Nem kötelező érvényű, de politikailag mégis fontos állásfoglalást szavazott meg ma az Európai Parlament (EP) brüsszeli ülésén.
Célkeresztben a magyar elnökség
A képviselők – 442 igen szavazattal 144 nem ellenében, 33 tartózkodás mellett – megkérdőjelezték, hogy Magyarország hitelesen tudja majd betölteni az Európai Tanács soros elnökségét 2024 második felében.
Úgy vélik ugyanis, hogy a magyar kormány „szándékosan és szisztematikusan” próbálja aláásni az EU alapvető értékeit, valamint nem tartja be „az őszinte együttműködés elvét”.
Ami a részleteket illeti, az EP közleménye szerint „a rendeleti kormányzás, a tanárok és az LGBTIQ+ emberek jogainak megsértése és a rendszerszintű korrupció” újabb okot ad az aggodalomra. Elítélik a magyar kormány EU-ellenes kampányait is, amelyek szerintük azt a célt szolgálják, hogy „eltereljék a figyelmet az Unió alapértékeitől való eltérésről és a rendszerszintű korrupcióról”.
Az uniós intézmény aggódik az uniós források nem megfelelő felhasználása miatt is. Azt szeretnék, ha ezek feloldása „politikailag és jogilag biztonságos környezetben” történne meg.
Attól is tartanak, hogy a magyar kormány az uniós értékekkel szemben álló értékek propagálására használja majd fel a féléves elnökséget, ráadásul egy érzékeny időpontban, közvetlenül a 2024 tavaszi EP-választások után, egyben az uniós vezető posztok elosztásának időszakában tenné ezt.
Nem döntő, de fontos szerep
„Az Európai Parlament ismét egyöntetűen kifejezte súlyos aggodalmait a jogállamiság magyarországi helyzetének további romlása miatt. A befagyasztott források megnyitása ezen a ponton a FIDESZ-nek fehér lapot adna az alapjogok további megsértéséhez. Itt az ideje, hogy a Tanács megkérdezze: egy, a 7-es cikk szerinti eljárás alatt álló tagállam képes-e hitelesen betölteni az EU elnökségét” – összegezte a zöldpárti Gwendoline Delbos-Corfield, az EP Magyarországra vonatkozó állandó jelentéstevője az állásfoglalás lényegét.
Az uniós elnökség ugyan nem jelent végrehajtó hatalmat, ugyanakkor mégis fontos, hiszen az elnökséget betöltő ország többek között helyet adhat az uniós üléseknek, napirenden tarthat témákat, irányíthatja a tárgyalásokat, azaz összességében jelentősen befolyásolhatja a jogalkotást.
Az EP-nek azonban nincs jogköre arra, hogy megakadályozza a magyar uniós elnökséget. Ebben a kérdésben – mint általában mindenben – a tagállamokat tömörítő Európai Tanács mondja ki a végső szót. Márpedig a kiszivárgott hírek szerint a Tanács egyelőre nem hajlik egy ilyen, precedens nélküli lépésre, amelynek kivitelezése szakértők szerint jogilag is problémás lenne.
Kemény játék
Ezzel együtt az uniós parlament nem engedi el az ügyet: mai közleménye szerint azt kéri a Tanácstól, hogy találjon megfelelő megoldást, ennek híján ugyanis az EP „megfelelő lépéseket fog tenni”.
A Politico információi szerint az EP-ben már készülnek azok a stratégiák, amelyek célja, hogy gyengítsék vagy akár teljesen „megöljék” a magyar uniós elnökséget.
„Itt az ideje, hogy elkezdjünk keményen játszani” – mondta Sophie in ’t Veld holland liberális EP-képviselő egy sajtótájékoztatón a napokban. Szerinte az uniós parlament „nem teljesen hatalom nélküli” az ügyben.
„Nekünk kell kitalálnunk, hogy mit tehetünk ezzel az uniós elnökséggel” – fogalmazott Gwendoline Delbos-Corfield francia EP-képviselő. Szerinte az uniós szerződések nem túl informatívak ebből a szempontból, és még az általa megkérdezett szakértők sem látják tisztán, hogy mit lehetne tenni.
Az egyik javaslat lényege, hogy az EP csökkentse majd a „a lehető legminimálisabbra” az együttműködést a magyar uniós elnökséggel.
Ezzel párhuzamosan nem venne részt a háromoldalú – tehát az EP, a Tanács és az Európai Bizottság részvételével zajló – kulisszák mögötti alkukon, hanem nyílt szavazással helyettesítené azt. „Nem kell függenünk az elnökségtől” – jegyezte meg a holland liberális képviselő.
Mindemellett elszigetelnék a magyar uniós elnökséget: nem tartanának közös fotóeseményeket vagy nagyszabású sajtótájékoztatókat.
Enrico Letta korábbi olasz miniszterelnök, a Jacques Delors think tank jelenlegi vezetője pedig azt javasolta a brüsszeli lap szerint, hogy halasszák el azt.
Ez a megoldás illene leginkább Brüsszelhez, fogalmazott Letta.
Mindezzel kapcsolatban Novák Katalin köztársasági elnök ma az ATV-nek azt mondta: bizakodik abban, hogy nem születik antidemokratikus, a jogszabályokat felrúgó döntés, és fel sem merül komoly emberek között, hogy az Európai Uniós elnökséget el lehetne vitatni Magyarországtól.
A katolikus egyházfő áldást osztott.
