|
| Görög tanulók tüntetése Athénbann Fotó: EPA/Orestis Panagiotou |
Görögország az utóbbi hónapokban nem látta el az Unió külső határainak a védelmét, a menekültek százezrei gyakorlatilag regisztrálatlanul átmasíroztak az országon. Több, mint 600 000 menekült érkezett Görögországba idén, közülük mintegy 350 000-en Leszboszra, egy csupán 86 000 lakosú szigetecskére. Nikosz Kociasz görög külügyminiszter nemrég védelmébe vette a menekültáradat görög kezelésének csődjét, kiemelve, hogy Athén eddig 2,8 milliárd eurót költött e célra, ami többszöröse a pénzügyi nehézségekkel küzdő ország nemzetközi hitelezőivel kialkudott, a nyugdíjrendszer átalakításáról szóló intézkedéscsomagnak.
Az Európai Bizottság görög származású menekültügyi biztosa is inkább a probléma részeként tüsténkedett. Dimitrisz Avramopulosz még szeptemberben Budapesten kritizálta a horvát határra tervezett határzár megépítését, rámutatva, hogy „Nem megoldás a menekültproblémát az egyik országról a másikra hárítani”. Nos, az ember ilyenkor nem tudja, hogy sírjon, vagy nevessen.
A kulcskérdés természetesen az EU külső határainak a védelme (lett volna), még ha ezt sokan és sokáig tagadták is. Óriási brüsszeli nyomásra Ciprasz miniszterelnök végre hajlandónak mutatkozik a törökökkel az együttműködésre a menekültválságban. Ezért november 17-én Ankarába utazik – először hatalomra kerülése óta - és Erdogan elnökkel folytat tárgyalásokat. A görögök követelik, hogy ne csak a szigeteiken, hanem már a török szárazföldön is állítsanak föl olyan hotspotokat, ahol megtörténik a menekültek regisztrációja.
Ma dönt az Eurócsoport
Eközben Athén csupán az utóbbi napokban hagyta jóvá azon reformlépések egy részét, amelyeket júliusban bevállalt a hitelezői felé. Az ESM még augusztusban átutalta a három évre szóló, 86 milliárd eurós harmadik segélycsomag első, 26 milliárd eurós részletének felét, 13 milliárd eurót. Ennek java részét az athéni kormány az esedékes törlesztő-részletek kifizetésére fordította.
A görög parlament október 16-án fogadta el azt a salátatörvényt, amely a mentőprogramért cserébe elvárt megszorító intézkedések egy részét tartalmazza. Így egyebek között emelték a nyugdíjkorhatárt és az egészségügyi járulékok mértékét, valamint korlátozták a korai nyugdíjazás lehetőségeit. A következő szakaszban rendezni kell az agrárvállalkozók adózását, emelik a magánoktatásra kivetett adót és egybeolvasztják a nyugdíjalapokat, ami további állami alkalmazottak leépítésével jár együtt.
A pénzhiánnyal küzdő Görögország újabb 2 milliárd eurót kaphat meg, ha ma sikerrel végződnek az első felülvizsgálati tárgyalások. Brüsszeli diplomaták nem optimisták a kimenetelt illetően. Egyelőre még több függő ügy van, így a nem-teljesítő hitelekkel és a biztosítási rendszerrel kapcsolatban. Az ország bankrendszere továbbra is a csőd szélén tántorog. Az EKB stressz-tesztje a múlt hónapban kimutatta, hogy a görög bankoknak 14,4 milliárd euró pótlólagos tőkére van szükségük. A pénzintézeteknek november 6-ig kellett egy rekapitalizációs tervet benyújtaniuk az EKB-hoz. Frankfurtban remélik, hogy a magánbefektetők is szerepet fognak vállalni, mintegy 5-6 milliárd euró erejéig.
A társadalom forrong
Múlt csütörtökön az egyetemisták tüntettek országszerte az oktatási költségvetés tervezett 20 százalékos kurtítása ellen. November 12-én pedig a magánszektorban (GSEE) és a közszektorban (Adedy) alkalmazottak szakszervezete rendez országos sztrájkot. Az Adedy 650 000 taggal rendelkezik és közleményük szerint „A kormány átvette a szegénység újraelosztásának szerepét”.
A társadalmi hangulatot a pattanásig feszíti az is, hogy a mai határidőig a kormánynak véglegesítenie kell az EU által követelt jelzáloghiteles szabályok szigorítását. Ez tenné lehetővé azon 320 000 görög háztartás kilakoltatását, akik komoly elmaradásban vannak a jelzálog-hiteleikkel. Sok görög már képtelen fizetni a jelzálogot, ez pedig a mélybe húzza a bankszektort – veszélyeztetve az Euró-csoporttal a megállapodást.
Káncz Csaba jegyzete
