Tavaly összesen 9,3 százalékkal csökkent a gazdasági társaságokat érintő megszűnési eljárások száma, így a nemfizetési eljárások száma 14 százalékkal mérséklődött – derül ki a Bisnode Magyarország Kft. elemzéséből. Csaknem 1100-al kevesebb, több mint 6800 felszámolási eljárás és 4100-zal kevesebb, mintegy 19 000 kényszertörlés indult a felmérés szerint. Hozzáteszik ugyanakkor, hogy negyedéves bontásban vizsgálva a tavalyi évet, mind a felszámolások, mind a kényszertörlések tekintetében az utolsó negyedév hozta a legrosszabb eredményeket. A cég előző negyedévi felméréséről itt lehet bővebben olvasni.
A felszámolások száma ebben az időszakban 17,4 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten, míg a kényszertörléseké mindössze 7,9 százalékkal csökkent. A felszámolások és kényszertörlések száma 2014-ben tetőzött, az óta évről évre csökkenő trend látszik. Számuk 2017 végére összesen csaknem 57 százalékkal esett vissza. A legerősebb visszaesés 2015-ben volt, akkor a felszámolások száma 44,4, míg a kényszertörléseké 27,1 százalékkal esett vissza. A felszámolási eljárások száma 2016-ban további 18,9 százalékkal mérséklődött. A kényszertörlések száma 2016-ban még 25,3, míg tavaly 17,7 százalékkal csökkent.
További 28 százalékkal csökkent a csődeljárások száma, a 2016-os 50 vállalkozás helyett mindössze 36 cég kezdeményezett eljárást maga ellen. A végelszámolások száma az elmúlt 3 hónapban csaknem 45 százalékkal emelkedett éves összevetésben, vagyis 17,5 százalékkal több vállalkozás kezdeményezte ilyen módon megszűnését.
Érdekes eltérések megyei szinten
A csökkenés pozitívan hatott a Bisnode Bedőlési Index értékére is, amely az elmúlt 12 hónap során indított csőd és felszámolási eljárások számát viszonyítja a Magyarországon működő cégek számához. Habár a működő cégek száma csökken, a nemfizetési eljárások csökkenése miatt a BBI értéke 0,2 százalékponttal 1,33 százalékra mérséklődött a tavalyi évben – a felszámolási eljárások év végi megugrása miatt pedig még ennél is alacsonyabb, 1,29 illetve 1,27 százalékos BBI-t mértek. Hozzátették: 2014-ben mért 3,24 százalékos BBI-hoz képest három év leforgása alatt közel hatvan százalékkal mérséklődött a nemfizető cégek aránya.
A legtöbb ágazatot szintén csökkenő bedőlési index jellemezte: öt iparág kockázatossága növekedett, kettő pedig stagnált. A legkockázatosabb ágazatok az élelmiszeripar, közel 2,4 százalékos BBI értékkel, valamint a gépjárműipar 2,3 százalékkal. Az elmúlt időszak legkockázatosabb iparágának számító vendéglátóipar a tavalyi év folyamán elvesztette vezető helyét, és 2,23 százalékkal visszacsúszott a harmadik helyre.
Az országos bedőlési index mérséklődése megye szinten is érezteti kedvező hatását, ugyanakkor még így is találkozhatunk 2 százalék körüli BBI-okkal a keleti régió egyes megyéiben. A 2016-os 4 százalék körüli bedőlési aránnyal még kiugróan kockázatosnak számító Heves megye tavaly 2,05 százalékra javult, ezzel a második legkockázatosabb területnek számít. Egy év leforgása alatt Csongrád megye a csúcsra ugrott kockázatosság terén, a 2016-os 0.97 százalék helyett 2,08 százalékos BBI értékkel zárt. A harmadik legkockázatosabb megye Hajdú-Bihar lett, míg Békés megyének sikerült 2 százalék alatt tartania a bedőlési arányt.
|
Nem bírják a béremelést a kisboltok – mit lép erre a kormány? Adókönnyítéssel vagy más közvetlen támogatással segítenék a jövőben azokat a kiskereskedelmi vállalkozásokat, amelyek a kétezer főnél kisebb lakosságú településeken működnek. Tovább >>> |
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
