|
Az izraeli hírszerzéshez közel álló DEBKAfile értesülései szerint a Saudi Aramco legnagyobb olajlétesítménye elleni szombati huszi támadást Irán-barát síita bázisokról indították Dél-Irakból – nem pedig Jemenből, amely egyébként is 800 kilométerre fekszik az esemény színhelyétől. A DEBKA szerint Teherán egyes keményvonalasai nem nézhették jó szemmel az amerikai és az iráni elnök személyes találkozójának megszervezésére vonatkozó politikai erőfeszítéseket. A térséggel foglalkozó biztonságpolitikai honlap szerint Ali Hámenei, Irán legfelsőbb vezetője egyértelműen a tervezett találkozó ellen van.
Szulejmáni célkeresztben
Az izraeli oldal értékelése szerint a támadás magán viseli Kászim Szulejmáni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda ’al-Kudsz’ (Jeruzsálem neve arabul) különleges egység parancsnokának keze nyomát.
|
| Káncz Csaba |
Ugyancsak a DEBKA állította a múlt hónapban, hogy egy sikertelenül végződött izraeli drón támadás valódi célpontja Bejrútban Szulejmáni volt. Ez bizony nem lenne meglepetés, hiszen az izraeli vezérkari főnök augusztus 25-én Szulejmánit személyesen tette felelőssé egy iráni drón-team tevékenységéért Szíriában, amely támadást akart kivitelezni Észak-Izrael ellen, de az izraeli légierő megelőző csapással kiiktatta őket.
Közel-keleti lapok már tavaly januárban beszámoltak arról az értesülésről, miszerint az amerikai titkosszolgálatok zöld lámpát adtak Izraelnek ahhoz, hogy merényletet hajtsanak végre a vezető iráni tábornok ellen.
Teherán és a huszik közötti egyre szorosabb kapcsolatok jele, hogy múlt hónapban a lázadók nagykövetséget nyitottak Iránban. A diplomáciai képviselet első lépésben 25 fővel működik. Teherán akkreditációja egyrészt azt jelentheti, hogy Irán elismeri a huszikat, mint Jementől elkülönülő nemzetet, vagy azt, hogy Irán a huszikat tartja Jemen törvényes kormányának.
Washingtoni héják
Mike Pompeo külügyminiszter Iránt tette felelőssé a szaúdi terrorcselekményért, Trump pedig első reakciójában jelezte, hogy a hadsereg "csőre van töltve", miközben a teheráni vezetés elutasította a vádakat. Lindsey Graham republikánus szenátor közben egyenesen egy amerikai támadást javasol iráni olajfinomítók ellen. A szaúdi királyság a támadást nyilván nem hagyhatja szó nélkül, ennek módozatait vitatta meg az amerikai elnök, az izraeli miniszterelenök és a szaúdi koronaherceg szombat éjjel egy telefonbeszélgetésben.
Trump dilemmája
De az elmúlt órákban Trump visszakozott harcias álláspontjából, világosan jelezve, hogy el akarja kerülni a háborút Iránnal. Bizony, az elnök választási évre fordul rá és százszor is meg kell gondolnia, hogy háborúba vezeti-e országát. Ez már nem az 1970-es évek, az USA gazdasága gyakorlatilag már nem függ a közel-keleti olajtól, tehát a szaúdi robbantás nem érinti közvetlenül az USA nemzetbiztonsági érdekeit. Mi több, egy esetleges katonai konflitus az egekbe hajtaná az olajárakat – ami nagyszerű hír lenne a Kreml számára, de Washington ezt el akarja kerülni.
Egy amerikai-iráni háború esetén az iráni ellenállást bevallottan támogatni fogja Moszkva és Peking. Az iráni hadsereg az elmúlt években sok harci tapasztalatot gyűjtött Szíriában és Jemenben, és bizony profi aszimetrikus hadviselésre lennének képesek. Ráadásul szoros szövetségese, a libanoni Hezbollah nemcsak a Közel-Keleten, hanem a világ más részein is képes terrorcselekmények elkövetésére.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 0,21 pontos nyitás után csökkent hétfőn kora délutánig.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
