Az ugyancsak írásban kapott választól az LMP-s Demeter Márta nem lett okosabb. A Varga Mihály nevében és megbízásából reagáló parlamenti államtitkár, Tállai András ugyanis ahelyett, hogy megmondta volna a pontos adatot, kutatómunkára kárhoztatta a honanyát. Azt írván, hogy az „LMÁK sorozatainak adatai – így a 2020-ban lejáróé is – mindenki számára elérhetőek az ÁKK honlapján...A 2020. évi finanszírozás szerkezetéről szintén nyilvánosan, mindenki számára elérhető információkat tesz közzé az ÁKK honlapján, az Éves Finanszírozási Kiadvány 2020 című dokumentum részletesen bemutatja a lejáró adósság finanszírozási forrásait”.
Ez utóbbi dokumentumban azonban csak az szerepel, hogy 2020-ban összesen 1058 milliárd forint értékben járnak le piaci kötvények. Az már nem derül ki, hogy ebből mennyi letelepedési kötvényt kell visszafizetnie az államnak.
Mivel ezek euróban denomináltak, logikusnak tűnt a devizakötvények között keresgélni. Ám ott is csak összesített adatok szerepelnek. Nevezetesen, hogy „a devizatörlesztések kis mértékben növekednek 2019-hez képest. A nemzetközi devizakötvény-törlesztések a 2019-ben lebonyolított kötvény visszavásárlások után is a 2019-es törlesztésnél 0,3 milliárd euróval magasabbak, mintegy 1,6 milliárd euró összegűek lesznek, a belföldi devizakötvény törlesztése ugyanakkor 0,65 milliárd euróról 0,4 milliárd euróra csökken. A devizahitelek törlesztése 0,2 milliárd euró lesz 2020-ban. Mindez összesen 2,2 milliárd eurót jelent, ami 100 millió euróval magasabb, mint a 2019-re tervezett lejárat”.
Így annak, aki arra kíváncsi, hogy mennyi letelepedési kötvényt kell 2020-ban törlesztenie az államnak, tovább kell keresnie. Ha így tesz, akkor egy idő után rábukkan az alábbi táblázatra, amelyből végre kiderül, hogy az idén 336,1 millió értékben járnak le letelepedési kötvények, méghozzá azok, amelyeket 2015. január 14-én bocsátottak ki, 2 százalékos éves hozammal és 2020. december 20-ai lejárattal. Az idei törlesztés a mostani euróárfolyamon csaknem 112,6 milliárd forinttal ér fel, ami azt jelenti, hogy több mint az egytizedét teszi ki az összes, idén lejáró piaci kötvénynek. Ez a 110 milliárd kicsivel több, mint amennyit a kormány propagandára költött 2015 óta, illetve a Magyar Nemzeti Bank is nagyjából ekkora nyereséget vár 2019-re, és ennyi pénz jut idén agrártámogatásokra.
Az ideinél magasabb, 445,5 millió eurós értékben járt le egyébként letelepedési kötvény 2019-ben. Mégsem ez a csúcsév az utoljára 2017-ben kibocsátott ötéves papírok törlesztési terhei tekintetében, 2022-ben ugyanis 551,7 millió eurót kell majd visszafizetnie az államnak.
Amely 2013 és 2017 között összesen 1,844 milliárd euró névértékben kibocsátott ki ötéves letelepedési magyar államkötvényeket, amelyeket 250 ezer, majd 300 ezer euró összegben lejegyző külföldiek – zömében kínaiak, oroszok és arabok – magyarországi tartózkodási engedélyt kaptak.
Az állam bevétele azonban csak 1,666 milliárd eurót tett ki. A letelepedési kötvények ugyanis úgynevezettzéró kuponú papírok, ami azt jelenti, hogy a futamidejük alatt nem fizetnek kamatot, lejáratkor pedig a névértéket törlesztik, ezért kibocsátáskor az eladási ár annyival alacsonyabb a névértéknél, amennyi éppen a meghirdetett hozamot eredményezi.
A Transparency International 2018 októberében nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint azon, hogy aletelepedési államkötvények kamata 2014 után magasabb volt, mint a devizakötvényeké, az állam és az adófizetők legalább 21 milliárd forint relatív veszteséget szenvedtek el. Azt is figyelembe véve pedig, hogy ebben az időszakban az Európai Beruházási Banktól (EIB) több kedvezményes hitelt kérhetett volna a kormány – ezek kamatterhe ugyanis általában két százalékponttal kisebb volt, mint a devizakötvények hozama –, a teljes veszteség a 30 milliárd forintot is megközelíthette.
Ezt az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) akkor kiadott közleményében azzal cáfolta, hogy 2013-2017között több mint 9,6 millió eurót (közel 3 milliárd forintot) takarított meg az állam azzal, hogy a Prémium Euró Magyar Állampapír helyett Letelepedési Magyar Államkötvényt bocsátott ki. Az ÁKK érvelése szerint ugyanis alacsonyabb volt az utóbbi papírok kamata, ezek jutaléka pedig nulla százalék volt.
A KELER rántotta le. 
