A légi szerencsétlenségben elhunyt Ebrahim Raiszi iráni államfő váratlan halála új fejezet nyit az ország instabilitásának hosszú történetében, miután áttekinthetetlenebbé teszi az iszlám köztársaság vezetőváltásának folyamatát - idézett összefoglalójában több szakértőt a Yahoo News.
Fotó: EPA/ABEDIN TAHERKENAREH
A 63 éves Raiszit tekintették az ország élén álló 85 éves, egészségi gondokkal küszködő Ali Hámenei ajatollah, az ország legfelsőbb vezetője legesélyesebb utódjának. Iránban az elmúlt évek belső tiltakozásokkal teltek. A gazdaság nem kis részben az olajexportot korlátozó nyugati szankciók miatt gyengélkedik, a korrupció mindent áthat és az ország éles konfliktusban áll Izraellel. Ugyanakkor a rezsimnek nincs ellenzéke, így a bizonytalanság növekedésére válaszul még keményebbé válhat az országban regnáló teokratikus rezsim.
Az ország elitje már az elnök tragikus balesete előtt azon dolgozott, hogy Hámenei utóda továbbvigye az ajatollah azt a barátságtalan, merev politikát, amit az ország legfőbb vezetője az elmúlt évtizedekben folytatott – derül ki Ali Vaez, az International Crisis Group kutatóintézet Iránnal foglalkozó kutatócsoportja igazgatójának szavaiból.
Bonyolulttá vált a legfőbb vezető utódlása
Ez azt jelenti, hogy folytatni akarják az iszlamista félkatonai szervezetek támogatását a régióban, akárcsak az atomfegyvergyártás feltételeinek megteremtését. Ezeket a folyamatokat a legfelsőbb vezető és a befolyásos iszlám nemzeti gárda vezetősége felügyelte. Raiszinak elnökként nem sok befolyása volt ezekben az ügyekben – mondta Ellie Garanmayeh, az European Council on Foreign Relations intézet Irán-szakértője.
Raiszi hasznos volt a gárda legkeményebb frakcióinak nézőpontjából, mert szemben elődjével, a viszonylag mérsékelt Hasszán Rohanival, nem kérdőjelezte meg az iszlám forradalmi gárda befolyását a perzsa állam bel- és külpolitikájára. Ugyanakkor elnöki tevékenységének halvány eredményei felvetettek kétségeket azzal kapcsolatban, hogy jó utóda lehetett volna-e Hámeneinek.
Halála azt jelenti, hogy nőttek az utódlási esélyei Mojtaba Hámeneinek, az ajatollah 55 éves, szintén pap fiának. Ezzel azonban az a gond, hogy az örökléses hatalomátadás Irán dinasztikus múltját idézi fel, amit a rossz emlékek miatt nehéz lenne eladni a társadalomnak. Az ifjabb Hámenei útja ugyan könnyebbé vált a hatalom felé, ám szakértők szerint az iráni politika szándékosan rejtélyes. Például az utódlásról döntő szervezetek egymással ellentétes álláspontra helyezkedhetnek.
Súlyos gondokat örököl az új vezetés
A történet vége a kollektív vezetés valamilyen módszerének előtérbe kerülése vagy az iszlám forradalmi gárda súlyának növekedése lehet a hatalomban. Raiszi halálával a gondosan eltervezett utódlási folyamathelyett visszamehetnek a kályhához újrakezdeni mindent egy olyan időszakban, amikor a rezsim komoly legitimitási válsággal küzd saját társadalmában – mondta Vaez.
Az új elnököt 50 napon belül kellene megválasztani a törvények szerint, de lehet, hogy ez nem nyeri el a nép tetszését. A rezsim elitje az elmúlt években egyre jobban elszakadt az átlagemberektől. Az elégedetlenség ellenzék hiányában abban mutatkozott meg, hogy például egy nemrégiben tartott választás második körében a szavazásra jogosultak kevesebb, mint tíz százaléka vett részt az ország fővárosában, Teheránban.
Bármilyen új polgári adminisztráció áll is fel, egy megroggyant gazdaságot és egy még inkább megtört kapcsolatot örököl a társadalommal – mondta Garanmayeh. Az emberek teljesen frusztráltak attól, hogy a nyakukra telepedett iszlám köztársasági rezsim megváltoztathatatlannak tűnik.
Az új vezetésnek a külpolitikában azzal kell szembe néznie, hogy Irán és Izrael nemrégiben közvetlen rakétatámadást intézett egymás ellen és a jemeni húszik támogatásával elődje belekeveredett az önjáró szövetséges akciójába a vörös-tengeri teherhajózás megbénítására. Az elnök halálával elakadnak azok a tárgyalások, amelyek célja, hogy elkerüljék az iráni támogatást élvező, Libanonban tevékenykedő Hezbollah félkatonai szervezet és Izrael háborúját, illetve eredményt érjenek el az USA-val folytatott atomalkuban. Az utóbbi célja az lenne, hogy a gazdasági szankciók enyhítéséért cserébe Teherán feladja atomprogramját és a közel-keleti iszlamista milíciák támogatását.
További szankciókat és különvámokat helyezett kilátásba Oroszország ellen, amennyiben nem sikerül megállapodni az ukrajnai háború lezárásáról a közeljövőben. 
