6p

Lassan másfél éve tart az orosz-ukrán háború. Hol tartunk most? Mit gondolt a nemzetközi közvélemény a konfliktusról a háború elején, és mennyiben változott meg a hangulat azóta? És mi a helyzet Ukrajnában, valamint Oroszországban? Ezt vesszük górcső alá az e heti Nagyítóban.

Augusztus 24-én lesz másfél éve annak, hogy Oroszország átfogó katonai támadást indított Ukrajna ellen. Részletes mérleget ezúttal nem vonunk – ezt megtettük az egyéves évfordulón –, de azért rögzítsük a legfontosabb számokat!

Minimum 80 ezer halott

Az ENSZ adatai szerint augusztus 13-ig 9444 civil halálos áldozatot követeltek a harcok csak Ukrajnában (emellett – mégha jóval kisebb  számban is – már Oroszországban is vannak áldozatok). Ez „csak” a beazonosított áldozatok száma, a valós szám „ennél számottevően magasabb”.

A katonai veszteségekről csak durva becslések léteznek, hiszen saját veszteségeiről nyilván egyik fél sem közöl pontos adatokat.

Moszkva hivatalosan 6 ezer katona elvesztését ismerte el, de két orosz független portál, a Mediozona és a Meduza idén júliusi tényfeltáró cikke szerint az orosz halálos áldozatok száma már csaknem eléri az 50 ezret. Ukrán oldalon pedig mintegy 20 ezer katona veszthette életét egy idén májusban közölt amerikai becslés szerint.

Utóbbi szám azonban a valóságban szintén jóval nagyobb lehet, hiszen a nyár elején indult ellentámadás ukrán oldalon is súlyos emberveszteségekkel jár a brit hírszerzés szerint.

2023. augusztus 12., Kijev. Rokonai és barátai búcsúznak Daria Filipjeva ukrán katonától és egészségügyi dolgozótól, aki harc közben vesztette életét Kelet-Ukrajnában. Fotó: EPA/SERGEY DOLZHENKO
2023. augusztus 12., Kijev. Rokonai és barátai búcsúznak Daria Filipjeva ukrán katonától és egészségügyi dolgozótól, aki harc közben vesztette életét Kelet-Ukrajnában. Fotó: EPA/SERGEY DOLZHENKO

Összegezve: a halálos áldozatok száma valószínűleg meghaladja a 80 ezret – hogy mennyivel, azt nehéz megbecsülni.

És ne feledjük azt sem, hogy több mint 6 millióan menekültek külföldre a harcok elől.

Ami a hadszíntéri fejleményeket illeti, Oroszország továbbra is jelentős területeket tart megszállva Dél- és Kelet-Ukrajnában – korábbi becslések szerint az ország 18 százalékát foglalta el, beleértve a 2014-ben annektált Krímet is.

Arról napi szinten értesülünk – pro és kontra –, hogy miként látják a háborút a döntéshozók. Arról viszont relatív keveset hallunk, hogy mit gondolnak minderről az átlagemberek.

EU: komoly törésvonalak

Az Európai Parlament (EP) idén júliusban közölt elemzése szerint az uniós polgárok 64 százaléka támogatja az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat, tagországokra lebontva azonban már óriási különbségekre derül fény.

A legmagasabb támogatottságot Svédországban (93 százalék), Portugáliában (90 százalék) és Dániában (89 százalék) mérték, míg a legalacsonyabbat Bulgáriában (30 százalék), Cipruson (36 százalék) és Szlovákiában (37 százalék) – a különbség a két szélsőérték között több mint háromszoros!

Németországban a megkérdezettek 42 százaléka pártolja a jelenlegi szintű szállításokat, 30 százalék növelné azokat, 23 százalék viszont csökkentené.

Az elemzés Magyarországgal kapcsolatban megjegyzi: a megkérdezettek 64 százaléka ellenzi, hogy az EU további uniós forrásokat adjon Ukrajnának. (Az EU mintegy 50 milliárd euróval – hitellel és vissza nem térítendő támogatásokkal – segíti majd Ukrajnát 2024 és 2027 között.) 75 százalékuk pedig azonnali tűzszünetet szeretne – ennek támogatottsága minden korosztályban egyaránt magas itthon.

Uniós szinten az Oroszországra kivetett szankciókat az európaiak 72 százaléka támogatja, 86 százaléka pedig szívesen látja az ukrajnai háború elől menekülőket.

USA: fordulóban a közhangulat

A tengerentúlon változni látszik a közhangulat, legalábbis ami az Ukrajnának adott amerikai (katonai és egyéb) támogatást illeti.

A CNN augusztus elején közölt felmérése szerint az amerikaiak többsége – 55 százaléka – nem szeretné, ha a Kongresszus újabb forrásokat engedélyezne a háború sújtotta ország számára, 51 százaléka pedig úgy véli, hogy Washington már elegendő segítséget nyújtott.

Bár még mindig relatív sokan vannak azok (48 százalék), akik szerint az USA-nak az eddiginél is jobban kellene segítenie az ukránokat, a háború kezdetén még 62 százalék volt ez az arány.

Az amerikaiak többsége (56 százalék) tart attól, hogy az ukrajnai háború veszélyeztetni fogja az ország biztonságát (igaz, a háború kezdetén még 72 százalék félt ettől). És kisebbségben vannak azok (45 százalék), akik szerint Joe Biden amerikai elnök jól kezeli az ukrajnai háborút.

Az amerikai szerepvállalást tekintve a fő törésvonalat a politikai hovatartozás jelenti – a demokratapártiak inkább pártolják, a republikánusok inkább ellenzik –, ráadásul a szakadék mélyült a konfliktus kezdete óta.

A függetlenek többsége úgy véli, hogy Washington már eleget segített Ukrajnának (56 százalék), és nem szükséges további segítséget adnia (55 százalék).

Mindez azért fontos, mert jövő ősszel elnökválasztásokat tartanak az Egyesült Államokban, az elnökjelöltek pedig kénytelenek lesznek majd figyelembe venni a közhangulat változását. A támogatás amúgy is óriási összegeket emészt fel, ezért Washington a tűzszünet és a kompromisszum irányába terelheti a kijevi vezetést egyes elemzők szerint.

Mit gondolnak az ukránok?   

A Kyev Postban idén július végén publikált felmérés szerint Ukrajnában enyhe többségben (52 százalék) vannak azok, akik szerint országuk jó irányba halad. Ez jelentős növekedés a tavaly decemberi állapothoz képest (20 százalék), ugyanakkor érezhető csökkenés az idén február-márciusban mért értékhez viszonyítva (61 százalék).

Elemzők szerint az optimisták száma függ a fronton kialakult helyzettől is, márpedig a tavaszra várt, de végül júniusban megindult ellenoffenzíva a reméltnél lassabban halad.

Egy tavaly őszi felmérés azt mutatta, hogy az ukránok 70 százaléka szerint a győzelemig kell folytatni a háborút, és idén tavasszal egy, Ukrajnában rendszeresen megforduló magyar újságíró is arról számolt be lapunknak, hogy az ukrán közhangulat nem fogadja el a területek elvesztését, és pártolja a harcok folytatását.

Kérdés ugyanakkor, hogy az áldozatok számának jelentős növekedése idővel nem fordítja-e meg a közhangulatot, hiszen egyre kevesebb olyan család lesz, amelyben még nem követelt áldozatot a háború.

És az oroszok?

Ami pedig az orosz átlagember véleményét illeti, három független közvéleménykutató intézet felmérése alapján az oroszok megosztottak.

A háború első évében készült kutatásokat összegző amerikai Wilson Center szerint a válaszadók 35-38 százaléka egyértelműen támogatja a háborút, 55 százaléka langyos álláspontot képvisel  fenntartásokkal támogatja vagy nem támogatja azt, de nem is ellenzi , 10 százalék pedig nyíltan ellenzi.

Hasonlóan vegyes kép rajzolódik ki egyébként az 1420 nevű, kormányfüggetlen orosz YouTube-csatorna videóiból is, amelyek rendszeresen szondázzák az orosz utcák hangulatát. A videókban – főleg azokban, amelyek Moszkvában készültek – rendszeresen elhangzanak olyan vélemények, amelyek burkoltan vagy nyíltan elítélik az orosz beavatkozást, sőt esetenként Vlagyimir Putyin orosz elnököt is.

A Nagyító rovat többi cikkét itt olvashatják.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Végre egy jó hír: tovább csökkentek az energiaárak az EU-ban
Privátbankár.hu | 2025. július 4. 13:31
Az euróövezetben és az Európai Unióban havi összevetésben csökkentek, éves szinten nőttek a termelői árak májusban az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor: Az országnak lesz kenyere
Privátbankár.hu | 2025. július 4. 09:29
Bővítik az öntözést az Alföldön, szeptembertől indul az Otthon Start.
Makro / Külgazdaság Kapott egy újabb gyomrost a kormány – ezúttal az állami hivataltól
Privátbankár.hu | 2025. július 4. 08:30
A KSH szerint az ipari termelés éves szintű csökkenése kéthavi lassulás után májusban ismét fokozódott.
Makro / Külgazdaság Költekezésbe kezdhet a kormány
Privátbankár.hu | 2025. július 3. 15:27
Mindez az EU által elfogadott országspecifikus mentesítési záradékkal lehetséges. 
Makro / Külgazdaság Érződik a brit gazdaság teljesítményén a globális bizonytalanságok enyhülése
Privátbankár.hu | 2025. július 3. 14:09
A vártnál sokkal nagyobb mértékben javultak a brit gazdaság júniusi aktivitási mérőszámai.
Makro / Külgazdaság Jegybanki előrejelzés: ennyibe kerülhet az üzemanyag
Privátbankár.hu | 2025. július 3. 08:59
Az energiaárak továbbra is kulcsfontosságúak a magyar gazdaság számára.
Makro / Külgazdaság Miért nem jutnak sokan saját otthonhoz Magyarországon? – a lakhatási válság számokban
Privátbankár.hu | 2025. július 3. 06:57
Bár több a lakás, mint a háztartás, egyre többen nem jutnak saját otthonhoz – derül ki a GKI elemzéséből.
Makro / Külgazdaság Elmozdult a 30 éves amerikai jelzáloghitelek kamata
Privátbankár.hu | 2025. július 2. 17:04
Az Egyesült Államokban közel három hónapja a legalacsonyabbra csökkent a 30 éves jelzáloghitelek kamata a június 27-én záródott héten – közölte az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America – MBA) szerdán.
Makro / Külgazdaság Meglepte az elemzőket az euróövezet friss adata
Privátbankár.hu | 2025. július 2. 12:51
Nőtt a munkanélküliség, pedig nem ezt várták.
Makro / Külgazdaság Megint megfinanszírozták valakik az Orbán-kormányt
Privátbankár.hu | 2025. július 2. 12:21
30 milliárd forinttal, ráadásul kisebb kamattal, mint legutóbb.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG