Ez most más lesz
Láttunk már ilyet. 2003-ban egy Second Life nevű alkalmazás egy új, virtuális élet ígéretét hozta el, melyben avatarok vásárolnak és élnek társadalmi életet – digitálisan. Bár sok nagy márka hanyatt-homlok rohant virtuális üzletet nyitni, a Second Life-nak soha nem lett egymilliónál több rendszeres látogatója.
A kevésbé távolabbi múltban a Fortnite-hoz és a Robloxhoz hasonló számítógépes játékok hoztak létre metaverzumokat online játékosaik számára, sőt virtuális koncerteket is tartottak olyan sztárok szereplésével, mint Ariana Grande és Travis Scott, melyeken több néző volt, mint a művészek élő fellépésein. Egy koreai techcégnek pedig máris többszáz millió metaverzum-felhasználója van.
Most pedig a közelmúltban Metára átkeresztelt Facebook is a saját metaverzuma létrehozásán dolgozik. A kérdés csak az, hogy a felület többmilliárd felhasználója ráharap-e. A jelenlegi pezsgés és a virtuális társadalmi életnek a járvány miatti felfutása alapján ez is egy lehetőség. A metaverzum fogalmának előfordulása a céges megbeszéléseken sokkal gyorsabb ütemben nő, mint a korábbi technológiai trendeké.
A Facebook reményei szerint metaverzumának a digitális és a fizikai világok összeolvadása fog szárnyakat adni. A lapos képernyőkön át történő internet-fogyasztás helyett a metaverzumot high-tech virtuális vagy augmented reality (AR) -headsetekkel fogjuk elérni, melyek realisztikus, interaktív képeket vetítenek a fizikai környezetünkre.
Ez a világ „perzisztens”, ami azt jelenti, hogy akkor is létezik és fejlődik, amikor éppen senki nem áll interakcióban vele. A virtual reality (VR) -headsetek már most is lehetővé teszik a felhasználóknak, hogy elmerüljenek a számítógépes játékok digitális környezetében, de a kiterjesztett valóságnak is nevezett AR mindezt egy lépéssel tovább viszi, mert a képeket a „valódi” világra vetíti rá.
Miért fontos ez? Mert lehet, hogy a metaverzumot rövid távon túlhájpolják, de a Fidelitynél úgy vélik, hogy hosszú távon ez lehet a mobil internet jövője. Tíz évvel ezelőtt az internetet még mindenki asztali számítógépek böngészőjéből nézte, mára pedig állandó mobilkapcsolatot használunk, így mindig velünk van, bárhová megyünk. Most a metaverzum hatására a mobil internet „kiugrik” az emberek zsebéből, és egy digitális réteggel bővítheti, gazdagíthatja a minket körülvevő világot.
A lehetőségek végtelenek. A felhasználók az AR-headsetek segítségével "teleportálhatnak" az olimpiára, karib-tengeri panorámává változtathatják az ablakukból a kilátást, vagy beállhatnak a ringbe Mike Tysonnal. A metaverzum életet fog lehelni a dolgok internetébe (IoT) is, sőt, akár saját pénzt is kibocsáthat.
Vissza a valóságba
Bár a lehetőségek lenyűgözőek, a technológiának még van hová fejlődnie, mielőtt a metaverzum széles körben elterjedhet. Az AR-headseteknek komoly számítási kapacitásra, akkuélettartamra, projektorokra és megfelelő fizikai formatervre van szükség ahhoz, hogy kereskedelmi forgalomba kerülhessenek, ezek kifejlesztése pedig időbe telik.
Emellett vannak etikai megfontolások is. Annak ellenére, hogy a Facebook megígérte, hogy a metaverzum nyílt és sokszínű tér lesz, nem világos, hogy az internetes óriáscégek valóban együttműködnek-e majd ennek valóra váltása érdekében, és hogy a játékipar le tudja-e rázni magáról az inkluzivitással (befogadással) kapcsolatos terhes múltját. Félő, hogy a metaverzum elmélyítheti azt a kétszintű rendszert, melyből kimaradnak azok, akiknek nincs internet-elérésük, miközben az immerzív, teljes „belemerülést” biztosító jellege miatt még komolyabb függőséget okozhat, mint a kétdimenziós mobil alkalmazások.
Az ellátási lánc alsóbb szakaszait érintő következmények
Nem árt tehát óvatosnak lenni, csakhogy azok a cégek, amelyeknek sikerül leküzdeniük ezeket a technológiai akadályokat, hirtelen egy több évtizedes növekedési történet élvonalában találhatják magukat, ha sikerül elkerülniük, hogy gúzsba kössék őket az etikai és jogszabályi huzavonák. Az első haszonélvezők a technológiai hardvergyártók lehetnek, ha az USA óriásai, mint például az Apple, a következő két-három évben megjelennek a saját márkás „pass-through” VR-headseteikkel (a Facebook már előállt eggyel, de annál komolyabb verziók bemutatására is készül). Az árbevétel-növekedés mértéke eleinte vélhetően korlátozott lesz, mivel a headsetek ára várhatóan 3000 dollár körül alakul majd, azaz sokak számára megfizethetetlen. Ettől függetlenül a hardver és a szoftver integrációja idővel mégis jelentősen javíthatja egyes cégek értékeltségét.
A főbb alkotóelemek, például célprocesszorok, érzékelők és kijelző meghajtók szállítói szintén a korai haszonélvezők körébe tartozhatnak. A 3D-érzékelőket gyártó vállalatok értékeltsége megindulhat felfelé, mivel a headsetek egyre kevésbé támaszkodnak majd a kamerákra, miközben a 3D-grafika és a valós idejű adatok feldolgozásához szükséges AI-motorokat gyártó vállalatokra is egyre több figyelem irányul. Nagy kereslet lesz azok iránt a cégek iránt is, amelyek képesek lesznek megoldani az átlátszó VR lencsékkel kapcsolatos problémákat.
A szoftverek és applikációk vélhetően a hardverrel és a headsetekkel párhuzamosan fognak fejlődni, ahogy a termékek a tágabb piacon is elterjednek. Várhatóan az ezeket elérhetővé tevő vállalatok lesznek majd a legjobb helyzetben ahhoz, hogy kihasználják a metaverzumot (az alkalmazások és platformok árrése jellemzően nagyobb, mint az árucikké előlépő technológiai hardvereké), mivel a nyomukban ott járnak majd a hirdetők is. Feltételezhető, hogy a metaverzumba már átlépett gaming-platformok pénzügyi hatása is nőni fog, ahogy javul a fiatalabb közönségük vásárlóereje.
Ázsia igazi metaverzum-erőművé fejlődhet
Persze nem csak az Egyesült Államok vállalatai szeretnének szeletet a metaverzum-tortából. Számos kínai vállalkozás, köztük a Tencent, a Netease és a Baidu is elkezdett foglalkozni a témával. A Tencent részvényese a Fortnite-ot létrehozó Epic Games-nek, melynek saját 3D-s játékmotorja van, és a jelek szerint képes lehet arra, hogy ügyfelei számára a 2D-s tevékenységeket, például a vacsorarendelést, a jegyvásárlást, a biztosításkötést vagy éppen hogy az orvosi rendelő felkeresését lefordítsa egy 3D-s világ nyelvére. A jogszabályi környezet közelmúltban bevezetett szigorítása ellenére a kínai kormány a jelek szerint összességében támogatja a metaverzumhoz kapcsolódó fejlesztéseket (bár a kiskorúak számára elérhető tartalmakat bizonyára korlátozni fogja).
Eközben egy több mint 400 koreai cég – többek között a Samsung − részvételével létrehozott társulás megalapította a Korea Metaverse Alliance nevű formációt. Egy koreai tech-vállalatnak már kétszáz millió metaverzum-felhasználója és 700 000 alkotója van. Ázsiában működik a globális VR- és AR-komponens- és headset-gyártók jelentős része is, így ahogy a technológia fejlődik és nő a kereslet, a régió a metaverzumos hardverek gyártásának központjává válhat.
De térjünk vissza az eredeti kérdésünkre: kell-e nekünk, befektetőknek a metaverzum? A Fidelity szerint igen. Talán nem most rögtön, mert a technológia fejlődéséhez, a költségek csökkenéséhez és a metaverzum általános elterjedéséhez még időre lesz szükség.
„A jelek szerint máris sokkal jobban lendületben van globálisan és a nagy technológiai szereplők körében, mint a korábbi inkarnációi. Hosszú távon pedig komoly hatással lehet a globális technológiai ellátási láncot alkotó cégekre és végső soron a 2D-s gazdaság többi részére is. A metaverzum nem a következő internet, hanem a jelenlegi internet jövője”
- tette hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet-európai igazgatója.
Ruszin-Szendi Romulusz: „tragédiák történtek.” 
