Hasznos lesz-e?
Menetrendszerűen indul tehát a pénznyomda. Részben már most is zajlik, mert eszközfedezetű értékpapírokat és kötvényeket már eddig is vásároltak. Most ehhez jön a nagy összegű állampapír vásárlás. Külön érdekesség, hogy negatív hozam mellett is vásárolhatnak kötvényt, azonban ennek mértéke maximum -0,2 százalék. Ez mindenesetre szép nyerő azoknak, akik eladják a papírt, de mint azt korábban elemeztük, az egész rendszer arra épül, hogy az EKB vonzó árakon kötvényeket vesz, az eladók boldogok, és a kapott pénzt a gazdaság fejlesztésére fordítják.
A gond egyúttal itt adódik: egyáltalán nem biztos, hogy ez a pénz tényleg hasznosul pl. fejlesztési hitelek formájában. Lehet, hogy részvényeket vesznek belőle, lehet, hogy dollárra váltják és mondjuk amerikai tőzsdén fektetik be. Ebben az esetben nem sokat segít az eurózóna gazdasági növekedésén, csak fújja az tőzsdei lufit. De jobbat nem tudtak kitalálni, ez tulajdonképpen egy óriási kísérlet.
Piaci reakciók
Nézzük, eddig hogy reagált a piac. Az euró már az előző napokban-hetekben sokat esett a dollárral szemben, mintegy megelőlegezve a program hatását. Ma eddig csak annyi hatás volt, hogy a program bejelentésekor kisebb csapkodás volt az árfolyamban, melyben az euró bejárta az 1,10-1,11 dolláros sávot.
A főbb európai értékpapírpiacokat viszont ma is megtépték, ez is arra utal, hogy az érkező pénz leginkább oda fog áramlani. A DAX közel 1 százalékos erősödés után 11500 pont közelében van. Amióta Draghiék eldöntötték a pénznyomdát, a német piac szakadatlanul emelkedik, alig van nap, hogy esni, vagy akár stagnálni tudna. Ugyanígy szárnyal a párizsi CAC-40, a londoni FTSE, de a finn, a spanyol és a holland piac is egyaránt erős.
Görögök és Ciprus
Egy eurózónás tőzsde van, amelyik szakadatlanul esik, mégpedig a görög. A nagy nehezen létrejött 4 hónapos programhosszabbítás utáni megoldásban a befektetők meglehetősen kevésbé bíznak. Ami a görög állampapírok vásárlását illeti, Draghi elmondta, hogy júliusig nem vesznek belőlük, de utána igen, ha bizonyos kritériumoknak sikerül megfelelni. Nyilván ezzel arra utalt, hogy Görögországnak meg kell állapodnia az új, hosszú távú programról a 4 hónap lejárta után. Ez egyébként nem meglepetés, a görög kötvényvásárlásokról az EKB már korábban is így nyilatkozott.
Draghi emellett dicsérte a görög bankokat, megfelelően feltőkésítettnek minősítette őket. Közölte, hogy az EKB eddig 100 milliárd eurót nyújtott az országnak. Ugyanakkor megemelték 500 millió euróval az ún. ELA hitelkeretet. Ez egy sürgősségi hitelkeret, melyet a görög bankok likviditáshiány esetén vehetnek igénybe. Erre az utóbbi időben meglehetősen gyakran volt szükség, mert a görög lakosság folyamatosan menekíti euróját a bankokból, félvén a drachma lehetséges felbukkanásától.
A programban ciprusi kötvényeket sem vesznek, ugyanakkor Ciprus bejelentette, hogy a még fennálló tőkekorlátozásokat rövidesen eltörlik.
A próbálkozás életveszélyes kockázattal jár. 
