Joe Biden munkában: komoly tétje van az elnök körútjának
Joe Biden Ázsiában turnézik a következő napokban, és miközben meg kell próbálnia teljesen helyreállítania Amerika szavahihetőségét; regionális viták, valamint biztonsági és gazdasági aggodalmak közt is lavíroznia kell.
Az elmúlt negyedszázadban az amerikai elnökök többször is előálltak tervekkel Kína ellen, de aztán mindig közbejött valami. George W. Bush „stratégiai versenytársnak” bélyegezte Kínát, de hamarosan a terrorizmus elleni háborúval lett elfoglalva. Barack Obama az „Ázsia felé fordulásról” beszélt, de túlságosan elmerült Afganisztánban és a Közel-Keleten ahhoz, hogy ezeket a szavakat valóra váltsa. Donald Trump konfrontatívabb megközelítést alkalmazott Kínával szemben, de sok amerikai szövetségest elidegenített magától, és visszalépett egy olyan kereskedelmi megállapodástól, amelyet széles körben a kínai befolyás elleni küzdelem legjobb eszközének tartottak.
Egy hiteltelen Amerika nevében kell ígérgetnie az elnöknek?
Joe Bidenre tehát komoly feladat vár, most, hogy a héten elnökként először látogat Ázsiába. Az amerikai elnök egyebek mellett reméli, hogy biztosítani tudja szövetségeseit és partnereit a régióban arról, hogy az ukrajnai háború ellenére továbbra is az egyre agresszívabban fellépő Kína jelentette kihívásra összpontosít – írja az Economist.
A program pedig sűrű: Joe Biden május 20-án érkezett Dél-Koreába, május 22-én pedig már Japánba utazik a Quad (’négyek’ – a szerk.) csúcstalálkozójára, amely a Kína miatt aggódó országok - Amerika, Ausztrália, India és Japán - biztonsági csoportosulása. Az amerikai elnök itt fogja bemutatni az Indo-csendes-óceáni Gazdasági Keretet (IPEF), egy még homályos tervet az ázsiai országok közötti, és az Amerika-Ázsia közötti kereskedelem megerősítésére.

Ami jó hír, az az, hogy Joe Biden elődjei olyan szinten szerény eredményeket tudnak csak felmutatni a régióban, hogy a helyzet gyakorlatilag csak javulni tud. Ami rossz hír, hogy pontosan ugyanez háttér gondoskodik arról is, hogy a regnáló elnöknek valódi tartalmat kell prezentálnia szavai mögött mind a biztonság, mind a kereskedelem terén, hiszen Donald Trump elnöksége sokat rontott az Egyesült Államok renoméján a régióban.
A biztonsági kérdések
Japán, amely mostanában egyre gyakrabban szembesül azzal, hogy kínai hajók megsértik a felségvizeit, régóta egzisztenciális fenyegetésnek tekinti Kínát. Az Economist cikke szerint emellett számos délkelet-ázsiai ország aggódik amiatt, hogy Kína egyre erőteljesebben léphet majd fel dél-kínai-tengeri követeléseinek érvényesítése érdekében. India aggodalmát véres határmenti összecsapások indokolják, míg Tajvan attól tart, hogy Kína a lerohanására készül.
Ez azonban még nem minden, hiszen miközben Észak-Korea ismét elővette nukleáris arzenálját, Dél-Korea és Japán a Trump-éra alatt megszokott pálfordulások miatt némileg ódzkodva támaszkodik Amerika nukleáris elrettentő erejére. Bár ezen a téren biztató fordulatnak tűnik, hogy Joe Biden és Jun Szukjol dél-koreai erelnök mai tárgyalásán mintha megegyezett volna közös hadgyakorlatok tartásáról Észak-Korea megregulázására.
A gazdasági kérdések
Bidennek azt is tisztáznia kell, hogy Amerika hogyan kívánja gazdaságilag segíteni az ázsiai országokat, hiszen a nagy regionális szövetségek jelentős része a kereskedelme nagy részét Kínával bonyolítja. Dél-Korea jó példa erre: majdnem annyi kereskedelmet bonyolít Kínával, mint a két következő legnagyobb kereskedelmi partnerével, Amerikával és Japánnal együttvéve.
Tekintettel Kína hatalmas gazdasági súlyára, a régió számos kormányát nem hatotta meg az az amerikai ajánlat, hogy ebben a hónapban a regionális vezetőkkel tartott csúcstalálkozón 150 millió dollárt fektessenek be Délkelet-Ázsiába.
Az IPEF, amelyet nem egy hagyományos kereskedelmi megállapodásként képzelnek el, egyebek mellett közös szabványok felállításával és az ellátási láncok rugalmasabbá tételével édesgetné el az ázsiai országokat Kínától – ez egybecseng az amerikai elnök a Samsung-gyárban elmondott beszédével is, itt ugyanis az integráltabb ellátási láncokról szónokolt. Az IPEF körül azonban még így is sok a kérdőjel, hiszen a bíráló egyebek mellett azt kifogásolják, hogy nem könnyíti meg az ázsiai cégek amerikai piacra jutását, Kína pedig már odaszólt a csatlakozásra készülő Dél-Koreának.
A regionális viták is megnehezítik Biden küldetését
India elengedhetetlen Kína ellensúlyozásához, viszont az országgal szemben némileg megingott a bizalom, miután továbbra sem hajlandó elítélni Oroszország ukrajnai invázióját – igaz, szakértők ezt a hezitálást elsősorban azzal magyarázzák, hogy az indiai haderő továbbra is függ az orosz fegyverellátástól.
Ez azonban nem az egyetlen politikai kérdőjel, hiszen a Fülöp-szigetek, Amerika egyik legrégebbi szövetségese Ázsiában, nemrég választott egy új, inkább Kínához húzó elnököt. Dél-Koreát és Japánt pedig régóta megosztja a vita arról, hogy Japánnak hogyan kellene vezekelnie gyarmati uralma miatt.
A 2024-es választás sötét árnya
Végül Bidennek arról sem szabad elfeledkeznie, hogy az ázsiai döntéshozók is világosan látják, hogy reális esély van arra, hogy 2024-ben ismét republikánus elnök kerülhet a Fehér Házba, ez pedig ismét instabilitást hozhat az amerikai Ázsia-politikában. A jelenlegi elnöknek így nemcsak arról kell meggyőznie tárgyalópartnereit, hogy fontos marad számára a régió, hanem arról is, hogy utódja nem rúgja fel a megállapodásokat. Az ázsiai országokat nem kell emlékeztetni arra, hogy mennyire fontos a Kínával szembeni fellépés, de meg kell győzni őket arról, hogy Amerika képes az irányt tartani.