Rég nem volt ilyen
Ez lényeges változás az eddigiekhez képest. A kamat ugyanis már 6 éve gyakorlatilag 0, és ehhez a piac teljesen hozzá is szokott. Tulajdonképpen lassan alig emlékszünk már rá, milyen is volt az, amikor értékelhető kamatszintek voltak. Ha tényleg sor kerül az emelésre jövőre, nagyon érdekes lesz megfigyelni, mi a piaci hatás. Nemcsak a kamat extrém alacsony már 6 éve, hanem a részvénypiaci emelkedő trend is majdnem ugyanennyi idős. A kettő nyilvánvalóan összefügg: az olcsó pénz hajtotta fel a piacokat soha nem látott magasságba.
A hatás szempontjából persze döntő, hogy csak egyszeri kamatemelésre kerül sor, és aztán annak hatását hosszasan vizsgálja-e a FED, vagy egy kamatemelési ciklus jön, melynek során akár 2-3 százalékig is felmehet a kamatszint 1-2 éves időszak alatt. Utóbbi már komolyabban csökkenti a pénzkínálatot, és az elapadó pénz hiányában egy rég nem látott korrekció, vagy akár medvepiac is kialakulhat.
Eltérő jegybanki irányok
A helyzetet viszont érdekesebbé teszi, hogy a világ nagy jegybankjainál elkülönül egymástól a monetáris ciklus. Míg a FED már befejezte az eszközvásárlásokat és kamatemelésre készül, addig Japán bátrabb, az Európai Központ Bank szerényebb eszközvásárlásokba kezdett, a svájci jegybank pedig épp most fordította a kamatszintet negatív tartományba.
Elméletileg az eltérő irányú monetáris politikák semlegesíthetnék egymás hatását, vagyis úgy tekinthetnénk, mintha minden változatlan maradna. A gyakorlatban azonban nem egyformák az említett jegybanki műveletek következményei, és ami még fontosabb, a részvénypiacokra gyakorolt hatásuk. Európában és Japánban konzervatívabb a bankrendszer, és a pénzek áramlása sem olyan „forró”, mint Amerikában. Szigorúbb a szabályozás, kisebbek a lehetőségek, kisebb a spekuláció. Így érthetően a tőzsdékre gyakorolt hatás is kisebb, amit az is mutat, hogy a Japánban és az euró-zónában a közelmúltban elindított eszközvásárlások csak mérsékelt részvénypiaci emelkedést váltottak ki.
Amerika a döntő
Amerikában szabadabb a piac, nagyobb a pénzmozgás, a többlet likviditás sokkal könnyebben utat talál magának minden elérhető befektetési termék felé. Nem véletlen, hogy az utóbbi években nem csak a részvénytőzsdékre, hanem egyidejűleg aranyba, nyersanyagokba (olaj stb.) is áramlott a pénz, miközben normál körülmények között ez gyakran fordítva zajlik. Ráadásul az amerikai tőzsdéken sokkal nagyobb a forgalom, sokkal nagyobb a piac jelentősége a világ tőkepiacai közt, mint bármely más tőzsdének.
Ezek alapján egyértelmű, hogy a FED monetáris politikája a döntő. Így ha valóban megindul a kamatemelési ciklus Amerikában, akkor nehezen elképzelhető, hogy a piacok úgy emelkedhetnének tovább, ahogy ezt 2009 márciusa óta tették.
