Kína tényleg több cementet használt fel 3 év alatt, mint az USA egy évszázad alatt?

Kínai szellemváros sétálóutcája fényes nappal (Youtube.com)

Kína 6,4 gigatonna (milliárd tonna) cementet használt el 2011-től 2013-ig, míg az USA az egész 20. században csupán 4,4 gigatonnát – kering a hír régóta a gazdasági sajtóban, nemrég mi is említettük. A Washington Post szerint az adatok megbízhatónak tűnnek, több forrás is utal rájuk. A kérdés, hogyan lehetséges ez.

Egyrészt Kína sokkal gyorsabban urbanizálódik, mint az USA tette a 20. században. Évente mintegy húszmillió kínai költözik a városokba vidékről, 1978-ban a városi lakosság aránya húsz százalék alatt volt, 2020-ban 60 százalék lesz.

Több Magyarországnyi városok

Ezért a kínai városokat átalakítják, hogy be tudják fogadni ezt az embertömeget. Az infrastruktúra felét 2000 óta építették fel, utaktól vasutakig, lakásoktól gátakig, repülőterekig. A Gyöngy-folyó deltájában a cikk szerint több város összenövésével egy 42 millió lakosú megapolisz jött létre 2010-re, de Shanghai és környékének agglomerációja is 24 millió fő körül van. (Két és fél Magyarország.)

Beton vette át a fa helyét

De a nevesincs városok száma is hatalmas, 2009-ben már 221 egymillió fő feletti települése volt az országnak. Igaz, hogy Kína lakossága ma csak négyszerese az USA-énak, de 15-ször akkora, mint az USA volt a 20. század elején és kilencszerese az 1950-es USA-énak.

Ezen kívül a huszadik században nagyban eltolódott a felhasznált építőanyagok aránya, 2010-re már 25-ször több betont használtak, mint 1950-ben. Míg az USA-ban sokan laknak fából készült házakban, Kínában hiány van fából, és így a legtöbb lakás betonépületekben van, legyenek azok sokemeletesek vagy alacsonyak.

Szellemvárosok

Említik azt is, hogy az állami cementipar az állami tőkejuttatások miatt túl nagy, a kapacitásai felülmúlják a keresletet. A világ cementtermelő kapacitásának fele Kínában van, a világ szén-dioxid-kibocsátásának öt százalékáért felelős.

A cikk nem említi, de évek óta jönnek tudósítások Kínából szellemvárosokról. Olyan komplett, nem is kicsi, esetleg több milliósra tervezett városokról, amelyeket megépítettek, feltehetően állami tervgazdálkodás keretében, de nem vagy alig laknak bennük.

Kicsinyített Eiffel-torony

A Youtube-on számos, ezeket bemutató videót, riportot találunk angolul, van, ahol a városközpontban egy kicsinyített Eiffel-torony áll, az eredeti méretének harmada. Lentebb az egyik magyar felirattal is elérhető. Akkor, 2011-ben állítólag 64 millió üres lakás állt Kínában, és a hivatalos adatok is elismerték, hogy az új lakások 70 százaléka üresen állt.