„A magyar gazdaság helyzete továbbra is gyászos marad a rövidtávú fiskális és monetáris lépések ellenére.” – mondja Jaksity György, a Concorde Értékpapír igazgatóságának elnöke, a Budapesti Gazdasági Fórum szakértője.

A devizahitelesek mentése nagy valószínűséggel a hitelfelvevők tartozásának egy részét a bankkal íratja le, definíciószerűen a nettó megtakarítói pozíció javulásával jár, ami a potenciális jövőbeli hitelfelvevő képesség vagy fogyasztás szempontjából pozitív. A bankok számára újabb jelentős veszteséget okozó megoldás viszont egyértelműen negatív a hazai hitelezés szempontjából. Ezt az MNB is látja és részben ezért indult a növekedési hitel program, amelynek várhatóan jövőre lesz jelentős hatása a gazdasági növekedésre.

Ami a jövőbeni kilátásokat illeti; a növekedési hitelprogram megvalósulásának menete függvényében egyszeri ugrásként akár 2%-os GDP-növekedést sem zár ki a szakértő. Úgy véli, hogy ugyanakkor folytatódik a jövő felélése és emiatt a hosszú távú növekedési pálya kilátásai inkább romlanak, még az alacsony kamatok ellenére is, amelyek viszont kérdéses, hogy meddig fenntarthatóak.

„A hozamgörbe távolabbi szakaszain inkább emelkedést, mint csökkenést látni, és ez nem csoda, hiszen az amerikai 10 éves állampapír 150 pontot emelkedett hozamban, márpedig a magyar gazdaság jó ideje az olcsó és rövid pénz és az EU-s támogatások oxigén palackjára van kapcsolva.” – tette hozzá Jaksity.

A kkv-szektorban lévő vállalati beruházásokra pozitívan hathat a növekedési hitelprogram. A nagyobb cégek esetében azonban nem lát lényegi javulást Jaksity György. Ez azért rossz, mert a magyar gazdaság GDP-arányos beruházási rátája a régióban és világviszonylatban is rendkívül alacsony, ami miatt a magánszektorban az új munkahelyek nem jönnek létre, miközben a válságadók, a rezsicsökkentés és egyéb akciók miatt viszont hetente jelentenek be az érintett cégek leépítéseket. Másrészt a fizikai tőkeállomány megújítása sem történik meg, vagyis a növekedés alapját jelentő termelési tényezők tovább épülnek le.

A Fed a várakozásokkal ellentétben nem lassította politikáját, de ez Magyarország számára csupán átmenetileg és rövidtávon jelenti azt, hogy továbbra is olcsó finanszírozáshoz juthat. Ha a következő két évben csökkenni fog az amerikai és fejlett országok hozamgörbéjének meredeksége, mégpedig a rövid hozamok emelkedésével, az Magyarországnak a 75-80% körüli államadósság/GDP mutatóval, GDP mintegy 100%-át kitevő negatív nettó külföldi befektetési pozícióval (NIIP) és a növekedési hitelprogram következtében romló külső egyensúlyi helyzetével nagyon sokat ártana.