A Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón újságírói kérdésre azt válaszolta a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsa kapcsán, hogy Magyarországon nem hajtanák azt végre.
"Nem tudjuk letartóztatni az orosz elnököt, mert nincs kihirdetve az a statútum, amely ezt lehetővé tenné"
- mondta, utalva arra, hogy az ICC statútuma nem jelent meg a Magyar Közlönyben, ezért a magyar jog szerint nem tekinthető érvényesnek.
Csakhogy Bakó Bea alkotmányjogász a Gemisten megjelent írásában arra jut, hogy ez így nem igaz.
"Az valóban igaz, hogy az ICC statútuma nincs kihirdetve Magyarországon, vagyis nincs külön törvény a nemzetközi szerződés hivatalos magyar szövegével. Ez meglehetősen szokatlan, de ettől még nem jelenti azt, hogy Magyarország a statútumot ne ratifikálta volna, azaz Magyarországon ne lehetne, sőt, ne kellene Putyint az ICC elfogatóparancsa alapján letartóztatni.
Magyarország az ICC statútumát ugyanis nem törvényben, hanem egyszerűen országgyűlési határozatban erősítette meg – méghozzá az első Orbán-kormány alatt, 2001-ben"
- fogalmaz a szakértő. Ugyan ez a határozat nem tartalmazza a statútum teljes szövegét, csak kijelenti megerősítését, ez Bakó Bea szerint egyenlő a ratifikációval, és erre az egyszerű, határozatban történő ratifikációra az akkor hatályos alkotmány is lehetőséget adott.
"Azaz a statútumot Magyarország ratifikálta, Magyarországot az ICC is részes államnak tekinti: ekként pedig nem igaz, hogy Putyint nem tartóztatnák le a magyar hatóságok, ha idejönne – vagy ha így tennének, azzal nemzetközi jogi kötelezettség teljesítését mulasztanák el"
- szögezi le Bakó Bea, aki felidézi, hogy a 2001-es határozat óta szocialista és fideszes kormányok alatt is próbálkoztak a kihirdetéssel, de ezek mindig elfogadás nélkül vagy visszavonással zárultak, legutóbb Trócsányi László fideszes igazságügyminiszter terjesztette be a törvényjavaslatot 2016-ban, de az Országgyűlés végül akkor sem szavazott róla.
Gulyás Gergely azt mondta, a kihirdetés hiánya arra vezethető vissza, hogy a statútum ellentétes a magyar alkotmánnyal, ezért azt e formájában nem is lehetne kihirdetni alkotmánymódosítás nélkül.
A Bakó Bea által hivatkozott Kovács Péter, az ICC magyar bírája szerint a valódi ok az, hogy az ICC statútum alá tartozó eljárásokban nem érvényesek a hagyományos közjogi mentességek,
"magyarul államfők és egyéb közjogi méltóságok sem úszhatják meg a felelősségre vonást, emiatt pedig a Köztársasági Elnöki Hivatal akadályozta volna a kihirdető törvény elfogadását. Konkrétan le is van írva a Trócsányi-féle javaslat irományösszegzőjében, hogy azért zárták le, mert a KEH „nem teljesen értett egyet” a javaslattal.
Tehát a statútum igenis érvényes Magyarországon, de ezt a Fidesz-kormány nem fogadja el, és ennek a fő oka az lehet, hogy nem akarják elismerni, hogy bizonyos eljárásokban nem érvényesek a magyarországi mentességek. Ez mindenképpen egy érdekes vonatkozása a Putyin szempontjából minden bizonnyal csak elvi kérdésnek.
Az elfogatóparancs szimbolikuson túlmutató jelentőségét alábbi cikkünkben vázoltuk fel:
Péntek hajnalban elfogadták a külföldi segélyprogramok és médiatámogatások összesen 9 milliárd dolláros csökkentéséről szóló törvényt. 
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
