Az Erste az egy évvel korábbinál jobb eredménnyel zárta az idei első kilenc hónapot, jó részt egyszeri tételeknek köszönhetően – közölték újságírókkal a bank vezetői.
Az új lakáshitelek folyósítása, valamint a cégek esetében az új kihelyezés kevesebb, mint felére esett vissza az egy évvel korábbi azonos időszakkal összevetve. Ugyanakkor az október 10 százalékos bővülést hozott a lakossági hitelkihelyezésben, mind a jelzáloghitelek, mind a Babaváró esetében, ezzel az év legjobb hónapját zárta a bank.
Június óta a háromszorosára ugrott az Ersténél havonta nyitott új tbsz-számlák száma, a bank piaci részesedése ennek köszönhetően 35 százalékra emelkedett ebben a szegmensben.
Az Erste működési bevételei 2023 első kilenc hónapjában – a nemzetközi könyvviteli szabványok szerint (IFRS) készített kimutatás alapján – 56,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi adatot.
Az emelkedés hátterében a díj- és jutalékbevételek közel 10,9 százalékos növekedése mellett a támogatott hitelek átértékelődése áll, amely a kamatkörnyezet jelentős változása miatt tavaly csökkentette (-28,3 milliárd forint), míg idén jelentősen növelte (+30,6 milliárd forint) a működési bevételeket.
Az év első kilenc hónapja csilli-villi az előző évhez képest
- mondta újságíróknak Jelasity Radován, a pénzintézet vezetője.
A bank költségei javultak, ami romlás volt, azok alapvetően könyvelési tételek – mondta kérdésünkre Jelasity, aki a Bababaváró hitellel kapcsolatos átalakításokat hókuszpókusznak minősítette.
Marad minden házon belül
A napokban jelentették be, hogy a magyar állam eladja, visszaadja részesedését az Erste Bankban a tulajdonosnak. A beszámolók szerint az állam a bejövő pénzt várhatóan a ferihegyi repülőtér megvásárlására fordítja.
Az Erste korábban központi szereplője volt a 2010-es évek elején zajló kormányzati hadviselésnek a bankszektorral szemben, ennek lett egy feszült békekötése, amikor az állam és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) egyaránt részt vettek a pénzintézetben.
Jelasity elmondása alapján most eljött az ideje, hogy ezen túllépjenek, az állam pénzigényén túl az EBRD-t is ki akarják vásárolni. Úgy véli, hogy ez változást nem fog hozni, mindkét fél lényegében csendes társ volt eddig is.
Ingatlanpiaci nyűgök
A magyarországi Erste-csoport által kezelt lakossági ügyfélvagyon – befektetés és betét – szeptember végére 5156 milliárd forintra nőtt, 10 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A megtakarításokon belül a befektetések aránya 70 százalékra nőtt a 2022 szeptember végi 60 százalékról.
A kereskedelmi ingatlanok piacán a bank visszavett, tudatosan. Erről Jelasity kérdésünkre azt mondta el, hogy ebben a szegmensben visszaesés van. Például a Covid óta átalakult munkarend miatt jelenleg is jelentős üres kapacitások vannak a városi ingatlanpiacon, a fejlesztőknek ebből adódóan nincs is motivációjuk új projektekbe fogni.
Az új lakáshitelek folyósítása 54 százalékkal esett vissza a 2022-es eredményhez képest. A bank saját és a statisztikai hivatal adatai alapján egy lényeges keresletvisszaesést lát, azzal együtt, hogy az ingatlant továbbra is az egyik legvonzóbb befektetési célnak tekinti ügyfélköre.
Sokan próbálkoznak a vásárlással az ingatlanpiacon, annyira magasak a bérleti díjak - mondta Harmati László, az Erste lakossági ügyekért felelő vezetője.
Szerinte a reálbéremelkedés egy féléves átfutással jelentősen megmozgathatja a piacot. A CSOK+ hatását az Erste 150-200 milliárdra becsüli, amit Harmati szerint jóval meghaladhat majd a tényleges kereslet.
Hova menjen a pénz?
Az Erste az év utolsó negyedévében a lakossági hitelkereslet élénkülésére számít, részben az önkéntes kamatstop, részben a lakáspiacon tapasztalható keresletemelkedés miatt.
A vállalatoknál is folyékony a képlet.
Egy-egy ügyfél nagyon meg tudja rángatni a számokat
- mondta kérdésünkre Cselovszki Róbert, a terület vezetője.
Az Erste ügyfélkörében egyszerre vannak kisebb cégek, és milliárdos ügyleteket bonyolító nagyvállalatok. A bank esetében Cselovszki szerint ezek nagyjából fele-fele arányban vannak jelen.
A vállalati területen a kötvény- és hitelállomány együttesen 6,1 százalékkal nőtt egy év alatt, és szeptember végén meghaladta az 1190 milliárd forintot.
Oroszország több mint 70 állatot, köztük egy afrikai oroszlánt, két barnamedvét és 45 fácánt szállított az észak-koreai főváros, Phenjan állatkertjébe.
