Nagy várakozás előzte meg a hágai Nemzetközi bíróság péntek délutáni döntését a Dél-Afrika versus Izrael ügyben, amelyben az afrikai ország népirtással vádolja a zsidó államot a gázai hadműveletei alapján. A jelen döntés ideiglenes intézkedések meghozatalára vonatkozik, és semmikép sem jelenti az ítélet meghozatalát, amit azt a döntés kihirdetésekor is aláhúzták.
A bíróság megállapította, hogy illetékes, Dél-Afrikának joga volt kérelmet benyújtania a feltételezett népírtás kérdésében. Továbbá, úgy találta, hogy a gázai események egy csoporthoz, a palesztinokhoz köthetőek, méretük elérik a népirtás elkövetéséhez szükséges mértéket, és kapcsolatba hozhatók azzal – természetesen jelenleg anélkül jutva erre a következtetésre, hogy kimondta volna a népirtás tényét.
Továbbá a bíróság megvizsgálta, hogy szükséges-e azonnali intézkedéseket kérnie a veszély sürgős elhárítása végett. A bíróság úgy találta, hogy a helyzet súlyosságára és sürgősségére való tekintettel ideiglenes intézkedésekre szólítja fel Izraelt, amelyekről a zsidó államnak egy hónapon belül írásban jelentést kell tennie a bíróságnak. Az ideiglenes intézkedéseknek azonban nem feltétlenül kell azoknak lenniük, amelyeket Dél-Afrika kért, állapította meg a bíróság, így utalva arra, hogy nem szólított fel tűzszünetre.
A bíróság tehát csak részben fogadta el a dél-afrikai kéréseket. Valószínűleg így egyik fél sem tekintheti magát teljes mértékben győztesnek vagy vesztesnek.
A harcok mellett a világpolitikai küzdelem is tovább folytatódik, ahogy az országok egyik vagy másik fél mellett felsorakoztak a közelmúltban. A „Nyugat” inkább Izrael, a „Dél” inkább Dél-Afrika mellett. Vajon sikerül-e a vádlóknak e jogi-politikai küzdelmet a világ közvéleményében a Dél országainak Nyugat elleni harcaként, a kolonializmus elleni küzdelemként beállítania?
A döntésnek már meghozatala előtt is hatása volt: az izraeli légitársaság, az El Al pénteken felfüggesztette járatait a dél-afrikai Johannesburgba egészen március végéig, mivel az utasok száma meredeken csökkent a jogi procedúra megindulása óta. A légitársaság hozzátette, hogy átirányítja az útvonalon használt szélestörzsű repülőgépeit, hogy bővítse kapacitásait jelenlegi útvonalain Észak-Amerikába, valamint az ázsiai Bangkokba és Tokióba, miközben új útvonalakat is vizsgál.
A valódi politikai fordulat: a hágai bíróság befogadja Dél-Afrika kérelmét és eljárást indít
A valódi politikai fordulat, néhány elemző szerint az, hogy a hágai bíróság egyáltalán befogadta az afrikai ország kérelmét és nem utasította el a felvetést. A jelenlegi döntés megerősíti, hogy a bíróság illetékesnek találta magát és elutasította Izrael azon kérését, hogy ejtse az ügyet.
Ahogy azt a Reuters is megállapítja, Dél-Afrika Izrael elleni népirtási ügye zavarba hozta a főbb nyugati országok vezetőit, és megerősítette Dél-Afrika pozícióját abban, hogy a szegény globális Dél bajnokaként lépjen fel. Ez a húzás valószínűleg kifizetődik az ország számára, köszönhetően az afrikai ásványokért folyó rivalizálásnak, valamint az ENSZ-ben folyó, a Nyugat, Kína és Oroszország közötti csaták révén, amelyeket Oroszország Ukrajna elleni háborúja csak tovább erősített, állapítja meg a hírügynökség.
A Reuters már előre azt írta, hogy függetlenül attól, hogy a Nemzetközi Bíróság mit ítél pénteken, az ügy egyértelműen kínos Izrael és washingtoni, brüsszeli és londoni szövetségesei számára.
"Ha büntetjük Dél-Afrikát azért, mert a Nemzetközi Bírósághoz fordult, akkor sok más afrikai országot is büntetni kell a palesztinok támogatásáért" – mondta Steven Friedman, az Afrikai Demokráciakutatási Központ igazgatója.
A bíróságon Dél-Afrika úgy érvelt, hogy Izrael offenzívája, amely a tengerparti palesztin enklávé nagy részét lerombolta, és amely a gázai egészségügyi hatóságok szerint mintegy 26 000 ember halálát okozta, a gázai "lakosság elpusztítását" célozta.
"Gáza elpusztításának szándékát az állam legmagasabb szintjén táplálták" - mondta a bíróságnak Tembeka Ngcukaitobi, a dél-afrikai legfelsőbb bíróság ügyvédje.
Kijelentette, hogy Izrael politikai és katonai vezetői, köztük Benjámin Netanjahu miniszterelnök, a "népirtás felbujtói" közé tartoznak. "Ez nyilvánvaló abból, ahogyan ezt a katonai támadást végrehajtják".
Dél-Afrika arra is rámutatott, hogy Izrael folyamatosan bombázza az övezetet, valamint idézte Yoav Gallant izraeli védelmi miniszter háború elejEi közlését, miszerint Izrael teljes blokádot fog bevezetni az „ember-állatok” elleni harc részeként. "A népirtási szándék bizonyítékai nemcsak szomorúak, hanem erősek és cáfolhatatlanok is" - mondta Ngcukaitobi.
Korábban, már november elején Dél-Afrika bejelentette, hogy diplomatáit visszahívja Izraelből, a Hamásszal vívott fegyveres konfliktus polgári áldozatainak növekvő számára reagálva. Ezt megelőzően, 2018-ban már hasonló lépést tett az afrikai állam a ciszjordániai zsidó telepek bővítése miatt, amikor a nagykövetségüket lefokozták összekötő irodává, és azóta kisebb, alacsonyabb szintű diplomáciai személyzet látja el a feladatokat.
Izrael a védekező szerepében
A Reuters felidézi, hogy az 1948-as népirtásról szóló egyezmény, amelyet a náci Holokausztban elkövetett tömeges zsidógyilkosságok nyomán alkottak meg, a népirtást úgy definiálja, mint "olyan cselekményeket, amelyeket egy nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges elpusztítása céljából követtek el".
Tal Becker, az izraeli külügyminisztérium jogi tanácsadója az ország meghallgatásakor kifejtette, hogy "az izraeli és palesztin polgári lakosság rettenetes szenvedése mindenekelőtt a Hamász stratégiájának eredménye.”
"Ha voltak népirtási cselekmények, akkor azokat Izrael ellen követték el" - mondta Becker. "A Hamász népirtásra törekszik Izrael ellen." A védők szerint Izrael minden tőle telhetőt megtesz a gázai humanitárius szenvedések enyhítésére, beleértve a palesztinok evakuálására irányuló erőfeszítéseket is, írja a Reuters.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a héten kijelentette, hogy a csapatok a Hamász ellen harcolnak, nem pedig a palesztin civilek ellen.
„Célunk, hogy megszabadítsuk Gázát a Hamász terroristáitól, és kiszabadítsuk túszainkat” – mondta Netanjahu. "Ha ez megvalósul, Gáza demilitarizálható és deradikalizálható lesz, ezáltal lehetőség nyílik egy jobb jövőre Izrael és a palesztinok számára egyaránt." Hozzátette, hogy Izrael lépéseket tesz a polgári áldozatok számának minimalizálása érdekében, és azzal vádolta a Hamászt, hogy civileket használ élő pajzsként.
Az izraeli külügyminisztérium szintén elutasította Dél-Afrika vádjait. „Ami a nemzetközi bíróságon történik, az az igazság szóval való visszaélés, és zavarba ejti mindazokat, akik hisznek az emberi jogokban” – írta a minisztérium az X-en.
Izrael támogatására az Egyesült Államokon kívül számos ország vezetői is megszólaltak.
Például a német kormány közleményt adott ki Izrael meghallgatásának napján, amelyben a kormányszóvivő Steffen Hebestreit határozottan kijelentette, hogy "a német kormány azonban határozottan és kifejezetten elutasítja a Nemzetközi Bíróságon jelenleg felhozott, Izrael elleni népirtás vádját."
Szerinte ennek az állításnak semmi alapja nincs. Továbbá hozzátette, hogy "határozottan kiállunk [a nemzetközi egyezmények] politikai eszközzé tétele ellen."
A kanadai kormányfő is hasonlóan nyilatkozott. Justin Trudeau miniszterelnök szerint Kanada nem fogadja el a Dél-afrikai Köztársaság által a Nemzetközi Bíróságon előterjesztett érveket, amelyek szerint Izrael népirtást követ el Gázában. "Az ICJ és eljárásai iránti teljes támogatásunk nem jelenti azt, hogy támogatjuk a Dél-Afrika által előterjesztett ügy feltevéseit" - mondta. Franciaország is hasonló módon nyilatkozott. „A zsidó államot népirtással vádolni egy erkölcsi küszöb átlépése. Nem használhatjuk ki a népirtás fogalmát politikai célokra” – jelentette ki Stéphane Séjourné külügyminiszter a francia nemzetgyűlésben.
A magyar álláspontot Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter a hágai bírósági meghallgatások előtt a következőképp foglalta össze: „Magyarország elítéli az Izrael ellen a hágai Nemzetközi Bíróságon indított jogi támadást: egy terrortámadást elszenvedő országot vádolni népirtással nyilvánvalóan nonszensz. Magyarország álláspontja változatlan: kiállunk Izrael önvédelemhez fűződő joga mellett.”
Szijjártó Péter a gázai áldozatokról és a humanitárius katasztrófáról nem beszélt.
A ciszjordániai erőszakhullám nyomán döntött így a brit kormány. 
