Elvileg ezen a héten kellene ismertetnie az elnöknek a lakbérekre vonatkozó elképzeléseit. A The Washington Post a múlt héten még azt írta, hogy Joe Biden évi öt százalékban maximálná a díjemelést, cserébe a bérbeadók adókedvezményt kapnának – számolt be erről a Bisnow ingatlanos szakmai portál. Az még nem derült ki, hogy mekkora lenne az adókedvezmény. Az egyik legnagyobb ingatlanhirdetési oldalnak számító realtor.com szerint várhatóan csak azokra a már felépült lakásokra lehetne ez érvényes, amelyeket az alacsony jövedelműek számára kitalált hitelprogram keretében építettek meg.
Fotó: EPA/JASON SZENES
Azt viszont tudni lehet, hogy az ajánlat csak azokra a lakástulajdonosokra vonatkozna, akiknek legalább 50 ingatlanuk van és kizárja azokat, akik még nem építették fel lakásaikat, de majd, ha ez megtörténik, akkor bérlakásként akarják fenntartani azokat. Ezzel gyakorlatilag a bérházakat fejlesztő ingatlanos cégeket fosztanák meg e kedvezménytől.
Májusban a kínálati medián bérleti díj 1653 dollár volt havonta az Egyesült Államokban, ami már áprilisban is emelkedett, bár a megelőző 11 hónapban lassú csökkenést mértek. Ezzel együtt a lakbérek sok millió amerikainak az elviselhetetlenség határáig nőttek, hiszen a reálbérek nem követték a díjak száguldását az elmúlt 2-3 évben.
Természetesen az érintett lakásberuházók hevesen tiltakoznak bármilyen durva piaci beavatkozás ellen, így ezt a tervezett lépést is bírálták. Egyes szövetségi államokban már voltak ilyen korlátozások, mint amilyet most országosan akar bevezetni az amerikai kormányzat, ám a fejlesztők azzal reagáltak, hogy áttették tevékenységüket olyan államba, ahol nincs ilyen beavatkozás.
„Könnyű maximálni a lakbéreket, de ez nem megoldás a lakhatási válságra. Sokkal több lakásra lenne szükség, mert most a szűk kínálat miatt ilyen magasak a lakbérek”
- nyilatkozta az Országos Lakásszövetség (National Apartment Association). Hasonló véleményen volt a Jelzálogbankárok Szövetsége (Mortgage Bankers Association) és az Országos Lakásügyi Tanács (National Multifamily Housing Council) is.
A szaklap New York gyakorlatát idézve azt írta: a metropoliszban 2019 óta van érvényben az a rendelkezés, amely drasztikusan korlátozza a lakbéremelésre jogosult bérbeadók számát a több százezer, úgynevezett fixált bérleti díjas lakások esetében. Természetesen a tulajdonosok különféle szerveződései folyamatosan támadják ezt a szabályt és beadványokkal bombázzák a Legfelsőbb Bíróságot, de az eddig még egyetlen egy beadványt sem tárgyalt.
Joe Biden elnöki évei más ingatlanos területek számára is emlékezetesek maradnak. Több elnöki rendeletet alkotott, amelyekben szép nagy összegeket költött a gazdaságra, benne az egyik legfontosabb ágazatra, az ingatlanos-építőipari szektorra.
2021-ben például aláírta az úgynevezett amerikai megmentési rendeletet (American Rescue Plan Act) és az infrastrukturális beruházási és munkahelyteremtő rendeletet (Infrastructure Investment and Jobs Act), amiben a járvány utáni újrakezdést támogatta csaknem 2,5 ezer milliárd dollár értékű infrastrukturális beruházás elindításával, a pénz jelentős része állami projektekbe és közvetlenül az önkormányzatokhoz jutott el. Több tucat főútvonalat, hidat, kikötőt, repülőteret, áramszolgáltató rendszereket és távközlési rendszereket tudtak ennek segítségével újjáépíteni vagy korszerűsíteni az országban.
2022 augusztusában a félvezetőket előállító gyárak telephelyfejlesztéseit támogatta a kormány 280 milliárd dollárral. Ugyanebben a hónapban rendelte el, hogy be kell indítani az úgynevezett inflációcsökkentő programot, ennek keretében mintegy kétezer milliárd dollárt költenek energiatakarékossági beruházásokra, főleg az állami tulajdonú ingatlanoknál.
Az amerikai szaksajtóban azonban nem mulasztották el megjegyezni, hogy ezek a hatalmas és országos méretű beruházássorozatok igenis nagyban hozzájárultak az infláció felgyorsulásához, ami oda vezetett, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed agresszíven emelni kezdte az alapkamatot. Márpedig a dráguló projekthitelek erősen lefékezték a kereskedelmi ingatlanok állományának bővülését. A magas kamatok miatt azok a cégek is szenvedtek és egy részük még most is szenved, amelyeknek változó kamatozású a projekthitele, ezek nyilván már sokkal magasabb törlesztőrészletet kénytelenek fizetni, mint 3-4 éve.
Kismértékben gyengült a dollár a devizapiacon. 
