Az amerikai védelmi miniszter, Ash Carter Bagdadba utazott, találkozott az iraki miniszterelnökkel és hadügyminiszterrel, valamint amerikai katonai parancsnokokkal. Velük közölte, hogy jön az 560 fős erősítés, és arra a légibázisra fogják őket irányítani, amely a Moszul elleni offenzíva kiindulópontja lesz a várostól 60 kilométerre, a tervek szerint még idén. A légibázist nemrég foglalták vissza a dzsihádistáktól, és mostanra sikerült is üzemképessé tenni.
Még idén
Úgy tűnik, Obama elnök még hivatali idejében szeretné Irakot megtisztítani az Iszlám Államtól. Mindazonáltal a hadművelet idejéről még nem hoztak döntést, mert bár Carter szerint az amerikai erők így már alkalmasak lesznek arra, hogy a hadműveletet irányítsák és támogassák, az iraki erők még nem állnak készen egy ekkora feladatra, pontosabban az iraki elit erők a kurdok és a síita milíciák nélkül nem biztos, hogy boldogulnának a feladattal, ezért azokkal is egyeztetni kell.
Eddig a kurdokkal nem sikerült közös tervet kidolgozni, és Amerika szerint a kurdok és a síita milíciák részvétele olyan, a háború utáni kérdéseket is felvethet, melyeket a jelenlegi iraki kormány nem feltétlenül tud egyedül kezelni. Egy republikánus parlamenti bizottság vezetője szerint az elnöknek több pénzt kéne kérni a kongresszustól, hogy további amerikai katonákat küldhessenek. Az kétségtelen, hogy egy város felszabadítását remekül elvégzik az amerikaiak, ez 13 éve is jól ment Szaddam Husszein megdöntésekor. A neheze utána jött, amikor békét kellett volna teremteni.
Délen könnyebb volt
Moszul helyzete más, mint a nemrég elfoglalt Falludzsa városáé. Falludzsa Bagdadhoz közel fekszik, vegyes síita-szunnita arab területen, így az iraki hadsereg a síita milíciák támogatásával fel tudta szabadítani, miközben arra vigyázni kellett, hogy a városban rekedt szunnita lakossággal szemben ne legyenek ellenségeskedések. A békefolyamatnak amúgy is kulcseleme lesz, hogy a két eltérő vallási csoport között hogy lehet majd egyensúlyt teremteni, hisz ez 2003 után nem sikerült.
Kurdok és szunnita arabok
Moszul északon van, és lakossága jórészt szunnita arab, miközben északról kurdok lakta területek övezik, sőt az iraki kurd főváros, Erbil sincs messze. A kurdok nem is lelkesednek túlzottan, hogy a városért harcoljanak, ahol az arab lakosság esetleg ellenségesen fogadná őket. Ugyanakkor elég komoly támogatást nyújthatnak anélkül is, hogy a városi harcokban részt vennének, például segíthetnek a környező területek biztosításában.
A város felszabadításának az amerikaiak szerint is feltétele egy konkrét terv arra, hogy állítják azonnal helyre a biztonságot, az alapvető ellátást és a terület kormányzását a hadműveletek után. Ezek 2003-ban elmaradtak, abban bízván, hogy az irakiak maguk megoldják, de ez nem történt meg. Anarchia és vallási háború kezdődött, és végül 10 év után ezt használták ki a dzsihádisták, hogy létrehozzák kalifátusukat.
Jó befektetésnek bizonyult az alap, amely azokra a cégekre tett, amelyek a mesterséges intelligenciák fejlesztéséhez és alkalmazásához kínálnak megoldásokat. 
