Kérdésre válaszolva a mai Kormányinfón Gulyás Gergely megerősítette azt a korábban lapunk által is közölt feltételezést, hogy Magyarországon nem hajtanák végre a Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen kiadott elfogatóparancsot.
"Nem tudjuk letartóztatni az orosz elnököt, mert nincs kihirdetve az a statútum, amely ezt lehetővé tenné"
- fogalmazott a Nemzetközi Büntetőbíróság működésének alapjait lefektető római statútumra utalva Gulyás Gergely. Az okmányt Magyarország aláírta, de a Magyar Közlönyben nem jelent meg, így a magyar jog értelmében nem számít érvényes nemzetközi jogi szerződésnek.
A miniszter a kihirdetés elmaradását azzal indokolta, hogy ez a korábbi köztársasági elnök, Áder János, illetve a kormány álláspontja szerint is ellentétes a magyar alkotmánnyal, így ezt az alkotmány módosítása nélkül nem lehet kihirdetni.
Abban a nem túl valószínű helyzetben tehát, ha Putyin Magyarországra érkezne, az a furcsa helyzet állna elő, hogy a nemzetközi jog értelmében Magyarországnak kötelezettsége lenne letartóztatni az orosz államfőt (hiszen aláírta az erre vonatkozó szerződést), ám a magyar jog szerint ezt nem tehetné meg (hiszen a szerződés Magyarországon nem érvényes a kihirdetés hiányában).
Erről, illetve a Putyin elleni elfogatóparancs jelentőségéről az alábbi dobozra kattintva olvashat bővebben:
A közel-keleti konfliktus következményei hónapokig, sőt akár évekig is érezhetők lehetnek – jelentette ki Ursula von der Leyen. 
