Napjainkra az orosz és a kínai titkosszolgálat lett a legaktívabb a térségünkben. A cseh belső elhárítás (BIS) 2015-ös éves jelentése megállapítja, hogy „ahogyan az elmúlt években, úgy tavaly is az orosz hírszerző szervek voltak a legaktívabbak a Cseh Köztársaságban. Míg az orosz nagykövetségnek 140 akkreditált diplomatája van Prágában, addig Washingtonnak csupán 70 és Pekingnek 30. A BIS szerint nagy számú orosz hírszerző diplomáciai fedéssel végzi munkáját Prágában és ez az arány jóval magasabb, mint más követségek esetében.
A BIS jelentése szerint Moszkva hat célt próbál meg elérni „információs műveleteivel”. Ezek között szerepel a cseh média erejének gyengítése titkos behatolással, a társadalom legyengítése populista szervezetek támogatásával, valamint Ukrajna reputációjának aláásása. Moszkva ráadásul mindent megtesz a NATO és az EU összetartó erejének és készültségének az aláásására.
A BIS aztán 2019 őszén jelentette be, hogy felszámolt egy orosz kémhálózatot az országban. Michal Koudelka, a BIS vezetője elmondta a parlament alsóházában, hogy az orosz hálózat különböző szervereken keresztül akart megtámadni célpontokat mind Csehországban, mind egyéb államokban. Koudelka az orosz és kínai titkosszolgálati tevékenységet nevezte meg a Cseh Köztársaság legfontosabb hosszú távú veszélyforrásának.
A norvég elhárítás (PST) szintén ezt a két hírszerző szolgálatot nevezte meg 2019 februári jelentésében az ország súlyos veszélyforrásának.
A BIS friss éves jelentése
A BIS tavaly novemberben hozta nyilvánosságra Éves Jelentését a 2020-as évre vonatkozóan. A „Cseh Köztársaságot célzó hírszerző és felforgató tevékenységek” alfejezetben Oroszország után és Irán előtt már Kína neve díszeleg. A dokumentum szerint Peking komplex és növekvő titkosszolgálati fenyegetést jelent Prágára.
A dokumentum leszögezi, hogy lassan felesleges megjelölni a kínai hírszerző tiszteket, mivel törvény kötelez minden kínai állampolgárt, hogy támogassa a kínai titkosszolgálatot. Ez vonatkozik szervezetekre és vállalatokra is. Elutasítás esetén súlyos meghurcolás vár rájuk.
A jelentés kiemeli, hogy a koronavírus járvány miatti repülési korlátozások ellenére a kínai titkosszolgálatok rendkívül aktívak maradtak, főként diplomáciai és újságírói fedést használva. Peking ügynökei a legrámenősebbek a politika és a műszaki tudományok területén voltak.
Több befolyásolási művelet során megpróbálták a COVID-19 járvány elterjedéséért a Nyugatot felelőssé tenni, ahogyan megkísérelték kisiklatni a politikai kapcsolatokat Csehország és Tajvan között is.
A BIS jelentésének utolsó fejezete ’Made in China 2025’ nevű technológiai fejlesztési programról szól. Ez egy olyan államilag támogatott technológia-fejlesztő és hírszerző stratégia, amelynek keretében Kína a mesterséges intelligencia, a robotika és gén-manipuláció terén átvenné a globális vezetést. A cseh jelentés szerint Peking főként a robotika, az autonóm rendszerek, a 3D nyomtatás és a nanotechnológia területein próbált technológiákhoz jutni.
A szlovák polgári és katonai elhárítás jelentése
Tavaly decemberben pedig a szlovák elhárítás (Slovenská informačná služba, vagy SIS) hozta nyilvánosságra a 2020-ra vonatkozó Éves Jelentésének titkosítatlan fejezeteit. A biztonságra vonatkozó fejezetben Kína kapta a legnagyobb figyelmet. A jelentés megállapítja, hogy a kulcsfontosságú szlovák szektorokba behatoló kínai diaszpórának egyre fontosabb szerep jut a hírszerzésben. A kínai technológiai vállalatok megpróbáltak csatlakozni olyan kulcsfontosságú szlovák vállalatokhoz, amelyek az adatforgalommal és az emberek mozgásával foglalkoznak.
Míg az SIS jelentése már harmadik éve foglalkozik Kínával, a szlovák katonai biztonsági hivatal Éves Jelentése első alkalommal teszi ezt. A jelentés kiemeli a kínai ügynökökről, hogy azok megpróbálnak behatolni a szlovák védelmi minisztériumba, hogy titkosított információkhoz jussanak. Kínát felhozza a jelentés a „védelmi ipari termékek illegális kereskedelme” fejezetben is.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Kambodzsa elfogadta Trump tűzszüneti felhívását. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
