Most vasárnap mind Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, mind Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságnak elnöke arra figyelmeztetett, hogy nem lesz gyors vége az ukrajnai háborúnak. Milley kiemelte: „hosszú időbe telik”, hogy Oroszország 200 ezer katonáját kiűzzék az országból, ami Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tágabb stratégiai célja.
Washingtoni fogadtatás
Zelenszkij tegnap utazott Washingtonba, és csütörtökön tárgyal a Kongresszusban, hogy meggyőzze a republikánus képviselőket Ukrajna további támogatásáról. Republikánusok egy csoportja ugyanis már blokkolná az Ukrajnának ígért, újabb 24 milliárd dolláros támogatási csomagot.
Az ukrán elnököt fogadja a Fehér Házban Biden elnök is. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó elmondta: “Biden és Zelenszkij harmadszor találkozik majd a Fehér Házban, és a találkozóra "egy nagyon kritikus időszakban kerül majd sor”, arra is kitérve, hogy az USA továbbra is fegyvereket és felszereléseket szállít Ukrajnába.
Zelenszkijnek a Fehér Házban tett látogatása meghatározó pillanat lesz. A Biden-kormányzat ugyanis borús hangulatban van amiatt, hogy az elhúzódó ukrajnai háború lelassítja a Kínát feltartóztató indo-csendes-óceáni stratégia megvalósítását.
Talán ez lehet a motiváció, hogy az ABC televíziós csatorna „This Week” című műsorában Blinken külügyminiszter nagy formátumú kijelentést tett. Először szögezte le ugyanis egyértelműen, hogy az Egyesült Államok nem fogja ellenezni, ha Ukrajna a leszállított nagyobb hatótávolságú amerikai rakétákkal mélységében támad meg orosz területeket – holott ezt a lépést Moszkva korábban „vörös vonalnak” nevezte. Ez a lépés Washingtont a konfliktus közvetlen részvevőjévé tenné.
Az Egyesült Államok hetek óta fontolgatja, hogy az Ukrajna által régóta kért ATACMS nagy hatótávolságú rakétákat leszállítja Kijevnek, hogy képesek legyenek csapást mérni az Oroszország területén lévő katonai bázisokra - beleértve Szevasztopolt, a Fekete-tengeri Flotta krími bázisát. A legprovokatívabb aspektusa ennek az esetleges szállításnak az, hogy a NATO felderítő platformjait felhasználja Kijev az ilyen műveletekben, így az USA virtuálisan hadviselőtárs lesz.
Arra a határozott kérdésre válaszolva, hogy Washington hogyan tekintené az orosz területek elleni amerikai fegyverekkel és technológiával végrehajtott támadásokat, Blinken azzal érvelt, hogy az ukrán drónok által orosz területet ért támadások növekvő száma „arról szól, hogy [ukránok] hogyan védik meg saját területet, és hogyan dolgoznak azon, hogy visszavegyék azt, amit elfoglaltak tőlük. A mi [USA] szerepünk - és a világ több tucat más országának szerepe, amelyek támogatják őket -, az, hogy segítsük őket ebben.”
Orosz megfontolások
Oroszország azonban a jelek szerint nem nyeli le ezt az eszkalációt, különösen azért nem, mert ezekben a fejlett fegyverrendszerek kezelését, amelyeket Oroszország megtámadására használnak, valójában NATO-személyzet –kiképzett volt katonák, vagy akár szolgálatot teljesítő tisztek – látják el. Putyin elnök múlt pénteken azt mondta a médiának, hogy „külföldi zsoldosokat és oktatókat észlelünk mind a harctéren, mind a kiképzést végző egységekben. Azt hiszem, tegnap vagy tegnapelőtt megint elfogtak valakit.”
Washington a jelek szerint azzal számol, hogy Oroszország egy bizonyos ponton tárgyalásra kényszerül, és egy befagyott konfliktus következik be, ahol a NATO-szövetségesek megtartanák a lehetőséget, hogy folytassák Ukrajna katonai felépítését és az atlanti szövetségi tagsághoz vezető folyamatot. Mindez lehetővé tenné a Biden-kormányzat számára, hogy az indo-csendes-óceáni térségre összpontosítson.
De egyáltalán nem biztos, hogy Moszkva belemegy ebbe a játszmába, és az észak-koreai tengely létrehozása után tovább mélyítheti kapcsolatait Iránnal, Kubával vagy Venezuelával. Az ukrajnai válság elhúzódása ráadásul egyre destabilizálóbb kihatással van a Koreai-félsziget és Tajvan helyzetére is.
További eszkaláció lehetséges
Mi több, Szergej Sojgu védelmi miniszter múlt szerdán az állami televízióban kijelentette, hogy Oroszországnak „nincs más lehetősége”, mint győzelmet aratni különleges katonai műveletében. Ez azt sugallja, hogy a Kreml a „ledaráló” háború folytatódásával számol.
Mindezek fényében a finn elnök óvatosságra inti Európát. "Nagyon érzékeny helyzetben vagyunk. Még a kis dolgok is sokat változtathatnak a dolgokon, és sajnos még rosszabbra. Ez a kockázata egy ilyen nagyszabású hadviselésnek. Óriási a kockázata annak, hogy atomfegyvereket használhatnak" - mondta Sauli Niinistö a The New York Timesnak.
