<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p
A magyar miniszterelnök múlt héten arról beszélt a német kancellár előtt, hogy Magyarország 4-5 ezer migránstól védi meg Németországot naponta. Ezt az állítást azonban sem hazai, sem nemzetközi statisztikák nem támasztják alá. Az Európába érkező menedékkérők száma meredeken csökken, és akik jönnek, azok is kikerülik hazánkat.
Orbán Viktor miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár találkozója Berlinben 2018. július 5-én. (MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs)

„Ha a magyar fegyveresek nem védenék a magyar-szerb és magyar-horvát határt, akkor naponta 4-5 ezer migráns érkezne Németországba” – mondta Orbán Viktor múlt csütörtökön Berlinben, Angela Merkel német kancellárral tartott közös sajtótájékoztatóján. A magyar miniszterelnök azzal kapcsolatban rukkolt elő ezzel a számmal, hogy – mint fogalmazott  – Németországban gyakran vádolják kormányát a szolidaritás hiányával.

Szerinte Magyarország azáltal szolidáris Németországgal, hogy útját állja a migránsoknak. „Mi védjük meg Önöket” – jelentette ki a magyar kormányfő. De min alapszik az általa közölt szám, és valóban napi 4-5 ezer menedékkérőtől „védjük meg” a németeket?                     

Több ezer helyett egy migráns naponta     

A magyar rendőrség adatai ezt enyhén szólva sem támasztják alá. A honlapon elérhető statisztikájuk szerint júliusban eddig négy, júniusban 18, májusban 77, áprilisban 65, márciusban 5, februárban 36, januárban pedig 56 migránst fogtak el a határon.

Bő fél év alatt tehát 261, azaz naponta alig több mint egy menedékkérő próbálta illegálisan átlépni a magyar határt. (Ráadásul az sem biztos, hogy mindegyiküknek Németország lett volna a célállomása, azaz a magyar kormány valóban a németeket ”védte meg” tőlük.)

Az új útvonalon sem jönnek tömegek

Nemzetközi sajtóbeszámolók és statisztikák szintén arra utalnak, hogy a magyar kormányfő által közölt adatnak nem sok köze van a valósághoz. A Deutsche Welle helyszíni riportjában tényként ír arról, hogy a menekültek korábbi balkáni útvonala – Törökország, Görögország, Macedónia, Szerbia, majd Horvátország vagy Magyarország – bezárult, mivel Szerbia az EU-val közös határszakaszán „gyakorlatilag lehetetlen átkelni.”

hirdetés

Emiatt a menedékkérők új útvonalat választottak az idei évtől: Bosznia-Hercegovinán keresztül próbálnak eljutni Horvátországba, majd onnan Szlovénián át Nyugat-Európába. Az albán, a montenegrói és a bosnyák hatóságok idén május végéig összesen 6700 új migránst és menedékkérőt regisztráltak – több mint kétszer annyit, mint 2017 egészében.

Még ha feltételezzük is, hogy mindannyian a magyar határzár miatt választottak egy másik útvonalat, azaz Magyarország „védte meg” tőlük Nyugat-Európát, akkor is csupán napi 45 migránsról van szó – azaz százszor kevesebbről annál, mint amennyiről a magyar miniszterelnök beszélt.

Egyre kevesebben érik el Európát

Eközben az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai azt mutatják, hogy jelentősen csökken az Európára nehezedő migrációs nyomás. A szervezet szerint az első félévben 45 700 menedékkérő és migráns jutott el Európába a Földközi-tengeren keresztül, ami ötször kevesebb, mint 2016 azonos időszakában, amikor a legtöbben jöttek, és kevesebb mint fele a tavalyi értéknek. A mostani állapot a menekültválság kezdete, 2014 előtti viszonyoknak felel meg, áll a jelentésben. Ugyanakkor még mindig sokan veszítik életüket út közben:  csak idén több mint ezer menekült halt meg vagy tűnt el átkelés közben.

Hasonló trendet jeleznek a Nemzetközi Migrációs Szervezet adatai is: az Olaszországban partra szálló menedékkérők száma például ötödére, 85 ezerről 17 ezerre csökkent az első fél évben.

Görögországot sem rohamozzák     

Bár Spanyolországba több mint kétszer annyian (15 ezren) érkeztek, mint tavaly, Görögországba pedig 22 ezren jutottak el tengeren vagy szárazföldön keresztül, még ezek a számok sem közelítenek a magyar kormányfő által közölt adathoz. Még ha az összes, idén Görögországba érkezett migráns hazánkon keresztül akarna eljutni Németországba, akkor is csak napi mintegy  120, nem pedig 4-5 ezer emberről lenne szó. 

Ez a szám maximum akkor ugorhatna meg, ha a Görögországban tartózkodó 60 ezer menedékkérő az új útvonalon hirtelen megindulna Nyugat felé, ennek azonban semmi jele. Emiatt rövidtávon attól sem kell tartani, hogy megismétlődik a 2015 őszi válsághelyzet, amikor naponta több ezren érkeztek Németországba.                

Párhuzamos valóság épül

Összességében tehát úgy tűnik, hogy a napi 4-5 ezer migránsról szóló híresztelésnek semmi alapja sincs. Habár a tömeges migráció problémája valós, az öreg kontinenst egyre kevesebb menedékkérő éri el, köszönhetően a szigorodó uniós politikának, a Törökország és az EU közötti egyezménynek, valamint az egyes tagországok (például Olaszország) észak-afrikai alkuinak.

A magyar kormány a jelek szerint párhuzamos valóságot épít, ráadásul hajlamos elfelejteni, hogy – mint azt Angela Merkel is kiemelte a berlini sajtótájékoztatón  –  alapvetően mégiscsak emberekről van szó.

Mindenesetre megkérdeztük a Miniszterelnökséget is, hogy milyen adaton alapszik a kormányfő által közölt szám, a cikk megjelenéséig azonban nem kaptunk választ.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Újabb fejezet az amerikai-orosz kémháborúban
Privátbankár.hu | 2021. december 2. 06:33
Távozniuk kell január 31-ig Oroszországból a moszkvai amerikai nagykövetség azon diplomatáinak, akik több, mint három éve szolgálnak állomáshelyükön - közölte az orosz külügyminisztérium.
Makro / Külgazdaság Új kutatás: megszenvedik a diákok a Covid-karantént
Wéber Balázs | 2021. december 2. 06:07
Rosszul járnak a tanulók a koronavírus-járvány miatti digitális oktatással, derül ki egy friss nemzetközi felmérésből. Kevésbé hatékonyan tanulnak, nehezebben koncentrálnak és hiányoznak a társas kapcsolatok. Egyes szakértők hosszútávon katasztrofális hatásoktól tartanak. Az általunk megkérdezett pedagógusok szerint fásultabbak, nehezebben tanulnak a diákok digitális oktatásban, ugyanakkor ez függ az életkortól és a tantárgytól is.
Makro / Külgazdaság Negyedik hullám: Németország nemzetközi segítségre szorul
Privátbankár.hu | 2021. december 1. 18:13
Felajánlotta Németországnak kórházi ápolásra szoruló betegek átvételét több európai uniós tagország, hogy sikerüljön megőrizni a koronavírus-járvány negyedik hulláma miatt vészesen megterhelt német egészségügyi rendszer teljesítőképességét - jelentette szerdán a Der Spiegel a hírportálján.
Makro / Külgazdaság A nap képe: baráti országba indult Márki-Zay Péter
Privátbankár.hu | 2021. december 1. 17:01
Az összellenzéki miniszterelnök-jelölt Ferihegyről posztolt egyet Facebookon.
Makro / Külgazdaság Matolcsy György berúgta a forintot
Privátbankár.hu | 2021. december 1. 16:41
A hazai fizetőeszköz erősödött arra, hogy a jegybankelnök Országgyűlésben elmondott beszédében megerősítette, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) addig folytatja a monetáris kondíciók szigorítását – köztük is a kamatemelést –, amíg az infláció nem tér vissza a 3 százalékos célja közelébe.
Makro / Külgazdaság Közeledik a nap, amikor kötelező lesz az Európai Unióban a koronavírus elleni oltás?
Privátbankár.hu | 2021. december 1. 16:09
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán úgy fogalmazott Brüsszelben, meg kellene fontolni, hogy kötelezővé tegyék az oltást az összes uniós tagállamban.
Makro / Külgazdaság Moszkva fontolóra vette nukleáris fegyverek telepítését Kubába és Venezuelába
Káncz Csaba | 2021. december 1. 15:08
Putyin szerint a Nyugat nem veszi tekintetbe a Moszkva által lefektetett „vörös vonalakat”. A Kreml-közeli agytröszt kiemeli, hogy orosz nukleáris fegyverek telepítése az USA határainak közelébe válasz lehet Washington hasonló akcióira az orosz határnál. Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Megerősítést kaptak Varga Mihályék Párizsból
Privátbankár.hu | 2021. december 1. 14:48
6,9 százalékos magyar gazdasági növekedéssel számol 2021-ben a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) – áll a legfrissebb, mai napon publikált ’Economic Outlook’ című kiadványában. Az idei évre vonatkozó előrejelzés több mint 2 százalékponttal haladja meg a májusi OECD-prognózisban foglalt növekedési értéket. 2022-re 5 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít a kiadvány.
Makro / Külgazdaság Mutatjuk a világ legdrágább városait - Budapest nincs köztük
Privátbankár.hu | 2021. december 1. 14:31
Tel-Avivban a legmagasabbak a dollárban számolt megélhetési költségek az egész világon, Budapest ugyanakkor ezen a mércén továbbra sincs a száz legdrágább város között - áll az egyik legnagyobb londoni gazdaságkutató intézet, az Economist Intelligence Unit (EIU) szerdán ismertetett éves globális felmérésében 
Makro / Külgazdaság Vezércsere a HungaroControlnál
Privátbankár.hu | 2021. december 1. 13:20
Távozik a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. vezérigazgatója. 
Friss
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos Ingatlantájoló