Hova tűnt napi 4-5 ezer menedékkérő? Blöff lehet Orbán kijelentése

Orbán Viktor miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár találkozója Berlinben 2018. július 5-én. (MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs)

„Ha a magyar fegyveresek nem védenék a magyar-szerb és magyar-horvát határt, akkor naponta 4-5 ezer migráns érkezne Németországba” – mondta Orbán Viktor múlt csütörtökön Berlinben, Angela Merkel német kancellárral tartott közös sajtótájékoztatóján. A magyar miniszterelnök azzal kapcsolatban rukkolt elő ezzel a számmal, hogy – mint fogalmazott  – Németországban gyakran vádolják kormányát a szolidaritás hiányával.

Szerinte Magyarország azáltal szolidáris Németországgal, hogy útját állja a migránsoknak. „Mi védjük meg Önöket” – jelentette ki a magyar kormányfő. De min alapszik az általa közölt szám, és valóban napi 4-5 ezer menedékkérőtől „védjük meg” a németeket?                     

Több ezer helyett egy migráns naponta     

A magyar rendőrség adatai ezt enyhén szólva sem támasztják alá. A honlapon elérhető statisztikájuk szerint júliusban eddig négy, júniusban 18, májusban 77, áprilisban 65, márciusban 5, februárban 36, januárban pedig 56 migránst fogtak el a határon.

Bő fél év alatt tehát 261, azaz naponta alig több mint egy menedékkérő próbálta illegálisan átlépni a magyar határt. (Ráadásul az sem biztos, hogy mindegyiküknek Németország lett volna a célállomása, azaz a magyar kormány valóban a németeket ”védte meg” tőlük.)

Az új útvonalon sem jönnek tömegek

Nemzetközi sajtóbeszámolók és statisztikák szintén arra utalnak, hogy a magyar kormányfő által közölt adatnak nem sok köze van a valósághoz. A Deutsche Welle helyszíni riportjában tényként ír arról, hogy a menekültek korábbi balkáni útvonala – Törökország, Görögország, Macedónia, Szerbia, majd Horvátország vagy Magyarország – bezárult, mivel Szerbia az EU-val közös határszakaszán „gyakorlatilag lehetetlen átkelni.”

hirdetés

Emiatt a menedékkérők új útvonalat választottak az idei évtől: Bosznia-Hercegovinán keresztül próbálnak eljutni Horvátországba, majd onnan Szlovénián át Nyugat-Európába. Az albán, a montenegrói és a bosnyák hatóságok idén május végéig összesen 6700 új migránst és menedékkérőt regisztráltak – több mint kétszer annyit, mint 2017 egészében.

Még ha feltételezzük is, hogy mindannyian a magyar határzár miatt választottak egy másik útvonalat, azaz Magyarország „védte meg” tőlük Nyugat-Európát, akkor is csupán napi 45 migránsról van szó – azaz százszor kevesebbről annál, mint amennyiről a magyar miniszterelnök beszélt.

Egyre kevesebben érik el Európát

Eközben az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai azt mutatják, hogy jelentősen csökken az Európára nehezedő migrációs nyomás. A szervezet szerint az első félévben 45 700 menedékkérő és migráns jutott el Európába a Földközi-tengeren keresztül, ami ötször kevesebb, mint 2016 azonos időszakában, amikor a legtöbben jöttek, és kevesebb mint fele a tavalyi értéknek. A mostani állapot a menekültválság kezdete, 2014 előtti viszonyoknak felel meg, áll a jelentésben. Ugyanakkor még mindig sokan veszítik életüket út közben:  csak idén több mint ezer menekült halt meg vagy tűnt el átkelés közben.

Hasonló trendet jeleznek a Nemzetközi Migrációs Szervezet adatai is: az Olaszországban partra szálló menedékkérők száma például ötödére, 85 ezerről 17 ezerre csökkent az első fél évben.

Görögországot sem rohamozzák     

Bár Spanyolországba több mint kétszer annyian (15 ezren) érkeztek, mint tavaly, Görögországba pedig 22 ezren jutottak el tengeren vagy szárazföldön keresztül, még ezek a számok sem közelítenek a magyar kormányfő által közölt adathoz. Még ha az összes, idén Görögországba érkezett migráns hazánkon keresztül akarna eljutni Németországba, akkor is csak napi mintegy  120, nem pedig 4-5 ezer emberről lenne szó. 

Ez a szám maximum akkor ugorhatna meg, ha a Görögországban tartózkodó 60 ezer menedékkérő az új útvonalon hirtelen megindulna Nyugat felé, ennek azonban semmi jele. Emiatt rövidtávon attól sem kell tartani, hogy megismétlődik a 2015 őszi válsághelyzet, amikor naponta több ezren érkeztek Németországba.                

Párhuzamos valóság épül

Összességében tehát úgy tűnik, hogy a napi 4-5 ezer migránsról szóló híresztelésnek semmi alapja sincs. Habár a tömeges migráció problémája valós, az öreg kontinenst egyre kevesebb menedékkérő éri el, köszönhetően a szigorodó uniós politikának, a Törökország és az EU közötti egyezménynek, valamint az egyes tagországok (például Olaszország) észak-afrikai alkuinak.

A magyar kormány a jelek szerint párhuzamos valóságot épít, ráadásul hajlamos elfelejteni, hogy – mint azt Angela Merkel is kiemelte a berlini sajtótájékoztatón  –  alapvetően mégiscsak emberekről van szó.

Mindenesetre megkérdeztük a Miniszterelnökséget is, hogy milyen adaton alapszik a kormányfő által közölt szám, a cikk megjelenéséig azonban nem kaptunk választ.