|
| (Fotó: Pexels.com) |
Képzeld el, hogy minden egyre jobb lesz, de senki sem veszi észre – kezdi cikkét a német N-Tv.de. Márpedig valami ilyesmi történik, a világ a makacs számok szerint egyre jobb hely lesz, de ezt csak nagyon kevesen érzékelik.
Például ha megkérdezik az embereket, hogy a természeti katasztrófák áldozatainak száma az utóbbi 100 évben duplázódott, feleződött vagy változatlan maradt, csak tíz százalékuk találja el. Feleződött.
Hans Rosling svéd professzor kutatásai szerint hasonlóan katasztrofális eredményre vezetnek a körkérdések egy sor más fontos mutató tekintetében is, az emberek elképesztően pesszimisták. Ha valamit nem tudnak, hajlamosak a lehető legrosszabbat feltételezni.
A nemrég elhunyt professzor számos előadásban, könyvben és cikkben, rengeteg adattal, ábrával alátámasztva mutatta ezt be, mégis alig ismerik. De más tudósok is követik példáját, mint Max Roser oxfordi tudós.
Tizedannyi szegény, hosszabb élet
Miben is javul a világ? Például 200 éve a bolygó lakosságának 90 százaléka élt extrém szegénységben, ma csak tíz százaléka. De az utóbbi 15 évben is sokat javult a helyzet. Vagy 1990-ben 12 millió kisgyerek halt meg, 2015-ben kevesebb, mint hatmillió. (Ami persze még mindig borzalmas.)
Arról viszonylag gyakran írnak a lapok, Magyarországon is, hogy a várható életkor folyamatosan nő. (Aztán rendszerint riogatnak a fenyegető nyugdíjválsággal – a szerk.) Azt viszont kevesen tudják, hogy a fekete himlő (variola) a 20. században több mint 300 millió embert ölt meg, mára viszont az oltásoknak köszönhetően kihalt.
Kevesebb a halál, hidd már el
A háborúkban elesettek, a családon belüli erőszakban elhunytak, a gyilkossági áldozatok és a nemi erőszak áldozatainak száma egyaránt folyamatosan csökken 1945 óta – írja a német lap. (Nyilván trendjében, egy-két évben ettől még lehetnek kilengések – a szerk.)
Miért látnak az emberek akkor mégis mindent sötéten? – teszi fel a kérdést számos tudós. Egy sor pszichikai tényező miatt. Egyrészt egyszerűen feledékenyek. Másrészt a lassú változásokat nehezen veszik észre, a hirteleneket – mind egy katasztrófa vagy terrortámadás – annál inkább.
A gyanakvás mint túlélési módszer
Azután persze a média állandóan a borzalmakkal bombázza őket, a jó hír nem hír. Ha felrobban egy reaktor, az hír, ha naponta 135 ezer ember emelkedik ki a szegénységből világszerte, az a kutyát nem érdekli.
Mindennek pedig evolúciós okai is vannak. Az állandó aggódás, gyanakvás segítette elődeinket a túlélésben – mondják a tudósok.
(A német cikkhez még hozzátennénk, hogy az említett pozitív folyamatok nagy része a feltörekvő országokban történik. Az európai vagy észak-amerikai emberek zömét viszont nemigen érdekli, hogy mi zajlik Ázsiában, Afrikában vagy Dél-Amerikában – a szerk.)
Ellentámadásokat és oroszországi akciókat jelentett be Drapatij. 
