A gázvezetékről szóló tárgyalások idén nyáron újraindultak azután, hogy Recep Tayyip Erdogan török államfő bocsánatot kért az incidens miatt, augusztusban pedig az orosz és a török elnök megállapodott a projekt újjáélesztéséről.
A vezeték számokban:
- az orosz gázt Ukrajna elkerülésével Oroszországból 660 kilométer hosszan Törökországba, majd onnan további európai országokba (ezen belül Magyarországra) szállítaná,
- a vezeték tervezett összteljesítménye évi 63 milliárd köbméter,
- az eredeti tervek szerint már 2020-ra 47 milliárd köbméter földgázt szállítana Európába Görögországon keresztül,
- 16 milliárd köbmétert pedig közvetlenül Törökországnak.
Teljes kudarc?
A Török Áramlat megépítésének bejelentését több szakértő fenntartással fogadta. Mihail Korcsemkin, az East European Gas Analysis nevű, pennsylvaniai székhelyű szaktanácsadó cég vezérigazgatója és tulajdonosa a Forbes.ru című orosz honlapon 2015 májusában közzétett írásában úgy vélekedett, kudarcra van ítélve a Török Áramlat.
Ha Oroszországnak és a Gazpromnak sikerül is minden akadályt leküzdenie, és a vezeték megépül, még egyáltalán nem jelenti azt, hogy az orosz földgáz eljut a végfelhasználókhoz, mivel a görög-török határtól a túlnyomórészt Olaszországba irányuló földgáz szállítására alkalmas vezetéket a vásárlónak kell megépítenie, ha pedig ezt nem teszi meg, az orosz cég elzárja a csapokat, és szünetelteti a szállításokat.
|
| A Török Áramlat nyomvonala. |
Rossz ötlet?
Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezető igazgatója az MTI-nek elmondta: nem további nagy hálózatok építésére van szükség, hanem a meglévő vezetékek kétirányúsítására, ami által a következő évtized végéig sokkal gazdaságosabb módon ki lehet elégíteni a földgázigényeket.
Déli helyett
Vlagyimir Putyin azután döntött a Török Áramlat megépítése mellett, hogy 2014-ben bejelentette: Oroszország eláll az - egyébként szintén az ukrajnai tranzit elkerülését szolgáló - európai gázvezetékrendszer, a Déli Áramlat megvalósításától, mivel az államfő szerint az Európai Unió akadályozta annak kiépítését. A Déli Áramlat az orosz gázt a Fekete-tenger fenekén Bulgáriába, onnan pedig hét másik dél- és közép-európai országba szállította volna, az akkori tervek szerint 2015 végén indulhattak volna meg a szállítások, kapacitása szintén 63 milliárd köbméter lett volna.
A Nabucco is elbukott
| A teljes magyarországi gázfogyasztás évi 8,5 milliárd köbméter körüli, ebből mintegy 4 milliárd köbméter érkezik hosszú távú szerződés alapján orosz forrásból, nagyjából 2,5 milliárd a nyugat-európai piacokról, míg a hazai kitermelés mértéke megközelítőleg 2 milliárd köbméter. |
A Déli Áramlat egyik legnagyobb versenytársa, a Nabucco gázvezeték építése szintén meghiúsult, amely viszont nem orosz, hanem azerbajdzsáni gázt szállított volna, csökkentve ezáltal az európai földgázellátás függőségét az orosz gázforrásoktól. A Nabucco 3300 kilométer hosszú lett volna, a török-bolgár határtól Magyarországon is áthaladva az ausztriai Baumgartenig, évente mintegy 31 milliárd köbméter gázt szállítva.
Az európai országok többsége, így Magyarország is energiaellátásának diverzifikálására törekszik, ugyanakkor egyelőre a magyar földgázigény kielégítéséhez jelentős mértékben hozzájárul az 1976 óta működő Testvériség gázvezeték, amelynek kapacitása évente legfeljebb 26 milliárd köbméter. Az FGSZ Földgázszállító Zrt. tulajdonában lévő magyar-ukrán összekötő vezetéken tavaly 5,8 milliárd köbméter földgáz érkezett az országba. A vezeték Szlovákiánál ér be az EU-ba, az egyik ága Magyarországra, Ausztriába, Olaszországba és a Balkánra visz földgázt, a másik pedig Csehországba, Németországba, Franciaországba és Svájcba.
Az orosz hadsereg állítólag áttörte az ukrán védelmet Pokrovszknál. 
