Ahogy arról a múlt héten beszámoltunk, az előzetes adatok szerint minden várakozást "alulmúlt" a tavalyi deficit, de ennek csak örülhetünk. A kormány a tavalyi évre 2,5 százalékos deficitet várt, ezzel szemben az ESA95-ös módszertan szerint az csak a nemzeti össztermék 2 százaléka lett - e szerint számol az EU is, a KSH ezeket az adatokat küldte meg Brüsszelnek, ez alapján döntenek a deficiteljárásról is.
Áfa és szja - innen dőlt a lé
2011-ben a költségvetés a nyugdíjpénzek átvételével 4,3%-os többletet ért el, tavaly év végén pedig 2%-os deficitet (ha a nyugdíjmilliárdoktól megtisztítjuk a 2011-es adatokat, akkor a 2012-es hiány annál is kedvezőbben alakult). Az MNB adatai szerint tavaly az államadósság 22 381 milliárd forint volt, vagyis a GDP 79,2 százaléka, míg egy évvel ezelőtt ez a mutató 80,6 százalékon állt. Csökkent a deficit és az államadósság is.
A bevételek 2011-hez képest 12,3%-kal csökkentek, amelyen belül az ún. egyéb bevételek jelentősen csökkentek (53%), a többi bevételtípus ezzel szemben növekedett (6,5%). Ezen belül a jövedelemadó-bevételek 10,1%-kal, a termelési és importadók 9,3%-kal bővültek, melyből az áfabevétel 10,3%-os növekedést tesz ki. Ez az áfakulcs 27%-ra való emelésének és a kiutalásra vonatkozó szabályok változásának is tulajdonítható. A bázisévet alaposan megdobta a nyugdíjpénztáraktól átvett vagyon, ezzel magyarázható, hogy a bevételek most kevesebbek. Ugyanakkor a pénztári vagyon államosítása egyszeri tétel volt.
Mindezek mellett az adatokból kitűnik, hogy tavaly fegyelmezetten gazdálkodtak az önkormányzatok is, melyek így többlettel zárták az évet.
Nem igazán sikerült spórolni
A 2011-es magánnyugdíjpénztári vagyont nem számítva – 2011-hez képest – 6,6%-kal nőttek a bevételek 2012-ben, ugyanakkor a kiadásokat is sikerült is csökkenteni, igaz csak 0,6 százalékkal (csökkenés a munkavállalói jövedelemre fordított kiadásoknál - 1,4% - és az egyéb kiadásoknál - 8,8% - figyelhető meg). A kiadások csökkenésébe beleszámított a bázisévben, tehát 2011-ben, elszámolt egyedi tételek (MÁV-adósság, MFB veszteségtérítés stb.) kiesése is. Ezzel szemben a pénzbeni társadalmi juttatások (1,2%), a felhalmozási kiadások (2,0%), a kamatkiadások (3,1%) és a folyó termelő felhasználás (3,7%), növekedtek.
A kérdés az, hogy mennyire tartósak ezek a folyamatok? A kormányzati szektor láthatóan "nehezebben" mozdul, itt nem voltak olyan jelentős változások a pénzügyi folyamatokban, mint az önkormányzatoknál. A magyar kormánynak arról kell meggyőznie ugyanakkor Brüsszelt, hogy a mostani számok a strukturális reformok eredményei. A vártnál jobb adat után elemzők is úgy nyilatkoztak, így nagyobb az esély arra, hogy Magyarország idén is a 3 százalékos deficitcél alatt maradjon - vagyis egyre kevesebb az érv az EDP mellett. Az eljárás megszüntetéséről májusban dönthet az Ecofin, várhatóan az Európai Bizottság tavaszi prognózisának közzététele után. A Bizottság jelenlegi prognózisa szerint idén nem teljesítjük a deficitcélt. Igaz, a tavaly év végére is 2,4%-ot vártak (az eltérés végül nominálisan nem volt nagy, mintegy 140 milliárd forint).
2012 vége: kellettek az uniós bevételek
2012 negyedik negyedévében a kormányzati szektor bevétele 3 611,8 milliárd, kiadása 3 778,3 milliárd, hiánya 166,6 milliárd forint volt, vagyis az abban az időszakban megtermelt GDP 2,3%-a.
Az előző év azonos időszakához képest 2012 utolsó negyedévében a bevételek 11,6%-kal növekedtek. Ebben a termelési és importadó bevételek 17,7%-os, valamint az egyéb bevételek 22,1%-os növekedése (első sorban az uniós bevételek miatt) játszotta a legnagyobb szerepet. A jövedelemadók 5%-kal, a társadalombiztosítási hozzájárulások 1,7%-kal növekedtek.
A kiadások 0,7%-kal emelkedtek 2012 negyedik negyedévében: a felhalmozási kiadások (26,8%) és a folyó termelő felhasználás (10,8%) jelentős növekedést mutatnak, a pénzbeni társadalmi juttatások 4,9%-kal növekedtek, míg a munkavállalói jövedelemre fordított kiadások (4,3%), a kamatkiadások (5,7%) és az egyéb kiadások (17,3%) csökkentek 2012 negyedik negyedévében.
Ellentétes információk. 
