújni alóla.

A jogalkotói célt tehát ismert. De mire is kötelezné a DMA a platformokat, és hogy kényszerítené ki a szabálykövetést? Az első és talán legfontosabb, hogy a DMA meg fogja tiltani a kapuőröknek azt a jelenlegi gyakorlatot, hogy a náluk regisztrált kereskedőktől kizárólagosságot várjanak el. A platformok továbbá nemcsak a fogyasztóknak, hanem a kereskedőknek is kötelesek lesznek hozzáférést biztosítani azokhoz az adatokhoz, amelyeket ők generálnak. Ez azért nagyon fontos, mert pont az adattömegekhez való kizárólagos hozzáférés vezetett a technológiai óriásvállalatok leküzdhetetlen versenyelőnyéhez, államokat leköröző gazdasági hatalmához. A DMA próbál tisztességesebb helyzetet teremteni a platformokon megjelenített reklámok tekintetében is. Előírja, hogy a platformszolgáltatók nem sorolhatják hátrébb a kereskedők reklámjait a saját reklámjaiknál. A fentiek mellett a DMA be fog vezetni egy sor további olyan szabályt is, amelyek a transzparenciát és a kereskedők egyenlő esélyű piacra lépését szolgálják.

De milyen szankciós eszközei lesznek az Európai Bizottságnak a kívánt magatartások kikényszerítésére? A kötelezettségek rendszeres megsértése esetére úgynevezett korrekciós intézkedések, súlyos pénzbírság és a kényszerítő bírság szabható ki. A kezdeti javaslat a pénzbírság esetén a teljes globális éves bevétel max. 10%-ára vonatkozott, ezt azonban az Európai Parlament nyomására felülvizsgálják, és nem kizárt, hogy 20% lesz belőle. A legsúlyosabb korrekciós intézkedés pedig a tervek szerint lehetőséget ad a vállalkozás feldarabolására is.

Szép új jövő?

A kilátásba helyezett szankciók tehát nagyon szigorúak, azonban a jogszabály gyakorlatba való átültetése nem lesz egyszerű. A Big Tech, a kapuőrök korlátozására már számtalan sikertelen próbálkozást láttunk. A probléma az, hogy még a leggondosabb szabályozások is nehezen hajthatók végre a digitális térben, ahol az értéket nem egy-egy adat, hanem azok tömege adja. Ha csak a GDPR-ra gondolunk, megnyugtató megoldásra és maradéktalan optimizmusra a DMA vonatkozásában sem készülhetünk. Egyelőre még az sem tisztázott, hogy az Európai Bizottság például hogyan tud majd feldaraboltatni egy olyan céget, amelynek nem az Unióban van a székhelye. A DMA bevezetésétől függetlenül annak várható tényleges érvényesülésével kapcsolatosan jelenleg több a kérdés, mint a válasz.

Mindazonáltal a szövegtervezetet az Európai Parlament nemrég jóváhagyta, legalább a szándék szintjén egy újabb nagy lépést téve a Big Tech cégek megregulázása felé. A várakozások szerint a DMA még az idén kihirdetésre kerül, azonban ehhez még szükséges az Európai Tanács – és ezáltal a tagállamok – jóváhagyása is. A jelenleg soros francia elnökség a hírek szerint eltökélt abban, hogy a DMA-ból minél előbb valódi kötőerővel rendelkező jogszabály legyen. A folyamat neheze azonban most jön, hiszen a tervezetet még a nemzeti érdekek mentén is végleges formába kell önteni, amelyhez a tagállamok képviselőinek minden bizonnyal lesz egy-két szava.

Dr. Márky Gábor, a bpv JÁDI NÉMETH Ügyvédi Iroda Partnerének szakcikke

A rovat támogatója:
A rovat támogatója az MVM

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Vállalat Furcsa mintát mutatnak a Mazda eladásának változásai
Privátbankár.hu | 2025. június 27. 16:15
A Mazda Motor Corporation pénteki közleménye szerint az idén január-májusban értékesített járműveinek száma éves szinten 4,3 százalékkal 533 402-re emelkedett.
Vállalat A BYD újabb gyárépítést indít, kormányzati segítséggel
Privátbankár.hu | 2025. június 27. 15:50
A kínai elektromos autógyártó 32 milliárd forintért épít buszgyártó üzemet Komáromban, jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken.
Vállalat Dobott egy hátast a Nike nyeresége
Privátbankár.hu | 2025. június 27. 14:33
Az amerikai sportszergyártó nyeresége 86 százalékkal zuhant a negyedik pénzügyi negyedévében az eladások csökkenése és a költséges vállalati szerkezetátalakítás hatására.
Vállalat Nagy siker a kínai mobiltelefongyártó második ajtómodellje
Privátbankár.hu | 2025. június 27. 13:20
Xiaomi új SUV-jára leadott hatalmas megrendelések fokozzák a Teslával szembeni kihívásokat.
Vállalat Nagy bejelentést tett a Magyar Telekom
Privátbankár.hu | 2025. június 26. 14:41
A Magyar Telekom 2025. június 26-án rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen döntés született a Társaság passzív mobil infrastruktúra portfoliójának egy kizárólagos tulajdonú leányvállalatba történő szétválasztásáról.
Vállalat Lepacsizott a Mol és az MVM – befutott egy méretes olajszállítmány
Privátbankár.hu | 2025. június 26. 09:59
Megérkezett a horvát kikötőbe.
Vállalat Óriási üzlet közeleg az olajiparban?
Privátbankár.hu | 2025. június 26. 09:14
80 milliárd dolláros biznisz lehet.
Vállalat Az Uber boszorkányos módszerrel jutott hatalmas profithoz?
Privátbankár.hu | 2025. június 25. 17:31
Amerikai tudósok szerint egy algoritmus szisztematikusan megemelte a viteldíjakat a sofőrök és az utasok kárára. Korábban brit kutatók is erre jutottak. 
Vállalat Nem lehet oka panaszra a legendás magyar italgyártónak
Privátbankár.hu | 2025. június 25. 17:11
Elfogadta a Zwack Unicum Nyrt. közgyűlése a vállalat igazgatóságának javaslatát, így a társaság 3,052 milliárd forint osztalékot fizet, ami névértékre vetítve 150 százalékos osztalékszintet jelent, részvényenként 1500 forintot.
Vállalat Ilyen színben jött ki az OTP új, offshore-jüan kötvénye
Privátbankár.hu | 2025. június 25. 11:57
Összesen 900 millió offshore-jüannyi zöldkötvényt bocsátott ki az OTP Csoport Luxemburgban, amelyre másfélszeres túljegyzés érkezett a hongkongi és szingapúri befektetők részéről.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG