A zágrábi kormány 2022 szeptemberében fogadta el a hazai energiapiaci zavarok megszüntetéséről szóló rendeletet, amely szerint az INA a Horvátországban megtermelt földgázt csak a HEP-nek adhatta el, a HEP pedig azt 41 eurós, később 47 eurós megawattóránkénti (MWh) áron kellett hogy megvegye, amely akkor ötször alacsonyabb volt a piaci árnál.
Andrej Plnekovic horvát kormányfő a kabinet ülésén elmondta: a rendszerben tárolt elegendő mennyiségű földgáz miatt a kormány eltörli a rendeletet, amire korábban azért volt szükség, hogy a horvát állampolgárok megfizethető áron jussanak gázhoz akkor, amikor hatalmasak voltak a díjak.
"A piaci árak helyett a kormányzati döntéseknek köszönhetően az iskoláknak, óvodáknak, kollégiumoknak, kórházaknak és idősotthonoknak, valamint az önkormányzatoknak, városoknak, megyéknek, vallási intézményeknek, civil szervezeteknek megfizethető volt a gáz, amit egyébként nagyon nehéz lett volna kigazdálkodni" - mondta a kormányfő.
Emlékeztetett továbbá, hogy 120 ezer háztartás gázellátása is veszélybe került, és azzal, hogy a HEP felvásárolta a Horvátországban kitermelt gázt, lehetővé tette ezeknek a családoknak a biztos ellátását.
Egyúttal bejelentette: kompenzálni fogják azokat a közszolgáltatási kötelezettséggel rendelkező ellátókat és kereskedelmi beszállítókat, amelyek a földgáz árának szabályozása miatt veszteséget szenvedtek.
A kormány az után törölte el a rendeletet, hogy Zvonimir Troskot, az ellenzéki Híd (Most) párt országgyűlési képviselője a múlt héten rámutatott, hogy a HEP az INA-tól megawattóránként 47 euróért vásárolt gázt idén júniusban a többlet miatt mindössze egy centes áron értékesítette.
A HEP-nek kellett arról is gondoskodnia, hogy Horvátország egyetlen gáztárolója Okoliban az ősz végére megteljen. Ehhez 400 millió euró hitelt vett fel állami garancia mellett. Tavaly a nyár folyamán a földgázt még kereskedelmi áron, 115 euróért vásárolta meg megawattóránként. Miután a télen a gáz nemzetközi piaci ára 50 euróra csökkent, a HEP vesztesége 60-65 euró lett volna megawattóránként, ezért a földgáz a gáztárolóban marad.
Troskot azt állítja, hogy a fűtési szezon végével a felvásárlási kötelezettség megmaradt, de a földgázt nem volt hol tárolni, ezért a HEP a felesleget eladta sokkal olcsóbb áron, mint amennyiért az INA-tól megvásárolta, és volt, hogy napi 500 000 euró körüli veszteséget szenvedett el.
Lapinformációk szerint a HEP csak júniusban 10 millió eurót bukott a gázfelesleg miatt. A kormány és a HEP egymásra hárítja a felelősséget, az ügyet pedig már ügyészség és a Horvát Energiaszabályozó Ügynökség (HERA) is vizsgálja.
A kormányfő a kabinet ülést követő sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: a kormánynak jelenleg nincs tudomása arról, hogy a HEP által az INA-tól vásárolt hazai gáztöbbletet kik és milyen áron vásárolták meg, és milyen veszteségei vannak a HEP-nek. Erről csak alapos elemzés után tudnak beszámolni - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy maga is pénteken, Brüsszelből hazatérve értesült a vitatott többletgáz-kereskedelemről. (MTI)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 1,87 pontos nyitás után emelkedett szerdán délelőtt. 
