|
| EPA/ABIR SULTAN |
A háttérben azonban gőzerővel folynak az egyeztetések és a legfrissebb értesülések szerint Trump beletapos a gázba és még a megengedett időszak előtt el akarja hagyni a Párizsi Klímamegállapodást.
Komoly (geo)politikai viharok jönnek Trumppal
A választás győztese a szokásokhoz híven most is kiegyezőnek és kompromisszumkésznek mutatkozik. De nagyon súlyos tévedésben van az, aki a kezdeti gesztusokból messzemenő következtetéseket von le és azt hiszi, hogy nem lesz kiradírozva Obama politikai öröksége és nem várnak ránk óriási (geo)politikai viharok. Ezekről gondoskodni fognak azok a vezető kormányzati pozíciókra jelöltek, akik ősbölényként már régóta meghatározzák a republikánus politikát, úgymint Rudy Giuliani, Newt Gingrich és John Bolton.
Jason Greenblatt, a megválasztott amerikai elnök Izraeli Tanácsadó Testületének társelnöke múlt csütörtökön úgy nyilatkozott az izraeli katonai rádiónak, hogy Trump az 1967-ben megszállt területeken létrehozott izraeli telepeket nem tekinti a palesztinokkal megkötendő béke akadályának.
Hozzátette, hogy Trump választási ígéreteinek megfelelően Jeruzsálembe költözteti Tel-Avivból az amerikai nagykövetség épületét, és Washington ezzel elismeri majd a várost Izrael fővárosának. Az, hogy ez nemcsak egy légből kapott spekuláció, jelzi az is, hogy a jeruzsálemi városháza illetékese közölte az izraeli közszolgálati rádióval múlt pénteken, hogy Trump amerikai elnök megválasztása nyomán várhatóan több mint hétezer kelet-jeruzsálemi új lakás megépítéséről döntenek.
A nemzetközi jog megy a kukába
Ezek a lakónegyedek az 1967-ben Jordániától elfoglalt földeken, a város keleti felében épültek fel, amelyek a nemzetközi jog (Negyedik Genfi Konvenció) szerint megszállt területnek számítanak, s ahová a megszálló hatóságok nem telepíthetnék saját országuk lakosait.
Obama elnöksége alatt Amerika élesen ellenezte az Izrael által 1967-ben elfoglalt területeken folytatott terjeszkedést, mert az Washington szerint aláássa a kétállami megoldás, vagyis Izrael szomszédságában egy palesztin állam létrehozásának az alapjait.
Az 1993-as Oslói békefolyamat és a kétállami megoldás tehát Trumppal hivatalosan is a múlté. A történelmi hűség kedvéért mindenesetre hozzá kell tenni, hogy a békefolyamat előtti amerikai kapitulációt már 1996-ban kidolgozták a republikánus neokonzervatívok, Richard Perle vezetésével. Washington passzív hozzáállásának következményeként mára azt látjuk, hogy az elmúlt két évtizedben a Nyugati Part telepes népessége 109 000-ről 400 000-re duzzadt. Kelet-Jeruzsálemet pedig 17 zsidó telep veszi körül.
Trump a megválasztása után nyilvánosságra hozott üzenetében is biztosította az izraelieket arról, hogy nem kényszeríti őket a palesztinokkal való olyan megállapodásra, amely ellentétes Izrael érdekeivel.
Newt Gingrich, aki a jelenlegi állás szerint befutónak számít a külügyminiszteri posztra, 2011-es elhíresült interjújában a palesztinokat „kitalált népnek” nevezte és korlátlan építkezésekre szólított fel a telepesek részéről. Netanjahu kormánya azonnal megérezte az új idők új szeleit és Naftali Bennett oktatási miniszter, a keményvonalas Zsidó Otthon párt vezetője bejelentette a napokban, hogy a palesztin államnak ezennel befellegzett: Trump győzelme egy lehetőség Izrael számára, hogy azonnal visszakozzon az ország közepén létrejövő palesztin állam elképzelésétől, amely sértené biztonságunkat és az igaz ügyet. Ez a pozíciója a megválasztott amerikai elnöknek is. A palesztin állam korszakának vége.
Kritikus két hónap következik
A republikánusok számára mindig kulcsfontosságú volt Izrael nem-zetbiztonsága. Ezzel összefüggésben Trump már a kampány során megdöbbentő kijelentésekkel huzakodott elő. Trump szerint hiba volt Obama elnök részéről megállapodni Iránnal a nukleáris kérdésben, szerinte ez csak erősebbé tette a perzsa államot. Mint mondta, Irán már megszerezte az iraki olajat, most pedig a szaúdiara akarja rátenni a kezét.
Trump szerint az iráni megállapodás globális erőt (sic) varázsolt Iránból, amely most Szaúd-Arábia létét fenyegeti. „Be akarnak vonulni Szaúd-Arábiába, mert az olajukat és a pénzüket akarják”, tette hozzá Fox News-beli interjújában. „Ez az első fázis – bevonulni Szaúd-Arábiába és őszintén szólva a szaúdiak nem élnek túl nélkülünk. És a kérdés az, hogy melyik ponton avatkozunk be és a saját megmentésükért a szaúdiak mennyit hajlandók nekünk fizetni?”
Trump beiktatásáig még két kulcsfontosságú hónap van hátra. Szinte bizonyosra vehető, hogy ebben az átmeneti időszakban Oroszország, Törökország, az iraki vagy szíriai kurdok és az Aszad-kormány megpróbálhatják kész helyzet elé állítani az új adminisztrációt. Mindez, felerősítve Trump hozzáállásával a palesztin békefolyamathoz, komoly eséllyel vezethet robbanáshoz a közel-keleti puskaboros hordóban.
Káncz Csaba jegyzete
Zárt ajtók mögött dőlhet el a kérdés. 
