Az elmúlt hetek ukrán rakétatámadásai miatt szellemvárossá változott Shebekino, az Ukrajnával határos Belgorodi területen lévő 40 ezer lakosú orosz település.
Tényleg odaért a háború
Mint a hollandiai székhelyű Moscow Times helyszíni riportjából kiderül, a kiürült utcákat szemét és üvegszilánkok borítják, a központi tér épületeinek homlokzatán rakétatámadások nyomai láthatók, a rendőrörsből fekete romhalmaz lett, a levegőben pedig égett szag terjeng a lángra kapott festékgyár miatt.
Az ijesztő csöndet csak a tüzérségi fegyverek távoli hangja töri meg néha. A helyiek meg tudják különböztetni az orosz és az ukrán tüzérségi zajt – az ukrán tüzérség közvetlenül a határ túloldalán, mintegy hat kilométeres távolságban van.
Mivel a rendőrség már nem tudja garantálni a rendet, önkéntes védelmi erők járőröznek az utcákon és próbálják megvédeni az otthonokat a fosztogatóktól és az „ukrán szabotőröktől”. Emellett segítenek a katonaságnak evakuálni a határmenti területeket és humanitárius támogatást nyújtani azoknak a lakosoknak, akik az állandó veszély ellenére is a maradás mellett döntöttek.
A kisvárost már tavaly szeptember óta érik rakétatámadások. Míg azonban sokáig csak szórványos támadások történtek, az elmúlt hetekben ugrásszerűen megnőtt az attakok száma.
Orosz hivatalos közlések szerint májusban 130 rakétatámadás érte a Belgorodi területet, amelyekben nyolc ember vesztette életét, mintegy 60-an pedig megsebesültek.
Június első hetében csak Shebekinóban több mint ezer lakás károsodott vagy semmisült meg, és csaknem háromezer lakos továbbra is elektromos áram és folyóvíz nélkül van.
A kisvárosból eddig négyezer lakost evakuáltak a régió központjába, Belgorodba, ahol ideiglenes szállásokon, például egyetemi kollégiumokban helyezték el őket.
További több ezer embert pedig a régió más települései, valamint más régiók között osztottak szét a hatóságok.
Lekötik az orosz haderőt
Elemzők szerint a támadások intenzitásának jelentős növekedése a hónapok óta várt és június elején megindult ukrán ellentámadás stratégiájának a része.
A cél, hogy az oroszok minél nagyobb erőket legyenek kénytelenek átcsoportosítani a határhoz, és így kevesebb erejük maradjon a többi frontra. Ukrajna hivatalosan nem vállalta a felelősséget a rakétacsapásokért.
Bár az orosz hatóságok egyszeri,10 ezer rubeles kártérítést ígértek az érintett területek lakóinak, sok helybeli szerint valójában nem kapnak megfelelő segítséget. „Elfelejtettek minket, egyedül maradtunk” – mondta az orosz lapnak egy férfi, aki barátnőjével kénytelen volt elmenekülni a házát ért rakétatalálat miatt. Egy szintén az otthona elhagyására kényszerült nő pedig arról panaszkodott, hogy már második éve tart a fegyveres konfliktus, a háza pedig romokban áll. „Ez háború”– mondta, az Oroszországban tiltott kifejezést használva (ott hivatalosan csak különleges hadműveletnek lehet nevezni az ukrajnai háborút).
Vlagyimir Putyin orosz elnök egy keddi moszkvai tanácskozáson már arról beszélt, hogy Moszkva fontolóra veszi egy "egészségügyi kordon" létrehozását Ukrajna területén, ha folytatódnak a régióit érő tüzérségi támadások. Ez azt a célt szolgálná, hogy az ukrán erők ne tudják elérni Oroszországot.
Az orosz területek ellen végrehajtott ukrán támadásokról már korábban is rendszeresen reppentek fel hírek. Drónok vettek célba például üzemanyagraktárakat, olajfinomítókat, repülőtereket és vasútvonalakat. Sőt, egyes drónok Moszkvát is elérték, és kisebb károkat okoztak lakóépületekben.
A BBC május végi összesítése szerint idén összesen több mint 60 dróntámadás történt Oroszországban (főleg a Belgorodi és a Brjanszki területen) és az oroszok által elfoglalt területeken (főleg a Krímben).
Ukrajna általában nem vállalja magára ezeket a támadásokat, ugyanakkor ukrán hivatalos szervek Isten büntetésének nevezték például a szevasztopoli üzemanyagraktárban keletkezett tüzet. Az ukrán hadseregnek pedig nyilvánvaló célja, hogy minél nagyobb kárt és zavart okozzon az orosz hátországban.
Összegezve: az orosz területek elleni ukrán támadások logikus lépésnek tűnnek katonai szempontból, mégha ezekről Kijev nem is beszél nyíltan.
Extrém heves harcok
Mindeközben persze az orosz támadások is folytatódtak Ukrajna ellen: ukrán közlések szerint Odesszában három, a Donyeck régióban pedig további három civil vesztette életét ezek következtében.
Kijev szerint csapataik hét települést és minimum 90 négyzetkilométert foglaltak vissza az offenzíva kezdete óta, és „extrém heves harcokat” vívnak. Vlagyimir Putyin szerint ugyanakkor az ellentámadás sikertelen, az ukrán erők pedig nagy veszteségeket szenvedtek el.
Az olasz parlament megszavazta Ukrajna további támogatását a háború kezdete óta immáron tizedik fegyverszállítmány küldésével. 
