Itt az újabb politikai földrengés - ezért megy tönkre a viszonyunk Amerikával

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Timothy Garton Ash brit történész – az Oxfordi Egyetem és a Stanford Egyetem oktatója - évtizedek óta kutatja térségünk politikai átalakulását. Ash a napokban arra figyelmeztette a választásokat frissen megnyert lengyel kormánypártot (PiS) – és egyben a Fidesz testvérpártját -, hogy ne kövessék a magyar miniszterelnök politikai kurzusát. „Az Orbanizálódás azt jelentené, hogy a domináns párt aláássa a liberális alkotmányos demokrácia alapjait, amelyek elméletileg az EU-tagság feltételei.” A demokratikus intézmények megrendítése Ash szerint egyben garantálja azt is, hogy a következő választás nem lesz szabad és igazságos.

A lengyel politikai földrengés a jelek szerint a washingtoni diplomáciában is élesebb kontrasztba helyezte a térségünket és benne a budapesti kormányzatot. A történész szavai jól összecsengenek azzal a figyelmeztetéssel, amelyet szintén a napokban az amerikai külügyminisztérium címzett Budapestnek egy nagyköveti beszéden keresztül. Colleen Bell többek között a hazai rendszerszintű korrupciót, a fékek és ellensúlyok hiányát, valamint az Alkotmánybíróság kiüresítését ostorozta.

Zavar az Erőben

A kormányzat és a hozzá közel álló médiumok rendkívül ingerülten reagáltak, a ‘Magyar Idők’ szerkesztőségi cikke egyenesen a nagykövet megfelelő IQ-szintjét kérte számon. Pedig eddig is nyilvánvaló volt, hogy a parázs izzik a hamu alatt és a magyar kormányközeli üzletemberek kitiltásának az ügye sem került le a napirendről.

Mi több, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter – egyben titkosszolgálatokért felelős miniszter – június 23-i meghallgatásán a Parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt elismerte: megnehezítette a hazai hírszerzés munkáját, hogy Washington elzárta a hírcsapokat. A két ország között az elmúlt egy esztendőben jelentősen megromlottak a kapcsolatok, tette hozzá. Sőt, Lázár szerint az USA diplomáciai és titkosszolgálati tevékenysége áll a mögött, hogy a külföldi és különösen a német sajtóban a magyar belpolitikai viszonyokról eltorzított vélemények jelentek meg.

De már más szelek fújnak Washingtonban a menekültügyben

Bell nagykövet kritizálta a magyar menekültpolitikát is, különös tekintettel a kormányzati kommunikációs kampányt és a közbeszédet, ahol “xenofób jelzőkkel betolakodóknak, esetleg ellenségnek nevezik őket”. Szerinte “a nemzetközi közösség tagjaként minden államnak alapvető kötelessége megsegíteni a biztonságot kereső menekülteket.”

Budapest viszont helyesen érzi azt a hangulatváltozást, amely a washingtoni politikában az utóbbi hetekben bekövetkezett az európai menekült-válság kapcsán. Már nemcsak a republikánusok, hanem a demokraták körében is elfogadott nézetté vált, hogy Brüsszel súlyos hibát követett el az Unió külső határainak védtelenül hagyásával.

Albio Sires demokrata képviselő szerint Európának többet kell tennie azért, hogy koordinálja erőfeszítéseit határainak ellenőrzése érdekében, az Egyesült Államoknak pedig segítenie kell a migrációs válság kezelésében európai szövetségeseinek. Úgy vélekedett, hogy Magyarországnak nincsen elegendő forrása határai lezáráshoz, az európai országok pedig nem rendelkeznek megfelelő eszközökkel a biztonsági szűréshez.

Megint az olaj a kulcs?

Bell nagykövet az orosz olaj- és gázfüggőségünk káros hatásaira is figyelmeztetett. Szabad és diverzifikált, több forrásra épülő energiapolitika nélkül szerinte Oroszország politikai vagy gazdasági túszaivá válhatunk.

Itt kiemelendő, hogy a Mol nem adta el az INA-t az oroszoknak, és ugyan a horvátországi energetikai cég jövője még egyáltalán nem lefutott, az amerikaiak továbbra is közvetítőként részt vesznek a tárgyalásokban. A Mol részvények több mint 25 százaléka egyébként amerikai befektetők kezében van.

Az USA, különösen az ukrán-orosz konfliktus kiéleződése óta, minden eszközzel igyekszik megakadályozni Moszkva térnyerését a közép-európai térség energia piacán is. Így Washington abban érdekelt, hogy az INA részvénypakett ne jusson orosz kézbe – sőt egyes energiaipari források szerint egyenesen az amerikaiak vetettek szemet a horvát olajtársaságra. Ha az ügylet adott esetben létrejönne, hallatszik ezekből a berkekből, az Washington hozzáállását is megváltoztatná az Orbán kormányzathoz.

Káncz Csaba jegyzete