Az operatív törzs tegnapi tájékoztatóján kiderült, hogy októbertől - vagyis csütörtöktől - kötelező az iskolai testhőmérés és a 37,8 foknál magasabb testhőjű gyerekek már nem maradhatnak az épületben, nekik haza kell menniük. Ez még nem kötelező erejű előírás, Müller Cecília országos tisztifőorvos csak mint a saját javaslatáról beszélt az intézkedésről, de nyilván nem véletlenül említett pont ekkora értéket.
Ennél kisebb testhővel viszont beülhetnek az iskolapadba a diákok. A szakember szerint a gyerekekre nagyon jellemző az aktív időtöltés, a sok mozgás, ami felhevíti a testüket, megemelve a nyugalmi állapotban normálisnak tekintett 36,6 fokot. Valamint a korukra visszavezethető hormonális változások is befolyásolják a testhőjüket. Ezért azt kérik az iskolai mérésben részt vevőktől (akik az Emberi Erőforrások Minisztériumának útmutatása szerint akár felső tagozatos diákok is lehetnek), hogy az első mérés után, kis szünetet beiktatva, újra mérjék meg az érkezők testhőjét.
Iskolába mehet, parlamentbe nem?
Ami a lényeg, hogy 37,8 fok alatti testhővel be kell engedni a gyermeket az intézménybe. Azonban ez nem minden objektum esetében van így. Lapunk írt először arról, hogy a Parlament kapuinál nemrég szigorították a belépési rendet: előírták például, hogy akinek magasabb a testhője 37,2 foknál, nem látogathatja, vagy keresheti fel munkavégzés céljából a törvényhozás épületét. (Fontos, hogy a mérési eredményt mint adatot nem rögzíti, nem kezeli a parlamenti őrség - ígéri a hivatalos oldal.))
Márpedig az Országház népszerű turisztikai célpont (lásd cikkünk végén az adatokat), ráadásul az iskolák számára oktatási célja is van az épület meglátogatásának. A parlament honlapján olvasható tájékoztatás alapján azonban csak meghatározott rendben léphetik át a kaput a csoportok: a már említett lázmérésen túl maszkviselést és a kézfertőtlenítők használatát is előírják. (Mint megírtuk, a rendelkezés alól kivételt képeznek az országgyűlési képviselők és nemzetiségi szószólók, valamint a munkavégzés céljára szolgáló helyek, mint az ülésterem és a bizottsági üléseknek helyt adó termek, de a frakciók úgy döntöttek, hogy ezeken a helyeken is viselni fogják a maszkot és használni a kézfertőtlenítőt.)
Érdemes megemlíteni, hogy a maszkviselés nem kirázólagos: a leírás szerint szájat, orrot eltakaró sál, illetve kendő is megfelel a célnak. Ez annyiban furcsa, hogy a múlt hétfő óta foganatosított tömegközlekedési szabályok szerint már csak maszkban lehet utazni, a sál vagy kendő nem felel meg a járványügyi előírásoknak.
A helyzet tehát az, hogy az a gyermek, akinek a testhője meghaladja a 37,2 fokot, de nem nagyobb 37,8 foknál, a parlamentbe már nem mehet be, de iskolába járhat.
Természetesen más a közeg, mert míg a diákok az iskolában a tanárokat leszámítva a maguk korabeli gyerekekkel érintkeznek - és a tudomány mai állása szerint ez a korosztály jóval kevésbé van kitéve a megbetegedésnek, mint az idősebbek - addig a parlamenti séta során felnőttekkel is nagyobb számban kerülhetnek kapcsolatba. Olyanokkal, akik koruknál fogva érzékenyebben reagálnak a vírusra (amit persze az iskolából is hazavihetnek a diákok, hogy tovább bonyolítsuk a képletet).
Ugyanakkor az őszi, második hullám sajátossága, hogy a leginkább fertőzött korosztály fiatalabb, mint volt tavasszal, az első hullám idején. Az operatív törzs pár nappal ezelőtti tájékoztatása szerint most a 20-29 év közöttiek vannak leginkább kitéve a fertőzésnek - ezért is indokolt a szórakozhelyek bezárása 23 óra után. Müller Cecília országos tisztifőorvos megjegyezte, hogy az alattuk és felettük lévő korosztályt is jelentősen érinti a járvány. Ez is annak a bizonyítéka, hogy az iskolás korúak komoly kockázatot jelentenek a fertőzés terjedése szempontjából, de a betegek jellemzően nem ebből a körből kerülnek ki.
Ábránk a kórházban, valamint speciálisan lélegeztetőgépen kezeltek számának alakulását mutatja a legfrissebb adatokkal.
Amerika is lázat mér
Az iskolai hőmérés kapcsán sok kritikus véleményt hallani, melyek szerint ennek nincs sok értelme, mert nem minden fertőző rendelkezik a láz tünetével. Ugyanez a vita egyébként az Egyesült Államokban is folyik, ahol szintén használják a hőmérést az oktatási létesítményekben. Az NBC beszámolója szerint az ottani iskolákban a Centers for Disease Control and Prevention ajánlását követik a tünetek beazonosítása során. E szerint láznak a 100,4 Fahrenheit-fok - átváltva 38 Celcius-fok - felel meg. Vagyis még a magyarországinál is magasabb testhő esetén kell intézkednie a fenntartónak.
Mint jeleztük, az amerikai médiában is vita zajlik a hőmérés célszerűségéről. Egyes szakértők szerint ez nem ad elég kapaszkodót a fertőzés megállapításához, mivel a gyermekekre jellemzőbb, hogy ritkább esetben mutatnak tüneteket, így egy normál testhőjű, de vírushordozó gyerek könnyen el tudja terjeszteni a betegség okozóját. Mások szerint viszont ez is egy szűrő, amit használni kell, hogy még nagyobb bizonyossággal ki lehessen szelektálni a fertőzőket. Nem mellékesen pedig az oktatást fontosnak tartják a hagyományos formájában folytatni. Az ellenvéleményen lévők szerint viszont nem lehet egy iskolányi gyereket biztonságosan, hitelesen megmérni a becsengetés előtt. A vita valószínűleg még sokáig tartani fog.
A parlament honlapja szerint egyébként a magyar diákok 24 éves korukig 1900 forintért léphetnek be látogatóként az épületbe, és ugyanez a tarifa érvényes az Európai Gazdasági Térség diákjai számára is. A más térségből érkező diákok után 3500 forintot kell fizetni. Sokan szeretnék megnézni az Országházat: két éve, 2018-ban 700 313 látogató kereste fel, 20 százalékuk volt magyar.
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
