Február vége óta ötven- és hetvenezer közötti informatikus dolgozó hagyta el Oroszországot, mondta el Szergej Plugotarenko, az Orosz Elektronikus Kommunikációs Szövetség vezetője egy március 22-i parlamenti meghallgatáson, amelynek az volt a célja, hogy segítsenek az IT-iparnak átvészelni a háború és a szankciók által kiváltott gazdasági válságot. Az illetékes figyelmeztetett, hogy májusban akár százezer informatikai szakember is távozhat a második hullámban.
Grúziában és Örményországban is keresnek IT-szakembereket. Ez a két dél-kaukázusi állam, valamint a közeli Törökország és Szerbia népszerű célpont az országukból menekülő orosz technológiai dolgozók számára. Ezek az országok viszonylag alacsony megélhetési költségekkel, liberális vízumrendszerrel rendelkeznek, és rendszeres járatokat kínálnak Oroszországba és Oroszországból.
Az oroszok egy évig vízummentesen élhetnek Grúziában, hat hónapig Örményországban, két hónapig pedig Törökországban. Grúziában és Örményországban - a két volt szovjet köztársaságban -, valamint Isztambulban és Belgrádban is sokan beszélnek oroszul.
Tömeges a menekülés
De nemcsak a fiatal IT-szakemberek tűnnek el sietve a színről. Összességében már oroszok százezrei hagyták el országukat Putyin Ukrajna elleni támadása után. Főként az önkényes kormányzati lépések és a rossz gazdasági kilátások elől menekülnek.
Két héttel az orosz invázió után Konsztantyin Szonin chicagói közgazdász 200 ezerre becsülte az orosz emigránsok számát. A háborút ellenző oroszokat segítő „OK Russians” nevű hálózat április elején 300 ezerre becsülte az emigránsok számát a háború kezdete óta. A főként fiatal, városi és jól képzett orosz állampolgárok elvándorlására vonatkozó hivatalos statisztikák nem állnak rendelkezésre.
Az EU vonzó célpont
A kivándorlók útjai kevés országba vezetnek, mivel az EU és sok más nyugati ország három nappal az invázió kezdete után lezárta a légteret az orosz gépek előtt. Azóta kevesebb, mint felére csökkent az Oroszországból induló járatok száma.
Március végéig a szárazföldön az EU-ba jutás egyik módja a Szentpétervár és Helsinki közötti vonatkapcsolat volt. A megszüntetés előtt azonban ez a szárazföldi kapcsolat csak schengeni vízummal és érvényes koronaoltással rendelkező utasok számára volt nyitva. Azok az oroszok, akiket Szputnyik V.-el oltottak be, nem léphettek be az országba, mert a vakcinát az EU-ban nem engedélyezték.
Az oroszok akkor léphetnek be Észtországba vagy Lettországba autóval, ha negatív koronatesztet felmutatnak. Ez azonban csak azokra vonatkozik, akik már rendelkeznek tartózkodási engedéllyel vagy vízummal. A három balti állam úgy döntött a háború kitörésekor, hogy leállítja az orosz állampolgárok új vízumkérelmeinek feldolgozását.
Pedig sokan jönnének az EU-ba
Azok, akik még rendelkeznek érvényes vízummal, továbbra is beléphetnek az EU-ba.
Egyes országokban meredeken emelkedtek az oroszok vízumkérelmei a háború kitörése óta: Finnországban a napi kérelmek száma márciusban megduplázódott az év elejéhez képest a belügyminisztérium szerint. A német külügyminisztériumhoz is egyre több megkeresés érkezik oroszoktól a vízumszabályozással kapcsolatban. Pontosabb adatok nem állnak rendelkezésre. Az EU-ban élő 740 ezer orosz állampolgár körülbelül egyharmada Németországban él.
Az Európába irányuló orosz bevándorlásnak azonban hamarosan gátat vethet Varsó. A lengyel kormány azt követeli az EU-tól, hogy fagyasszák be az orosz állampolgárok vízumkiadását. Kivételek csak a humanitárius vízumok esetében lehetnének.
Tbiliszi kedvelt célpont
2019 óta nincs közvetlen légijárat Grúzia és Oroszország között. Ennek ellenére a kaukázusi állam az orosz emigránsok kedvelt célpontja lett az utóbbi hetekben. Az oroszok akár egy évig is tartózkodhatnak az országban vízum nélkül, a megélhetési költségek viszonylag alacsonyak, Putyin pedig a 2008-as háború óta nem népszerű a lakosság körében. Sok grúz ezért szívesen fogadja a Putyin rezsimje elől menekülőket.
A grúz belügyminisztérium szerint a háború kezdete és március közepe között több mint 30 ezer orosz állampolgár lépett be az országba. Ugyanebben az időszakban mindössze 18 ezer orosz hagyta el az országot. Ez jóval kevesebb, mint 2019 azonos időszakában, amikor 64 ezer orosz lépett be és 63 ezer távozott.
Mivel már a háború kitörése előtt is sok orosz politikai aktivista élt a grúz fővárosban, az ellenzék tagjai gyorsan összefognak. Az Oroszországhoz való kulturális és földrajzi közelség azt is lehetővé teszi, hogy az aktivisták továbbra is befolyást gyakoroljanak a hazájukban.
A grúz kormány is kevésbé oroszbarát, mint az örmény, amely utóbbi ország szintén kiemelt célállomás. Örményországba a becslések szerint akár 70 ezer orosz is érkezhetett. Tbiliszi és Jereván lakossága körében viszont terjed az elégedetlenség, hiszen a lakásbérleti díjak megduplázódtak az oroszok hirtelen beáramlása miatt.
Kazahsztánban idén az első negyedévében elérte az 1055 főt azon orosz állampolgároknak a száma, akik állandó tartózkodási kérelmet nyújtottak be, ami közel háromszorosa az átlagos negyedéves számnak.
Erre már érdemes felfigyelni. 
