Incidens a Balkánon: Szerbia csicsás vonattal provokálta Koszovót

Az örökös tűzfészek

Szerbia volt Jugoszlávia felbomlásának legnagyobb vesztese, tulajdonképpen egy komplett Trianont élt át azáltal, hogy a felbomlás és Koszovó kiválása során óriási szerb lakosság került a környező országokba. A probléma persze nem újkeletű, hisz pont emiatt robbant ki az első világháború is: Szerbia akkor az osztrák-magyar uralom alatt álló Boszniában próbálta védeni az elszakított nemzettestet, de ez rosszul sült el, a Monarchia meggondolatlanul megtámadta Szerbiát, Oroszország pedig azonnal Szerbia védelmére kelt.

A szerbek végül nagyot nyertek és megalakult Jugoszlávia, melyet a második világháború idején újra szétszedtek rövid időre. Tito aztán újra visszaállította az országot, amely a két szuperhatalom között remekül ellavírozott. A hidegháború végével azonban megszűnt az országot összetartó kényszererő, és a köztársaságok sorra kiléptek belőle. Igen ám, de ugyanaz a probléma jelentkezett, mint a Szovjetunió esetében: a belső határok sok helyen nem követték a nemzetiségi viszonyokat, így amikor külsővé váltak, nagy népcsoportok kerültek kisebbségbe. Ki is robbantak a legújabbkori balkáni háborúk, melyeknek nemzetközi beavatkozással vetettek véget, a torz határok maradtak, sok embert pedig elűztek lakóhelyéről.

Országalapítás

Két terület azonban maradt, amely nem volt önálló köztársaság, csak autonóm terület Szerbián belül. Az egyik a Vajdaság, ahol erős kisebbségben volt a magyar lakosság, így fel sem merült a szeparatizmus kérdése, a másik Koszovó, melyet viszont 90 százalékban albánok laktak. A konfliktus ki is robbant, az albánok függetlenségi háborúba kezdtek, ami aztán eldurvult, végül 1999-ben a NATO beavatkozott Koszovó oldalán, azt gyakorlatilag leválasztotta Szerbiáról. 2008-ban formálisan is különválasztották a területet, új országot alapítva.

A sokszor elkövetett hiba

A független Koszovót sok ország elismerte, de Szerbia nem, mellette Oroszország sem, sőt, Szlovákia, Románia, és még néhány másik EU tagállam sem. Az ügy tehát nem lett teljesen tiszta, ráadásul az új országon belül egy régióban megmaradt a szerb kisebbség, és a mostani konfliktus is itt robbant ki, mivel a vonat erre a területre, Mitrovica városába ment volna. Legalább annyit megtehettek volna Koszovót leválasztó nemzetközi erők annak idején, hogy a szerbek által lakott területeket Szerbiánál hagyják, és így tisztán albánok által lakott Koszovót hoztak volna létre.

Tesztelés

Így Szerbia nemcsak azt fájlalja, hogy elvesztette egy tartományát, hanem hogy oda szerbe kerültek, ellenséges környezetbe. Egy darabig a szerb politika megpróbálta az ügyet viszonylag diszkrétebben kezelni, tekintettel Szerbia EU-belépési szándékára, de amióta Oroszország újra megerősödött és lényegében szuperhatalommá vált, Szerbia ismét foglalkozik a számára megoldatlan kérdéssel. A nacionalista feliratokkal és szerb színekkel elborított vonat mindenképpen provokációnak tűnik, ami pont arra lehet jó, hogy leteszteljék, ki mit szól a dologhoz.

Az időzítés akár az amerikai elnökváltáshoz is kötődhet, mivel Szerbia esetleg arra számít, hogy Trump nem csak Oroszországgal épít ki baráti viszonyt, hanem Szerbiára is másként fog tekinteni, esetleg valamelyest elismeri a szerb sérelmek jogosságát. Koszovó miniszterelnöke mindenesetre azonnal Amerikához és az Európai unióhoz fordult, hogy kifejezze aggodalmát, a szerb elnök pedig kirohanást intézett az EU és általában a nyugat ellen, miszerint sosem vették figyelembe Szerbia érdekeit.